A látszat néha csal

~SEVENETEEN~

-Végre már! -rántott be az ajtón újdonsült barátnőm.
-Jól van na, csak még összeszedtem néhány dolgot. -léptem be mellette.
-Gyere gyorsan a szobámba! A bátyám fent van, majd vacsoránál okozunk neki egy kis meglepetést. -vigyorodott el ördögien. Gyorsan felszaladtam Summer szobájába még ő eldugta a cipőmet. Hát igen, minden apró részletre figyelni kell.

Mivel továbbra is húzni szeretném Nathaniel agyát, ezért kieszeltem, hogy ma itt alszok, de Summerel. Kiváncsi vagyok mit fog reagálni, ha meglát vacsorakor az asztalnál.
-Na itt is vagyok. Mit csináljunk? -rontott be az ajtón az én drága barátnőm.
-Nem tudom. Mizu Adammal? Mármint tudom, hogy minden rendbe vele, mert tegnap beugrott hozzánk, de köztetek mi újság?
-Igazság szerint fogalmam sincs. Találkozgatunk, haza is szokott kísérni a suliból meg napközbe is odajön hozzám, viszont még egyikünk se lépett. Én azért, mert félek és az érzéseimbe se vagyok biztos, de őt nem tudom mi miatt. -sóhajtott egy nagyot, miközben a takaróját piszkálta.
-Hallottam, hogy a bátyámnak beszélt egy lányról. A leírás tökéletesen rád illik. Alacsony, barna haj, hatalmas kék szemek és még a csodaszép, kedves és aranyos jelzőket is használta. -nevettem fel.

-Hugi! -kopogott be Nathaniel az ajtón. Még szerencse, hogy a biztonság kedvéért kulcsra csuktuk.
-Egy pillanat, csak öltözök! -kiáltott ki.
-Bújj el a fürdőmbe! Gyerünk, gyorsan! -lökött egyet rajtam. Magamra zártam az ajtót, majd leültem a kád szélére.
-Szerintem valami hülyeséget csináltam. -hallottam meg a hangját közelebbről és biztos vagyok benne, hogy megvakarta a tarkóját.
-Mit csináltál már megint? -förmedt rá rögtön a huga.
-Hát izé, Amina megkérdezte, hogy nem aludhat e ma itt és én igazából nem mondta rá semmit. Azt mondta valami másik barátjánál alszik! -olyan kétségbe eséssel mondta, hogy majd elnevettem magam.
-Lehet, hogy egy fiúnál van? Vagy mi van, ha az egyik barátnőjénél van, de annak van egy bátyja és bejön neki? -járkált fel alá.
-Abba hagynád a hülyeségedet? Biztos az egyik barátnőjénél alszik. Lehet Deboránál van. -a lány mondandóját Nathan szakította félbe.
-Nem ott van. Felhívtam és azt mondta nincs ott.
-Akkor biztos vagyok benne, hogy akinél alszik nem fiú, bátya lehet, hogy van, de nem fiúnál van.
-Jól van. Most megyek, lassan gyere vacsorázni. -hallottam becsukódni az ajtót.
-Ezt megúsztuk. -ültem le az ágyra.

Nem sokkal később Elizabeth szólt fel, hogy menjünk enni. Mielőtt Nathaniel leért volna mi már az asztalnál ültünk.
-Te mit keresel itt? -torpant meg nagyra nyílt szemekkel.
-Mondtam, hogy az egyik barátnőmnél alszok. -vontam meg mosolyogva a vállam.
-Pfuu, én meg itt halálra aggódom magam, hogy kinél vagy. -fortyogott magában. A vacsora jól telt azt leszámítva, hogy Nathaniel végig duzzogó fejet vágott. A szüleit is beavattam a dolgokba, amin csak jót derültek. Szó esett a szalagavatóról, a másik táncról és a ruhámról is.
-Valami gyönyörűen nézett ki. -dicsért meg Summer.
-Bezzeg én nem láthattam. -dörmögte a mellettem ülő fiú. Szegényt mindenki csak kinevette. Vacsora után Summerrel segítettünk összepakolni, majd felmentünk a szobájába.
-Gyorsan elmegyek tusolni. -kapta fel a pizsamáját.

Néhány perc múlva kopogtak az ajtón.
-Gyere! -szóltam ki.
-Nem szeretnél mégis inkább velem aludni? -nézett rám boci szemekkel.
-Nem. Megígértem a hugodnak, hogy ma csajos estét tartunk. -csóváltam meg a fejem.
-Már megtartottátok. Na légyszíves. -könyörgött tovább, de miután megint nemet mondtam duzzogva ment vissza a saját szobájába.

-A bátyám volt itt? -lépett ki fürdőből Summer.
-Igen. -sóhajtottam egy nagyot.
-Azt szeretné, ha vele aludnék.
-Áhh, értem. Amúgy mehetsz nyugodtan, ha gondolod. -bökött a fürdő felé. Válaszul csak bólintottam és beléptem az esti kellékeimmel a kezemben a fürdőbe. Gyorsan lezuhanyoztam, hiszen nem szerettem volna Summert megváratni és úgy terveztük nézünk egy filmet is. Amikor végeztem az ágy tele volt nasikkal és a mellettem lévő éjjeli szekrényen egy pohár üdítő várt rám.