A látszat néha csal

~TWELVE~

-Te mit keresel itt? -nyíltak nagyra a szemeim.
-Mi a francot keresel itt Jeremy? -Jeremy az exem. Két éve szakítottunk, ő volt az eddigi legnagyobb csalódásom. Két évvel idősebb tőlem, fekete haja és kék szeme van. Mondanom sem kell a lányok nagy része bomlik utána. Szerencsésnek éreztem magam, amikor összejöttünk, hisz a suli legmenőbb sráca volt a barátom. Álomvilágban éreztem magam. Próbáltam neki megfelelni minden téren, viszont akkor borult ki teljesen, amikor már sokadjára utasítottam vissza az ágyban. Többen is figyelmeztettek, hogy vigyázzak vele, mert csak arra kellek neki, de engem elvakított a rózsaszín köd.

Egy este nála voltunk. Áthívott filmet nézni, a szülei üzleti úton voltak. Azt hittem ez is egy ugyan olyan este lesz, mint a többi. Mekkorát tévedtem! Először csak simogatott, viszont pár perccel később már durván ért hozzám és erőszakosan csókolt. Nagyon megijedtem, amikor a felsőmet kezdte el lerángatni rólam. Bárhogy próbáltam nem tudtam eltolni magamtól. A félelemtől már zokogtam és az erőm is fogyott. Amíg magával volt elfoglalva egy pillanat alatt küldtem egy üzenetet a bátyámnak, melyben csak annyi állt, hogy segíts. Szerencsére Luke tudta, hogy nagy baj lehet és pár perc múlva be is rontott az ajtón.

Amikor meglátta, hogy mennyire sírok és, hogy a felettem térdelő fiú mire készül gondolkozás nélkül neki rontott. Szinte felismerhetetlenségig püfölte, majd engem ölbe kapva sietett velem haza. Valószínűleg sokkot kaphattam, mert ezeket már Luke mesélte el nekem. Otthon anyáék nagyon megijedtek és kórházba is akartak vinni, viszont Luke megnyugtatta őket, hogy még időben odaért. Nem sokkal később egy ijedten zokogó Debora rontott be az ajtón, aki szoros ölelésével próbált megnyugtatni.

A napok a történtek után lassan teltek. Anyáék feljelentést tettek Jeremy ellen és kapott is egy távolságtartási végzést. Éjszakánként Debora nálunk aludt, egy percre se hagyott magamra, amiért nagyon hálás voltam neki. Az ő és családom támogatása miatt sikerült ezen a traumán túltennem magam. A suliba a bátyám minden szünetbe mellettem volt és az igazgatónak is elmondtuk a történteket. Jeremy ez után nagy ívben elkerült, viszont a suliba azt terjesztette, hogy összefeküdtem valaki mással. Mondanom sem kell ez már semmit nem váltott ki belőlem. Egy napon, viszont úgy jött be a suliba, hogy valaki nagyon megverte. Számomra még a mai napig titok, hogy ki volt az.

-Kérdeztem valamit! -emeltem feljebb a hangon, de ő továbbra is csak vigyorgott. Valószínű, hogy a hangomra, de a bátyám is megjelent mögöttem.
-Mit akarsz te patkány? -rontott volna neki. Gyorsan a mellkasa elé tettem a kezem ezzel megakadályozva őt. Jeremy már épp válaszolni akart, amikor Nathaniel csörtetett felénk hatalmas léptekkel. Mellém érve kezét azonnal a derekam köré fonta, ami nagyon jól esett. Mellette biztonságban érzem magam. Ahogy elnézem a másik két fiúnak is leesett, hogy mi folyik köztünk. Míg Luke boldogan, addig Jeremy gúnyosan elmosolyodtak.

-Mit akarsz te féreg? -sziszegte a fogai között és erősebben szorított magához.
-Erre jártam, gondoltam benézek. -vonta meg a vállát.
-Te soha nem jössz hátsószándék nélkül. -ráztam meg a fejem.
-Együtt vagytok? -biccentett felénk.
-Igen! -válaszolta határozottan Nathaniel. Nem tudom, hogy ezt most csak azért mondta, hogy Jeremy elmenjen, vagy komolyan is gondolta. Minden esetre jólesett.

-És hogy vagy? -nézett rám.
-Jól vagyok.
-Örülök neki. -vigyorgott rám.
-Azt hiszem én megyek is. Sziasztok. -köszönt el. Egy nagyot sóhajtva dőltem neki Nathan mellkasának.
-Menjetek, de beszédem van még veletek. -bökött felénk a bátyám. Mosolyogva nyomtam egy puszit az arcára, majd a fiú kezét megragadva húztam magam után az autója előtt viszont megállított.

-Gyönyörű vagy! -húzott egy ölelésbe, majd egy apró csókot nyomott a számra.
-Indulhatunk? -én csak mosolyogva bólintottam és beszálltam a kocsiba.
-Hová is megyünk pontosan? -fordultam felé egy kis idő után.
-Meglepetés! -kacsintott egyet. Megforgatva a szemem kezdtem figyelni a mellettünk elsuhanó tájat. Szeretek ilyenkor kocsikázni.