Egy banda, Egy szerelem

This is Maneskin

Ma reggel korán keltünk, ugyan is ma megyünk a híres Maneskin házba ahogy Thomas hívja. Össze pakoltuk azokat a dolgokat amik még kellenek. Meg szólalt a csengő.

-Biztos Márta az. - ment az ajtóhoz Dam

-Szia Márta - hallottam hangokat az ajtóból

-Szia Damiano na készen vagytok

-Igen, be mutatom neked Donatellát róla beszéltem ő fog velem jönni erre pár napra ha nem baj

-Donatella Flavia - mutatkoztam be

-Marta Doná - nyujtotta a kezét - Ja és nem baj persze hogy jöhet velünk

-Rendben akkor megyünk le visszük a cuccokat

Damiano-val levittük a böröndöket a kocsihoz beültünk majd elindultunk. Egy bő 2 óra utazás után oda értünk. 

-VIC! - kiabálta Damiano 

-DAM! - kiabálta vissza a vic

-Sziasztok - köszönt a többieknek

-DONIIIII - ugrott nekem Vic - mit keresel itt?

-Én is jöttem és itt leszek veletek, sziasztok srácok - köszöntem utólag Ethan-éknek

-Jóó akkor velem leszel egy szobába, ugye?

-Nem nem Victoria ez a leány  velem lesz egy szobába - karolt át Dam

-Ez igazságtalan - szomorodott el Vic

-Ilyen az élet - mondta Dam miközben kimentünk 

A fiuk leültek Playstation-ozni én meg Vic is oda ültünk hogy nézzük őket de mi is játszottunk egyszer meg is vertem Vic-et de Damianot is

-Na mi van még hogy nem tudlak meg verni - dicsekedtem

-Majd este meg látjuk ki nyert - csókolt meg

-Szerintem én

-Persze - ütött a combomra

Este felé már mindenki el vonult a saját szobájába. 

-Baby, meg maszírozol?

-Persze, akkor fordulj meg had üljek rád - adtam ki az utasítást majd rá ültem

-Eddig hogy érzed magad?

-Viszonylag jól, szerinted Marta mit gondol rólam?

-Nem tudom, miért kérdezed?

-Hát hogy most ti próbálni vagytok itt és nem szórakozni és hogy én nem-e zavarok vagy nem vagyok útba

-Figyelj, te soha de soha nem vagy útba - fordult meg hogy az ölébe üljek - És bármit is gondol rólad Marta én szeretlek, de szerintem cukinak tart de ha szeretnéd meg kérdezem

-Nem kell meg kérdezni, csak szoktam ilyeneken gondolkodni.

-De nem gondolkodj azt gondol rólad amit akar, rendben? - fogta két keze közé az arcom

-Rendben

Damiano-val még beszélgettünk de elaludtam miközben beszélt.

Damiano szemszöge

-Damiano tudsz jönni egy pillanatra - nyitott be a szobába Marta

-Persze - szálltam ki az ágyból - Mit szeretnél? - kérdeztem miközben a konyhába mentünk

-Csak annyit hogy örülök hogy van barátnőd de ha meg kérhetlek ne nagyon mutatsd őt az internetnek.

-Mindent meg próbálok de ha a netre kerülünk akkor ott leszünk

-Jó rendben. Egyébként nagyon aranyos és kedves ne légy hülye és vigyázz rá - veregette meg a vállam

-Jó, de most megyek vissza

Felmentem a szobába de nem volt ott Doni át mentem Vuc-hez és láttam hogy kint az erkélyen ülnek és beszélgettek inkább nem zavartam őket igy le mentem a studióba.

Donatelka szemszöge:

-Dam itt vagy? - nyitok be a stúdió ajtaján

-Igen itt vagyok, gyere nyugodtan - hívott be

-Miért ülsz itt egyedül? - ültem le mellé

-Láttam Vic-el beszéltél Thomas aludt Ethan meg olvasott igy le jöttem

-Értem

-Beszéltem Marta-val és mondta hogy ne nagyon vigyelek oda ahol be kerülhetünk az újságba

-Értem

-Ja és aranyosnak tart tehát nem kell izgulnod hogy mit gondol rólad - simogadta meg a kezem

-Jó oké meg nyugodtam - nevettem el magam

-Megyünk fel vagy szeretnél kicsit itt lent kettesbe lenni

-Van egy ötletem - mentem Thomas gitárja felé - zenéljünk kicsit te tudsz gitározni

-Persze hogy tudok - vett fel egy gitárt

Elkezdtem egy ismert olasz dalt játszani Damiano pedig elkezdett énekelni. Fél{l órán keresztül biztos énekeltünk. De mikor meg untuk felmentünk de már mindenki aludt igy mi is le zuhanyoztunk és lefeküdtünk.