Mikor felkeltem Ethan még aludt igy óvatosan ki bújtam a takaró alól s ki mentem az udvarra cigizni. Imádok Ethannél lenni, mivel egy kis eldugott helyen lakik a városba ahol alig járnak autók, és még a szomszédok is kedvesek, imádom reggel hallgatni a madarakat miközben Ethannel kávézok vagy éppen cigizek. De amit nem szeretek az Ethan kígyói mióta táborba be mászott egy a fa házunkba azóta félek a kígyóktól, igy próbálom őket messziről elkerülni de itt nem megy ugyan is a nappaliban foglaltak helyet igy bárhova megyek elkell mennem elötük.
-Jó reggelt - egy mély álmoshangot hallottam mögöttem
-Jézusom Ethan meg ijedtem, de jó reggelt - álltam fel a medence széléről
-Bocsánat a reggeli hangom álltalában ilyen, miért nem kelltettél fel - kérdeztem miközben egy csókot nyomott a homlokomra
-Olyan aranyosan aludtál hogy nem volt szívem felkelteni - mondtam el az igazságot
-Értem de te is cukin alszol csak úgy szólok - kiabálta miközben a konyha felé vette az irányt
-Miért? - mentem utána
-Az este felkeltem és lerúgtad magadról a takarót és nagyon aranyos voltál - simított végig az arcomon
-Hát na kérsz kávét? - kérdeztem miközben elpirosodtam
-Most komolyan elpirultál? - nevetett rajtam
-Igen - motyogtam - De kérsz kávét?
-Igen kérek
Meg csináltam a kávét Ethan addig omlettet amit kint a teraszon meg ettünk. Miközben beszélgettünk Vic hívott.
-Mindjárt jövök
-Menj nyugottan
-Szia Vic! Mi a baj?
-Szia! Semmi csak gondoltam meg kérdezem hogy nem-e lenne kedved ma egy kis csajos napot meg estét tartani.
-Persze hogy lenne. Mikor menjek?
-Hát most még pakolok aztán szerint egy jó 2 óra múlva jöhetsz
-Oké. Akkor majd talizunk na puszillak.
-Bocs csak Vic hivott csajos estét akar tartani
-Oh.. értem
-El tudsz majd vinni
-Persze mikor?
-Ööö egy jó két óra múlva
-Jó rendben - mondta kicsit szomorúan
-Van valami baj - kérdeztem miközben a tányérokat vittem be
-Nincs-nincs
-Ethan látom hogy van valami baj - simítottam végig az arcán
-Igazából ma én akartalak este elvinni a városba kicsit sétálni kettesbe lenni de hát már mindegy mert el mész - fordult el
-Ajj Ethan sajnálom - forultam felé s öleltem meg
-Semmi baj majd legközelebb - emelt fel az ölébe- de most..
-Héé Ethan mit aka... - nem tudtam végig mondani mert bele dobott a medencébe majd utánam ugrott - Nem vagy normális - nevetve csaptam rá a vizet
-Ha már az este elmarad akkor ez ne - jött felém és felkapott az ölébe majd meg csókolt - Jól áll neked a vizes ruha - nézett végig rajtam
-Neked meg a vizes haj - adtam puszit a halántékára - De menjünk ki mert fázok
Kimentünk meg törölköztünk majd a szokásos Ethan póló és nadrág mellett döntöttem. Mikor mentem ki a konyhába hogy igyak egy pohár vizet észre vettem hogy az egyik kígyó nincs a helyén, úgy voltam vele hogy biztos csak elbújt a kő mögé vagy valami ilyesmi. Öntöttem magamnak egy pohár vizet mikor ereztem hogy valami van a lábamon oda nézek és realizálom hogy a kígyó az ami nincs a helyén. Nagyon meg ijedtem és egyből fel sikítottam.
-Mi a baj? - szaladt ki Ethan a szobából mikor észre vette hogy a konyha pulton ülve rázom a lábam
-A kígyód - csak ennyit tudtam mondani a zokogásom közben
-Nyugi hagyd abba a kapálozást - fogta meg az arcom s törölte le a könnyeimet
Le guggolt a lábam hoz és szépen lassan levette a kígyót a lábamról majd vissza rakta a helyére, majd oda jött és le emelt a konyha pultról én nem mertem elengedi mert féltem hogy van még valami a lábamon.
-Szívem nyugi már le szedtem - nyugtatott meg
-Nagyon meg ijedtem
-Elhiszem de nem tudom hogy hogy jött ki
-Nem is szeretném meg tudni
-Na jól van gyere menjünk be
Nagyon gyorsan el telt ez a két óra én még gyorsan Ethan-el felszaladtam a lakásomba pár cucc ért aztán elindultunk. Ethan mint mindig nagyon figyelt az útra igy sebesülés nélkül értem oda az én drága barátnőmhöz.
-Vigyázz magadra és Vic-re is
-Rendben - egy csókot váltottunk majd Ethan be szállt a kocsiba és elhajtott én pedig be csengettem Vic-hez
-Sziaaa - boldogan ugrott a nyakamba - gyere be
Miután be mentem egy gyönyörű kis csoda köszöntött engem nem más mint chili Vic kis kutyája. Utólag 2 éve láttam akkor még kicsike volt.
-Na gyere van egy csomó tervem. Először is elkell mennünk boltba
-Oké
Elmentünk a legközelebbi szupermarketbe ahol be vásároltunk majd Vic-et elráncigáltam egy drogériába ahol arcmaszkokat vettünk. Haza értünk kipakoltunk majd Vic elő vette az ezer éves gördeszkánkat igy elmentünk egyet gördeszkázni. A tábori emlékeket felelevenítve főztünk egy jó adag vaníliás pudingot. Igen pudingot ugyan is a táborba körülbelül csak pudingon éltünk. Át vettük a közös pizsinket majd be kapcsolva tv-t a kedvenc zenénket és a közös bulizós zenékre táncoltunk miközben üvöltöttük a szöveget. Mikor elfáradtunk pihenés képpen fel raktuk az arc maszkot majd egy pohár bor mellet régi képeket nézegettünk egymásról és közös tábori képeket videókat is néztünk. Leszedtük a maszkokat, pattogtattunk kukoricát majd elkezdtük nézni a Csókfülkét. Vic tipikusan az a lány aki nem nézne meg magától egy romantikus filmet de nem volt más ötletem, meg lepődtem mert nagyon élvezte a filmet de hát meg értem mert tényleg jó választás volt. Miután vége lett a filmnek ki mentünk az udvarra és néztük a csillagokat közben komolyabb témákról kezdtünk el beszélgetni, mint például fiúk vagy női dolgok. Meg ittunk még egy pohár bort ettünk még egy kis tál pudingot közben koncerteket néztünk, persze ki könyörögtem egy Maneskin-es koncertet. Vic ki találta hogy vágjuk le a haját, igy a kezembe nyomott egy ollót és le vágtam. Igazából egyáltalán nem lett rossz, teljesen vállig vágtuk le. Miután elfogyott egy üveg bor és két tál puding elmentünk s lefeküdtünk mind kettőnket hamar el nyomott az álom.
Sziasztok!
Úgy döntöttem hogy nem minden nap lesz rész igy :Hétfőn - Szerdán - és Pénteken lesznek részek. És lesz olyan hogy Vasárnap is fogok ki rakni de ezt majd jelzem. Érdemes instán is követni ugyan is ott foglak titeket értesíteni mindenről. Anna.david35 néven találtok meg Instagramon.
KAMU SEDANG MEMBACA
Egy banda, Egy szerelem
RomansaBefejezett! Egy lány, egy banda, egy szerelem, egy barátság. Egy lány akinek új barátai lesznek akiket szinte már a családjának tekint,