Egy banda, Egy szerelem

Vissza gondolás

Reggel anyukám hangjára keltünk Damiano-val. Anya apa a bátyám és a többiek(Vic, Ethan, Thomas) az ajtóba álltak s minket néztek. Anya csak ránk mosolygott majd ki paterolt mindebkit a szobából majd be jött.

-Csak azért jöttünk hogy elköszönjünk majd hívj ha Olaszba vagytok - mondott mindent Olaszul hogy Dam is értse

-Rendben - mondtam, mondta hogy öltözzünk fel majd menjünk ki, fel öltöztünk s ki mentünk.

-Nem tudunk jönni ma mert megyünk haza ahol voltunk ezért köszönünk el most. A bátyád még itt lesz egy ideig de mi megyünk. Majd meg beszéljük mikor megyünk nálatok és ígérem mindent elmondunk hogy mi miatt történt ami történt. - könnyezett be

-Rendben - öleltem meg. - Ne sirj minden jó lesz most már nem fogtok elhagyni, ugye?

-Nem nem fogunk elhagyni - jött oda apa majd meg ölelt

Damiano szemszöge

Jó volt aztáb látni Donatellán hogy boldog. Tudom nehéz volt neki hogy nem volt családja és még én is rá tettem egy lapáttal ami iszonyatosan fáj még mai napig hogy az nap bele mentem abba szaros játékba. A tegnapi napra vissza tekintve imádom a családját főleg az apukáját.

Tegnapi nap

-Anya apa ő itt Damiano a barátom, Damiano ők itt szüleim. - mutatott be a szerelmem

-Jónapot Damiano David - adtam puszikat az anyukának

-Abigél Flavia vagy Abigél Szabó ahogy szeretnéd - mutatkozott be

-Damiano David - fogtam kezet az édes apjával

-Robert Flavia - szorított velem kezet

Be kell valjam mindig attól féltem hogy ha barátnőm lesz és be kell mutatkozni az apjának. Mert hát az apák 60%-nak nem fog tetszeni a lány ki szemeltje, és ezt egy nézéssel tudja közölni mind a fiú mind a lány felé. De itt nem volt se furcsa nézés se semmi csak egy boldog mosoly mert most kaptam vissza a lányát. Végül még akitől félnem kell az a bátyja.

-Csá tesó - adott egy pacsit - Annyi a lényeg hogy csak jó havernak kell lenned és már részemről tiéd a hugom.

-Értem - ez könnyen ment.

Be mutatkozott mindenki majd le ültünk az asztalhoz. Java részt magyar ételek voltak amiket imádok mióta meg ismertem Donit. Miután meg ebédeltünk ki mentem egy cigi szünetre, hallottam hogy valaki be csukja az ajtót majd egy mély hang szólított meg.

-Fiam, hogy érzed itt magad Magyarországon?

-Mr. Flavia elég jól - szívtam bele a cigimbe

-Hivj nyugodtan Robnak azt jobban szeretem a Mr az olyan öreges

-Rendben

-Hol ismerted meg a lányom?

Jött az a kérdés amitől nagyon féltem, hol ismertem meg?

-A stúdiónkba

-Van stúdiótok?

-Igen hiszen egy banda vagyunk a Maneskin - lehet nem kellett volna ezt mondanom

-Valahol már hallottam ezt a nevet, na mindegy nem is ezt a lényeg. Én szeretném ha a lányom végre boldog lenne és látom hogy melletted az, szóval áldásom rátok

Mikor ki mondta azt hogy nincs velem baja egy hatalmas kő esett ke a szívemről. Beszélgettünk még kint aztán hamar össze is haverkodtunk.

Vége

Donatella szemszöge

El köszöntem anyáéktól majd vissza bujtubk az ágyba kicsit beszélgetni kávézgatni, majd este felé egy kis város nézegetés iktattunk be.