Egy banda, Egy szerelem

Végre 20

Május. 18

Donatella szemszöge

Ma van a szülinapom. A reggelem már nagyon jól indult, Damiano a kedvenc péksütieimmel kedveskedett nekem. És persze egy nagy pohár kávéval. Más hogy nem tudnék létezni. Mindent elfogyasztottunk az ágyban aztán lezuhanyoztam se pár papir munkát is végeztem.

Igen még a szülinapomon is dolgozom, ugyan nagyon le vagyok maradva mindennel. Jött hozzán egy új lány és őt kellet figyelmen, hogy, hogy dolozik. Persze nekem közben gyültek a papírok. Igy utólag pótolom az elmaradottságomat. Ebédre csináltam magunknak egy gyors sajtos tésztát, azt meg ettük majd Damiano elment a próba terembe, én pedig ugy döntöttem át megyek anyáékhoz. Fel vettem valami normális göncöt, hogy ne egy 3xl-es pólóba és egy rövid nadrágba menjek. Egy fekete farmerre és egy szürke trikóra esett a választásom.

Mikor oda értem édesanyám nagy öleléssel köszöntött, direkt nem szóltam előre, hogy jövök legyek meglepetés. De utólag anya elmondta, hogy látta ahogy megállok a háh előtt. Kicsit beljebb mentünk ahol édesapám és Sebastian ültek a tv előtt és focit néztek, esküszöm Sebastian tiszta nagyapja. Oda mentem köszönöm nekik s legnagyobb meglepetésemre Sebsatian felált és egy lapot adott nekem.

-Boodog szüjetésnapot Doninéni - mondta nekem a kis csöppség (direkt irtam igy)

-Jaaaj de aranyos vagy köszönöm - öleltem meg

-Boldog születésnapot kislányom - adott át anya egy papir táskát

-Köszönöm, ez mi? Mondtam hogy nem kérek ajándékot

-Csak egy kis apróság, boldog szülinapot - válaszolt apa, s a kezembe adott egy dobozt.

-De nem kellet volna, köszönöm szépen - öleltem meg őket

Leültem a kanapére hogy kitudjam bontani a dobozt és a táskát. A tádkába egy gyönyörű szép ruha volt amit még kis koromba álmodtam meg, a dobozba pedig a hozzá illő cipő. Régen mimsig divat tervező szerettem volna lenni s külömböző ruha ötleteim voltak és ezt az egyett meg is akartam valósítani. Hát anyáék helyettem cselekedtek.

Amíg ott voltam anyáéknál vagy 1000× elmondtam, hogy "imádom a ruhát, nagyon szépen köszönöm". Olyan 4 óra körül haza mentem, mert már elég sok ideje ott voltam és már Martin is jött a kis Sebastian ért.

Haza menvén, Damiano már otthon volt mondta, hogy készülődjek mert megyünk szülinapozni. Igen nem meglepetés, direkt én kértem, hogy ne legyen meglepetés csak egy kis bulizás de tudjak róla. Zuhanyzás után felvettem az újonnan kapott ruhámat és cipőmet vettem fel. A sminkem egy kis csillogós szemhéjpúder, tús, és vörös rúzs.

Elindultunk a Bar Il Dollaro nevű étterembe. Még nem volt ott mindenki Giu, Lorenzo, és Ethan voltak azok személyesen. Elindultunk a lefoglalt asztalunkhoz, ahol már ott ültek a többiek. Ki a párjával ki pedig egyedül.

-Boldog születésnapot - állt fel Patrizia az asztaltól, s amennyire tudott magához ölelt, mert már meg nőtt a pocakja.

-Köszönöm, ti hogy vagytok? - simogattam meg a hasát

-Hát már elég nehéz dolgokat csinálni, de jól vagyunk - mosolygott.

Nem sokára be érkezett Lorenzo, és utána Giu. Nagy sajnálatomra Ethan nem jött még. Mivel eleget vártunk már ugy voltak a többiek, hogy rendelnek addig maguknak kaját. De én meg akartam várni Ethant igy egy "ki megyek cigizni, mindjárt jövök" szöveggel kimentem s vártam.

Már a 3. szál cigimet szívtam mikor be kanyarodott a parkolóba egy ismert autó. Innem már tudtam, hogy ő az. Közelebb mentem s a nyíl egyenes hosszú haját kicsit meg fújta a tavaszi szellő.

-Donatella ezer bocsánat, tényleg sajnálom nem akartam késni csak tudod az aj..... - kezdett el magyarázkodni

-Sssss... Semmi baj azva lényeg hogy itt vagy. Gyere a többiek már itt vannak. - inbitáltam be

-Akkor csak én vagyok ilyen fasz, hogy kések?

-Nyugi Lorenzo és Giu is késtek.... - nevettem el magam

-Ahh hála az égnek. Egyébként nagyon gyönyörű vagy - mondta miközben elmosolyodott

-Köszönöm szépen, gyere ott ülünk

Oda mentünk az asztalunkhoz mindenkinek köszönt, s végül mi is rendeltünk. Az italokat már kihozták amiket előre kértünk, s utána a pincérek egy fél óra múlva sorba hozták a finomabbnál finomabb ételeket. Én voltam az aki nem egy nagy adag salátát nem is egy oldalast vagy csirke szárnyakat és steak-et kért, hanem egy egyszerű csirkés brokkolis tejszínes tésztát.

Mindent meg ettünk beszélgettünk meg néztem az ajándékokat amiket kaptam, mint kiderül Ethan azért késett mert éppen az ajándékomat várta ami egy karkötő volt benne egy szivecskébe D-E betük, azaz Donatella és Ethan.

-Éa Damianotól mit kaptál ha már itt vagyunk? - kérdezte Patrizia

-Hát nem tudom hogy egy szülinapi vagy semmi de ezt - mutattam a kezemen lévő ékszert

-Nem mondod, hogy meg kérted a kezét? - nézett tátott szájjal Damianora

-De de - mosolygott Dam

-Úristen gratulálok

A pincérek időközben hoztak nekem egy tortát it Mattia rendezett nekem, aztán át mentünk egy bárba s ott folytattuk tovább az ünneplést.