Táncolnál velem? - TAEKOOK (BEFEJEZETT)

|2|

Jungkookkal lehetetlen lépést tartani és sokkal kevésbé bírja a hülyeségeimet, mint Yoongi. Sose hittem volna, hogy egyszer vissza fogom sírni azt a morcost de most megtörtént. Minden akaratom ellenére egy kávézóba cipelt, mert szerinte itt sokkal jobban tudunk tanulni. Ja, mert az emberek kiabálása segít a koncentrációban, legalább csinos a pincér lány.

-Miért nem nálad vagy nálam tanulunk? - hajoltam közelebb hozza, hogy lehetőleg ne ignoráljon ennyire. - Az csendesebb.

-Téged ismerve, fel akarod majd szedni a húgomat. - lapozott egyet a könyvben. - Így inkább nem engedlek a közelébe.

Sértődötten néztem rá, érthető, hogy miért nem akarja, hogy a testvérével járjak de legalább ne ennyire őszintén mondta volna ki. Rendesen fájt. Pedig tényleg szép a lány.

-Anyukád is jól néz ki. - dünnyögtem dühösen, hogy egy kicsit idegesítsem. - Az idősebb nők dögösek.

-Undorító vagy. - nézett rám elszörnyedve. - Az apám nem jön be esetleg?

-Nem mozgatnak meg a férfiak. - csúsztam távolabb tőle. - Neked kik jönnek be? Sose láttalak egy lánnyal sem. - gondolkodtam el. - Vagy fiúval. - tettem hozzá, hátha ez a bökkenő.

-Ezt csináld meg. - dobta elém a könyvet, amiben egy csomó feladat be volt jelölve. - Addig kapsz időt, amíg ezt meg nem tanulom.

-De nem is értem mi ez. - nyöszörögtem. - Egyáltalán vettünk mi ilyet? Szeirntem ez nem is emberi nyelven van.

Mivel Jungkookot teljesen hidegen hagyta az, hogy ennyire látványosan szenvedtek, neki kellett állnom a matek leckének. Egészen addig jutottam, hogy a lapok szélét különböző firkákkal díszítettem. Valahogy mindig elkalandozott a tekintetem Jungkookra és azon agyaltam, hogy milyen módszerrel tud ennyire koncentrálni. Még azt sem vette észre, hogy elloptam a kekszét és minden bűntudat nélkül megettem. Utána az között le, hogy szegény lánynak egészen rövid szoknyát adtak a munkára.

-Mi lenne, ha tanulnál? - nézett rám mérgesen Jungkook. - Így nem fogsz elmenni a bálba azzal a lánnyal.

-Lehet, hogy vele fogok. - mutattam a szoknyás lányra. - Csinos.

-Szerintem neki nem jönnek be a hormontúltengéses tinik. - fordult ő is a lány után. Lebukott, most tudom mi az esete. - Tanulj, egyet sem oldottál meg.

-Mert nem értem. - dőltem hátra reményvesztve. - Mi lenne, ha megadnád a tesód számát és felhívom, ha nem értek valamit. Szerintem ez egy nagyszerű ajánlat.

Sóhajtva ült közelebb hozzám és agresszívan kezdte el magyarázni az anyagot, ebből azt szűrtem le, hogy ma sem kapom meg a testvére számát. Próbáltam figyelni arra, hogy mit magyaráz nekem, mert így is az idejét rabolom de nem igazán tudtam koncentrálni rá, valahogy jobban lekötött az, hogy minden lány felfigyelt ránk és egy kicsit sem próbálták leplezni ezt. Teljesen feltűnésmentesen akartam távolabb kerülni Jungkooktól de ő ezt kihasználta és csak közelebb csúszott hozzám, úgy látszik nem elég, hogy egy helyen vagyunk, még szinte az ölembe is kell ülnie ahhoz, hogy magyarázzon nekem.

-Nem akarlak felzaklatni. - suttogtam halkan. - De azok a lányok, akik a szemben lévő asztalnál vannak... Már lassan a közös életünket tervezik meg. És szerintem egy egész fotóalbumuk van rólunk.

-Engem nem zavar. - vont vállat. - Miért téged igen? - nézett rám, mire határozottan bólintottam. - És az, hogy melegnek hisznek vagy az, hogy azt hiszik velem jársz?

-Egy kicsit mindkettő. - húzódtam tőle távolabb. - És az arcod vészesen közel van az enyémhez.

Az arcán egy túlságosan is gonosz mosoly jelent meg ahhoz, hogy féljek tőle és hátrálni kezdjek, ugyan ezt mind kicsit túl későn történet. Jungkook maga a megtestesült gonozság a puszijával együtt, ami az arcomra érkezett.

-Te ezt élvezed, ugye? - kérdeztem dühösen de nem vártam választ, az arca mindent elárult. - Nem tudtam, hogy te is tudsz szórakozni. És, hogy azokat a lányokat konkrétan kinyírtad ezzel, nem vagyok benne biztos ilyen messziről de szeirntem az egyik elsírta magát.

Ebből az egész kellemetlen szituációból az húzott ki, hogy az ablakban megláttam a barátaimat elsietni. Megnyugodtam, hogy itt vannak a megmentőim és nem kell ennyire közel lennem a pimasz Jungkookhoz.

-Mint két cuki szerelmespár. - ült le Hobi mellém. - Most nézzétek meg őket srácok.

-Nem jött be a csajozás, Tae? - szállt be a szivatásomba Yoongi is. - Bár fura, hogy Jungkookot választottad. Még nálam is csendesebb.

-Itt az ideje mennem. - szedegette össze a cuccait Jungkook, jó sietősen. - Holnap gyere át.

Mindig ezt csinálja. Megint nrm volt időm megszólalni sem, már nem volt előttünk, szóval nincs más választásom, mint átmenni hozzá. És a hugához. Nem mondom el neki de főleg miatta fogok menni, nem a tanulás miatt.

-Miért néztek így rám? - ráncoltam a homlokomat. - Én is szoktam tanulni.

-Tudod, hogy Jungkook meleg? - kérdezte Jin. - És szerintem bejössz neki.

-Nem meleg. - vágtam rá. - Honnan veszitek? Meg amúgy nem izgat...

-TaeTae, holnap lesz egy feladatod. - veregetett vállon Namjoon. - Derítsd ki, hogy meleg - e.

-Hogyan te hülye? Holnap egy dolog miatt megyek, a húga miatt. Nem terveztem srácokkal flörtölni.

-Fogadjunk nyolcszán wonban, hogy meleg.

Gyűlölöm a barátaimat. De mivel könnyen befolyásolható vagyok, nem mondtam nekik nemet. Pedig nem Jungkookkal terveztem flörtölgetni, jól fog jönni majd a pénz. Ezt a fogadást úgyis én nyerem.