|28|

774 60 6
                                    

Hello👋🏻,
Aki nem szereti az enyhe +18 részeket, az nyugodtan kihagyhatja a részt, lényeges dolgokról nem marad le, úgy is fogja tudni követni az eseményeket, ha ezt nem olvassa el ❤️


Aki viszont el szeretné olvasni, annak jó olvasást❤️



























Nem megszüntetve a csókot térdeltem Jungkook combjai fölé, mielőtt még viszonozhatta volna a csókot elhajoltam tőle, majd egy sunyi mosollyal újra megismételtem. Felvont szemöldökkel nézett rám, tarkómnál fogva húzott vissza magához és ajkaimra tapadt. Sose volt követelőző a csókok terén de ezt a visszafogottságot érezhetően maga mögött hagyta, könnyedén húzta végig ajkait a számon, majd nyelvével finoman szántotta végig ajkamat. Leejtve állkapcsomat hagytam, hogy belevonjon ebbe, az eddig ismeretlen csókba, ami kifejezetten elnyerte tetszésemet. Kezdetben lassan fedeztük fel egymás ajakit, egyre jobban a másik mozzanataira hangolódva, mely egyre hevesebb pillanatot szült, egyre többet akarva. Pihegve váltam el tőle egy utolsó gyors csókot nyomva kissé megduzzadt ajkaira, hogy állán hagyhassak rövidebb - hosszabb csókokat. Óvatosan nyaltam végig ütőerén, majd számat jobban rátapasztva bőrére szívtam meg, végül gyengéden megharaptam, mire felmordult jobban hátrafeszítve fejét. Szaporább légvételeit hallgatva hintettem gyengéd csókokot füle mögé, miközben hajába túrva húztam magamhoz közelebb. Hirtelen rakta kezeit csípőmre és nyomott le ölébe, mire belőlem egy meglepő sóhaj szabadult fel, míg Jungkook inkább hálásan kapott levegő után.

-Ahhoz képest, hogy nem csináltad még soha, tök jól értesz ahhoz, hogy az örületbe kergess. - emelte rám elsötétült tekintetét.

-Ez gyors volt. - emelkedtem el domborodó ágyékától.

Combomat magam alól kihúzva érte el, hogy visszaüljek az ölébe, még ágyékát is fellökte, hogy enyhítsen bajain.

-Túl régóta várok erre a pillanatra, szóval simán rád izgulgatok ilyen gyorsan. - hajolt közelebb hozzám, hogy megcsókoljon.

Visszanyomva az ágy támlájának viszonoztam csókját, felbátorodva nyaltam végig alsó ajkán, miközben kezemet pólója alá vezettem. Minden apró, halványan látszó izmait végig akartam simítani ujjaimmal, egyszerűen túl tökéletesnek tűnt, hogy igaz legyen. Csókjaimmal egyre lejjebb haladtam, kulcscsontja felé, tovább hallgatva hevesebb lélegzetét. Időközben derekamra rakta kezét és kisebb mozgásokra bíztatott, kezdtem érezni, hogy a türelmesebb énje kezdett háttérbe szorulni, főleg akkor bizonyosodott meg ez bennem, amikor a fenekembe markolva nyomta nekem ágyékát, apróbb nyögéseket csalva ki belőlem és magából is egyaránt. Azzal, hogy folyamatosan nekem nyomta ölét, nálam is elérte, hogy szűkösebb legyen a nadrágomban a helyem és a sóhajaim is egyre mélyebben szóljanak. Igaz, megígértem magamnak, hogy ezen a napon még csak véletlenül sem engedem Jungkook nemesebbik felét a hátsó felemhez de csúnyán meghazutoltam magam abban a pillanatban, hogy öve után kapva kezdtem el kioldani azt, kicsit meg is rántva, jelezve, hogy egész nyugodtan segíthet is.

-Igen? - csúsztatta combomra kezeit. - Mondd mit szeretnél? - közeledett eléggé intim részeimhez kezeivel.

-Na ezt ki nem mondom. - kerekedett ki a szemem elpirulva.

-Ha nem mondod, nem fogom megérteni mit szeretnél.

Mintha nem lenne egyértelmű.

-Jungkook, vagy magad alá fektetsz ma délután vagy vársz addig, amíg újra hangulatba nem jövök.

Ennél több bíztatásra nem is szorult, gyorsan döntött el az ágyon, kezemet fejem mellé nyomva. Aktív vagy éppen passzív fél, nekem olyan mindegy volt, mind a kettő új volt, mindkettő miatt féltem, egy lényeg volt, hogy megtörténjen. Sóhajtva húztam magamhoz közelebb, amikor a nyakamat borította be nevesebb puszikkal, majd lejjebb haladva harapta meg gyengéden kulcscsontomnál bőrömet. Egyik kezével határozottan nyúlt pólóm alá és bebarangolta mellkasomat, ami az így is hevesen dobogó szívemet arra késztette, hogy jobban ki akarjon törni a helyéről. Gyorsan tűrte fel a pólómar, majd ajaki közé vette egyik mellbimbóimat és kényesztetni kezdte, miközben másik kezével oldalamat simogatta. Szám szélét beharapva próbáltam visszatartani a hangomat - ugyanis Eun még mindig a házban volt -, ami elég nehezemre esett Jungkook folyamatos ténykedése miatt. Ha valaki ezt elárulta volna, hogy ez ennyire jó érzés már előbb is kipróbáltam volna, bár lehet csak az járul hozzá, hogy Jungkook idézi elő ezeket a felemelő érzéseket, amik alhasamba összpontosulnak. Hajába túrva kérleltem, hogy folytassa, amit szerencsére meg is tett másik oldalamon is. Mikor elvált mellkasomtól hideg lehellete csiklandozta megkínzott börömet, mire kirázott a hideg.

Táncolnál velem? - TAEKOOK  (BEFEJEZETT) Donde viven las historias. Descúbrelo ahora