Táncolnál velem? - TAEKOOK (BEFEJEZETT)

|21|

Egésznap egy hihetetlenül rossz érzés fogott el, csak amiért hogy megfogadtam a barátaim tanácsát. Most sikeresen összezavartam két személyt is de most főleg Jungkook érdekelt, alig telt el pár óra azóta, hogy elmondtam neki kedvelem, erre annyit lát, hogy egy csajjal csókolózok. Lehet, hogy oda kellett volna mennem hozzá de úgy voltam vele, majd a tánc során beszélek vele.

-Mi a bajod? - bökött oldalba Yoongi. - Össze jöttél egy csajjal? - megráztam a fejem. - Kérdezhetek valamit? - kérdezte, mire felé fordítottam a fejemet. - Köztetek történt valami?

-Talán. - nyitottam be a tánc terembe. - Őszintén nem tudom de valami fura. - sétáltunk oda a többiekhez. - Majd most beszélek vele.

-A pasid elment. - mutatott az ajtóra Jimin. - Valószínűleg nem jön ma. Mit tettél vele?

Készültem volna rávágni, hogy semmit csak Eun azzal, hogy idegesen vágta ki az ajtót, majd egy pofonba részesített, megelőzött. Meglepődve tapogattam az arcomat, mely fájdalmasan lüktetett az ért sérülés miatt.

-Őszintén te vagy a világon legnagyobb idióta, akit valaha láttam ezen a földön. - szidott le. - Csodálom, hogy még levegőt nem felejtesz el venni, te hülye!

-Most mit tettem? - léptem tőle messzebb, hátha megint fel szeretne képelni. - Hozzád sem szóltam.

-Ne akarj még egy pofont. - szegezte rám mutató ujját fenyegetően. Kétségbe esve néztem rá barátaimra, akik csak döbbenten méregették a lányt. - Hozd rendbe a bátyámat vagy amikor ott alszol megfojtalak egy párnával.

Más esetekben aranyos az a szeretet, ami kettejük között van de amikor Eun szeme villámok szórva gyilkossági kisérleteket ecsetel nekem, inkább félelmetes. Még utoljára segítségkérően néztem rájuk, hátha valami csoda folytán kimentenek a helyzetből.

-Menj csak. - lökött meg Jin. - Majd valamit kitalálunk csak kérlek menj, mert félünk tőle.

Félve indultam meg az ajtó felé, hátha újabb csapást mér rám. Mindenre félkészítettem magamat Jungkook állapotára vonatkozóan. Ha már majdnem kinyírtak miatta, nem hiszem, hogy annyira rendben lenne minden. Kissé aggódva nyomtam meg a csengőt és vártam. Amikor Jungkook kócos feje jelent meg, meglepődtem. Egy alvó személy miatt kaptam én pofont?

-Tae, most.. Nem a legalkalmasabb. - köszörülte meg a torkát.

-Jól vagy?

-Persze, mi bajom lenne? - próbált sietettni. - Mondtam, hogy minden rendben, te is megmondtad, hogy semmi nem biztos és azt is, hogy miért mentünk randira. - sóhajtotta. - Világosan megmondtál mindent, az már az én dolgom volt, hogy mennyire élem bele magamat.

-Szóval... Minden rendben? - csuktam be magunk mögött az ajtót.

-Persze. - húzott magához, hogy megöleljen. - Néha lökött vagy.

-Megkaptam már párszor. - fúrtam fejemet nyakába. - Kook, nekem ma csak egy megerősítés kellett.

-És sikerült? - tolt el magától, hogy rám tudjon nézni.

-Csak arra jöttem rá, amit eddig is tudtam. - vontam vállat. - Nem fogok hazudni, jó volt az a csók de nem annyira, mint veled.

Kissé szomorú mosollyal fogta két keze közé az arcomat, majd egy lágy csókban részesített. Nem, határozottan nem volt ennyire jó az a csók a lánnyal, Jungkook pontosan tudja, hogy mi mennyire tetszik nekem.

-Én is hülye vagyok. - simított végig az arcomon. - Mert szeretlek, emiatt hagyom, hogy olyan szinten használj ki, ahogy csak szeretnél. De nem bánom, ha a végén mellettem leszel. - nyomott egy puszit az orromra. - Tudom, hogy nem könnyű, ha neked ez kell, rendben van.

-Haragudnod kéne. - mosolyogtam halványan. - Túl jól bánsz velem.

-Erre számíts, ha majd egyszer együtt leszünk. Amúgy is, először haragudtam, azért nem is mentem délután, de most itt vagy és nem tudok haragudni rád.

-Ígérem, minél előbb helyre rakom magamban a dolgokat. - nyomtam egy puszit a nyakára.

-Ha ezt még párszor megismétled egészen más ötletem lesz, hogy milyen módon tudnám helyre rakni benned a dolgokat.

Teljesen lefagytam a kirohanásán, kezdtem megérteni, hogy miért nem volt éppen teljesen alkalmas a helyzet. A teljes zavaromon az sem segített, hogy Yoongi szavai jutottak eszembe, kellett neki ezeket mondania.

-Jungkook, használd a kezedet. - veregettem meg a vállát.

-Nem, ha már itt vagy a tiédet veszem használatba. - kezdett el húzni a szobája felé. - Nyugi, egy kicsit itt tudsz lenni semmi olyat nem csinálok.

-Valamiért nem hiszek neked. - vontam fel a szemöldökömet. - Túl jól ismerlek.

-Azok után, hogy más lányokat csókolgatsz, hidd el nem lesz kedvem hozzád sem érni. - tolt be a szobája ajtaján. - Csak legyél itt velem, mert unatkozok.

-Az előbb hazudtál, ugye? - néztem rá sóhajtva.

-Aha.

Ettől a választól féltem, nagyon.