Beleszerettem egy démonba

17.fejezet: Az igazi démon

Örülök hogy találkozhattam Dominikkal. Nagyon aranyos gyerek. És így megismerhettem Márk bátyus oldalát is. Ezután még sorozatoztam kicsit majd lefeküdtem aludni.

Most kivételesen nem aludtam sokáig. Olyan nyolc fele már fent voltam. Biztos azért mert izgultam a délután miatt. Rég voltam már randin. Jó igaz ott volt a dupra randi de arra nagyjából úgy mentem hogy csak Anna kedvéért. Az már más hogy a végére tényleg randi lett belőle. Most tényleg készülni akarok rá. Arra gondoltam hogy felhívom Annát hogy segítsen kiválasztani a megfelelő öltözetet. És ezt meg is fogom tenni de előtte van egy fontosabb dolgom. Szólok Márknak hogy ma ne nézzen mert ugye sokkal jobb ha meglepődik a választáson amikor meglát mint hogy végig nézi amikor kiválasztom. Szóval gyors elmentem a fürdőbe megmosakodni és felöltözni. Ezután vissza mentem a szobába hogy szóljak neki.

-Márk! Jönnél egy picit. Szeretnélek valamire megkérni. -mondtam magam elé mint egy bolond. Hú eskü ezt soha nem fogom megszokni

-Szia kislány! Annyira hiányzok hogy délutánig már ki se bírod nélkülem? -jelent meg a hátam mögött és átölte a derekam én pedig a meglepettségtől összerezzentem.

-Miért csinálod mindig ezt? A frászt hozod rám. -mondtam miközbe hátra néztem rá

-Azért mert vicces. -mondta nevetve

-És nem. Nem azért hívtalak mert nem bírom ki nélküled délutánig csak megszerettelek volna kérni valamire. 

-Persze persze. Fogjuk rá hogy elhiszem. -mondta majd megfordíott hogy szembe legyek vele. -Na és mi lenne az az oriási kérés. 

-Az hogy délutánig ne figyelj. -mondtam komoly arcal

-Hogy? Miért?

-Mert akarom hogy nézd mit veszek fel a randira. Úgy már egyáltalán nem meglepetés hogy hogy fogok kinézni ha végignézek mit választok ki. -mondtam közben pedig összefontam magam előtt a kezeim

-Ez tényleg olyan fontos? -kérdezte közben egyik szemöldökét felhúzta

-Igen. Fontos. -mondtam mire ő csak sóhajtott

-Jó értettem. De akkor ne csinálj semmi marhaságot mert ha igen és kiderül hogy nem figyeltem rád anyud kinyír. -mondta nevetve

-Ha ruhaválogatás közben lehet marhaságot csinálni hát akkor sajnálom. -nevettem én is

-Oh te megoldod amilyen kétbalkezes vagy. -mondta kötekedve és végig simított az arcomon

-Jó ezt nem kell hangoztatni. -nyújtottam ki rá a nyelvem majd mind a ketten nevettünk.

-Rendben akkor én megyek és hagylak készülődni. Aztán akkor csinos legyél. -mondta és rámkacsitott

-Igyekszem. És akkor tényleg ne leskelődj. Mert úgy is megtudom. 

-Jól van kislány. Nem fogok. -mondta nevetve és már el is tűnt

-Hé ez a nevetés nem győzött meg. -kiáltottam utána hátha meghalja de nem kellett volna mert apa akkor nyitott be

-Milyen nevetés nem győzött meg? -nézett rám értetlenül az ajtóból

-Ööö... Én.. Ja csak lesz egy előadás a suliban és arra gyakoroltam. -mondtam vigyorogva

-Oh nem is mesélted. 

-Á ez csak egy kiselőadás dráma órára. A tanárnő kitalálta hogy tartson az osztály előadást és ő leosztályozza. 

-Ja értem. És ezt már korán reggel gyakorlod? Ráadásul szombaton? -kérdezte gyanakodva. 

-I-igen mert most volt rá kedvem és elég nehezek a szövegek szóval muszáj. Na de inkább megyek reggelizni. Majd később folytatom.