Beleszerettem egy démonba

23.fejezet: Leleplezés

-Ünneprontó. -néz rám úgy mint egy kisgyerek akitől elveszik a cukorkát én pedig adok a szájára egy puszit. A szekrényhez megyek ruhát választani ami hamar meg is lett és gyors felöltözök.

Márk szemszöge

Az ágyon ülve nézem ahogy öltözködik közben picit elkalandozik a gondolatom a tegnap estére. Még mindig nehezem hiszem el ami történt. Ha végig gondolom hogy nemrég még csak figyeltem és mondjuk úgy hogy ő volt a munkám most meg már a barátnőm tényleg elég hihetetlen. Mikor végez bemegy a fürdőbe. Felállok és utána megyek. A tükör előtt áll és épp a fogát mossa. Háta mögé állok és átkarolom közben a tükörbe nézek rá és megcsókolom a nyakát.

-Mit csinálsz? -mondja kuncogva miután kiöblítette a száját

-Nem egyértelmű? Csókolgatlak. -mosolygok rá perverzen és folytatom. Elégedetten hallom ahogy halkan sóhajt 

-Márk elég. 

-Miért? Nem tetszik?

-De csak most ez nem alkalmas időpont erre. -mondja kuncogva és megfordul szembe velem majd lábujjhegyre állva ad egy puszit.

-És ezzel szerinted megelégszem? -vigyorgok rá majd lehajolok hozzá és szenvedélyesen megcsókolom amit viszonoz is. -Na ez megteszi egy kis ideig.

-Egy kis ideig? -nevet fel. -Mohó.

-Démon vagyok. Mit vártál? -nevetek

-Na jó te mohó démon menjünk le és nézzük meg a többieket.

-Jól van. -sóhajtok kelletlenül

Lementünk és kicsit meglepődve néztünk körül. Mintha bomba robbant volna fel. Persze mit vártál egy bulitól. Csómó sörös üveg mindenhol, tányérok a mosogatóban felhalmozódva, konfekti darabok mindenhol és a kanapéról a díszpárnák szétszórva. Lenézek Zoéra aki kerek szemekkel nézett szét. 

-Szép. -mondom kuncogva mire csak sóhajtott egyet

-Lesz mit csinálni.

Elkezdtük Annáékat keresni. Hamar meglettek a kanapán aludt Dáviddal. A többiek szanaszét. Valaki a fotelben, a földön és még az asztal alatt is volt olyan aki aludt. Halkan odamentünk Annáékhoz és Zoé legugult elé és lassan ébresztgetni kezdte.

-Annaaa. Ébredj. -suttog mire az alvó személy lassan morogva kinyitja a szemét

-Neem. Még aludni akarok. -morogja és megfordul párja karjaiban majd hozzábújva próbál visszaaludni

-Na már hasatokra süt a nap és nem lenne rossz reggelizni sem. -mondja Zoé már normál hangerőn

-A reggeli nem hangzik rosszul. -mondja ásítva Dávid

-Hé te most kivel vagy? -förmed rá Anna

-A hasammal Édesem. -nevet Dávid mire mi is elnevetjük magunkat. -Amúgy ti hova tűntetek este? -vált témát Dávid

-Én sejtem. -mosolyog mindent tudóan Anna Zoéra aki fülig pirul

-Hé te az előbb még aludni akartál nem? -kérdezni Zoé

-De csak ez érdekes téma. -nevet

-Nem, nem érdekes. -mondja zavarban -Márk segííts! -hallom meg a gondolatát

-Nekem tetszik a téma.

-Azt elhiszem de akármennyire imádom Annát nincs kedvem részletezni a dolgot. -néz rám durcásan

-Jó jó. Ahogy gondolod Kicsim. -mosolygok rá mire még jobban elpirul

-Ki-kicsim? -mondja ki meglepődve hangosan mire Anna is meglepődik