Beleszerettem egy démonba

22.fejezet: Új képesség (+18)

-Én is szeretlek. -mondta mosolyogva majd megcsókolt. Ezután kezdődött csak a buli nagyobb része!

Zoé szemszöge

Anna bement a konyhába és kihozott pár italt. Közben elindult a zene is és az egyik kedvenc számom szólalt meg ami hatására elkezdtem örömömbe ugrálni

-A kedvenc zenéidből csináltunk egy listát. -mondja Márk 

-Tényleg? Annyira jófejek vagytok. Ez az eddigi legjobb szülinapom. -mosolygok rá

-Ez a minimum. -mondja és ad egy puszit a homlokomra

-Elnézést hogy megzavarom a gerlepárt de elrabolom az ünnepeltet. Gyere csajszi táncoljunk -mondja Anna és megfogja a kezem majd oda húz a többi táncoló emberhez és elkezdünk táncolni. Közben lement pár feles de nem annyi hogy részeg legyek. Nem vagyok annak a híve. Nem tudom mióta táncolhattunk de egyszer csak egy lassú zene következett és megéreztem hátulról a derekamon két kezet

-Felkérhetem egy táncra. -suttogja a fülembe amitől kicsit kiráz a hideg

-Örömmel. -fordulok felé és átkarolom a nyakát míg ő a derekam öleli. Így ringatóztunk közben a mellkasára hatottam a fejem. Mintha csak mi ketten lettünk volna és senki más. -Köszönöm ezt az estét. -suttogom de ő mégis meghallotta

-Ugyan. Megérdemled. -mondja és picit eltol majd megcsókol amit egyből viszonzok is. Ezután nem tudom milyen hosszan de csak egymás szemébe néztünk. Néztem azokat a barna szemeket és azon gondolkodtam hogy bárcsak a külsejét láthatnám. Már nem mintha nem lenne így helyes csak mégsem az igazi. Hirtelen ötlettől vezérelve megfogtam a kezét és szobámba vezettem.

-Miért jöttünk be? A buliban kéne lenned. -mondja Márk értetlenkedve 

-Nem fogják észrevenni hogy eltűntünk. Túlságosan jól érzik magukat ami nem is baj. -nevetek

-És miért szeretnél inkább itt lenni a saját bulidon? -faggatózik tovább

-Hát veled szeretnék most egy kis időt tölteni. Kettesben. -mondom zavarban mire ő eléggé meglepődik -Az igazi alakodban. -egészítem ki a mondatom és mire pislogtam egyet újra a vörös szempár nézett rám

-Őszintén nem teljesen értem ezt de nem mintha ellenemre lenne. -nevet mire én megölelem

-Csak veled akarok lenni. Nincs ennél jobb ok rá. -motyogom mire lassan az állam alá nyúl és felemeli a fejem. Kis ideig szemzünk majd hirtelen szenvedélyesen megcsókol amit egyből viszonzok is. Miközben csókolózunk átkarolom a nyakát és lassan elkezdek hátrálni mert elindult előre. Egyszer csak beleütközök az ágyba és mivel csak én lehetek ilyen ügyetlen hátra is esek az ágyra. Márkot ez nem nagyon zavarta. Sőt fölém mászott és ott folytatta ahogy abbahagyta. Újra átkaroltam és egyre jobban belemélyültünk a csókba míg el nem fogyott a levegőm és elválva tőle picit zihálva nézek rá. Ő is engem néz és mintha csillapíthatatlan vágyat véltem volna fel a szemeiben ami szerintem már az én szemeimben is látható volt. Vissza akartam húzni de egyszer csak hirtelen felállt és a hajába túrt. -Most mi a baj? -kérdeztem értetlenül

-Semmi. -mondja sóhajtva

-Ez nem igaz. Valamit rosszul csináltam? -nézek rá aggódva mire végre rám néz

-Zoé légyszíves ne kezdj el megint kombinálni. Nem csináltál semmit rosszul. Sőt... -mondja és vágyakozva néz rám 

-Akkor? Mi a baj? -felállok és elé sétálok

-Bármennyire is akarom ennél tovább nem mehetünk. -mondja elfordítva a fejét

-Dehát miért? Én is szeretném. Én.. Én is vágyom rád. -mondom halkan és zavarban és meg akarom fogni a kezét de elrántja