Damien karjaiban aludtam el. Este egy pár alaklommal felriadtam, de minden alkalommal újra visszaaludtam, Damien megnyugtató szavait hallgatva. Mikor reggel felkeltem, már nem volt mellettem. Semmi kedvem nem volt kimászni az ágyból, viszont a hasam korgását hallva muszáj volt felkelnem, és ennem valamit. Az allergiámra való tekintetre tükörtojást készítettem, friss zöldséggel és turmixszal. Mikor elkészültem, tányérra raktam, majd letelepedtem az asztalhoz.
-Minden oké? - kérdezte hirtelen Damien. Kérdésével megijesztett, mivel teljesen elgondolkodtam, hogyan tovább.
-Ömm, igen, persze-válaszoltam, de legbelül nem így éreztem.
-Ha neked is megfelel, akkor ma délután elmegyünk neked ruhát vásárolni, az étel- és egyéb szükségletek vásárlását pedig egyenlőre úgy fogjuk megoldani, hogy te írsz egy listát, mi kell neked, a srácok pedig elmennek, és a rendes bevásárlás keretein belül elintézik. Vagy, ha én is ráérek, akkor akár ketten is elintézhetjük, de ez egyenlőre túl veszélyes rád nézve.
-Okés, akkor nem tervezek semmit se délutánra-feleltem ironikusan.
-Na, na, na-kezdte-ennyire azért nem kell túljátszani. Mindent miattad teszünk, és amíg nem változik a helyzet csak velem hagyhatod el a birtokot.
-Jó, jó-mondtam unottan-akkor nemsokára edzek egyet, ha megengeded. Utána meg ebédelek. És várok rád, hogy menjünk vásárolni-tájékoztattam a terveimről.
-Én is így gondoltam- felelte, s otthagyott a konyhában a reggelim romjaival.
Gyorsan összepakoltam, elmosogattam, majd felmentem, hogy átöltözzek. Mivel még mindig nem voltak rendes ruháim, újonnan Damien ruhái közül válogattam. Egy sötét póló mellett döntöttem, és újonnan egy fekete melegítőnadrágot vettem fel edzéshez. A pólót megcsomóztam, és elindultam kifelé az udvarra. A selymes fű simogatta a lábam. Kiválasztottam egy szimpatikus helyet az udvaron, majd odasétáltam. Gyors bemelegítés után elkezdtem az erősítést. Miközben erősítettem, nézelődtem a birtokon. Mindent szemügyre vettem. Szinte végig tökéletesre nyírt fű volt az udvaron, leszámítva a medencét, a kocsifelhajtót, és a járdát. Az őrök, akiknek éppen arra volt dolguk, vagy csak úgy tengtek-lengtek az udvaron, egy-egy futó pillantásra méltattak, majd mentek is tovább. A nap egyre erősebben tűzött, viszont mikor felpillantottam a házra a vakító fény ellenére megpillantottam Damient, amint kint ül az erkélyen és engem figyel. Erre hátat fordítottam, és tudomást sem vettem róla, nem érdekelt. Mikor befejezettnek nyilvánítottam az erősítést, bementem, és ittam egy nagy pohár vizet majd felmentem és letusoltam.
Szétnéztem a konyhában, de nem találtam semmi olyat, amihez kedvem lett volna, így arra gondoltam, főzök valami finomat mindenkinek. Létszámkutatás céljából felmentem, és megkérdeztem, hányan vannak a birtokon, mi legyen az ebéd.
-Figyelj, van szakács, ő szokott ránk főzni hétköznaponként, nem kell neked ilyenekkel fáradni. Inkább maradj itt, mindjárt végzek és utána elmehetünk enni a vásárlás után.
-Jó, akkor csak valami könnyű fogást eszek, aztán jövök föl.
Lementem, egy banánt felkarikáztam, két almát felkockáztam, pár szem szilvát mosás után feldaraboltam, vettem elő egy marék málnát és áfonyát, majd az egészet megkoronáztam egy fürt szőlővel. Egy tálkába pakoltam a gyümölcsöket, vettem egy villát, majd ígéretemhez híven felbattyogtam Damienhez. Letelepedtem az egyik fotelbe, és gondolataimba merülve csendben enni kezdtem.
-Hamarosan végzek-kezdte Damien szinte a gondolataimba olvasva.
-Okés, akkor sietek.
Egy öt perc múlva tényleg végzett, majd szólt, hogy felőle indulhatunk. Gyorsan bekaptam a maradék pár szem gyümölcsöt, és Damiennel együtt lementünk, én leraktam a tálkát a mosogatóba, felvettem a cipőmet és Damient követve kiléptem az ajtón, majd a garázs felé vettük az irányt. Mikor beléptünk, leesett az állam, katonás rendben szinte azonos, fekete, sötétített ablakú BMW-k sorakoztak. Damien kézen fogott, majd az egyik BMW-hez vezetett, és mondta hogy üljek be. Helyet foglaltam az anyósülésen, ő pedig a kocsit megkerülve a vezetőoldalra ment, majd ő is beszállt. A garázskapu kinyílt, a motor felbőgött és lassan a kapuhoz gurultunk. Az kinyílt és elindultunk a bevásárlóközpont felé.
YOU ARE READING
Lány a maffiában
AdventureHogy miért is írom le a történetem? Mert azt akarom, hogy tanuljatok belőle, és rájöjjetek, nem minden úgy van, ahogy azt leírják. "-Mi..mi..mi...miért pont én? Nem vagyok túl szép, nincsenenek jó adottságaim se kivételes tehetségem semmihez se- b...