Mikor megérkeztünk, Damien leparkolt, kiszálltunk és bementünk a központba. Drágábbnál drágább boltokba vitt, teljesen zavarba éreztem magam, nem voltam hozzászokva a márkás cuccokhoz. végül egy nagy halom ruhával, cipővel és néhány allergén termékkel értünk vissza a kocsihoz, amihez bepakoltunk, és elindultunk hazafele. Csendben utaztunk, ám a hallgatást erős puskaropogást hallottam. Lőttek ránk, amit Damien hidegvérrel kezelt. Próbált a lehető legkacifántosabb úton menni, és azonnal telefonált a többieknek.
-Nyugalom, nem kell félned, maradj nyugton. Nemsokára a többiek is itt lesznek, ők majd elkapják a lövészeket-magyarázta, ám ekkor kidurrant az egyik kereke a kocsinak. Ettől a kocsi befarolt, és lefulladt. Míg Damien megpróbált életet lehelni a kocsiba, addig utolértek azok, akik követtek. Az én oldalamra álltak, meg amitől még több adrenalin öntött el.
-Zárd le az ajtót, téged akarnak-ordította, viszont én halálfélelmemben lebénultam. Az ellenséges férfiak feltépték, késsel másodpercek alatt elvágták a biztonsági kötelet, Damienre pedig fegyvert fogtak. Kirángattak a kocsiból, én pedig hiába akartam ellenkezni, ketten lefogtak, majd az autó hátsó ülésére dobtak be, ketten pedig beszálltak a bal és jobb oldalamra, hogy biztos ne tudjak elszökni.
Ekkor már végképp kiborultam, kitört belőlem a zokogás, majd csapdába esett vad módjára próbáltam kitörni közülük. Esélyem se volt, hiszen négy megtermett férfi volt rajtam kívül a kocsiban, és az, aki a balomon ült, egy kendőt szorított az arcom elé. Nem hagytam magam, ezért megfogta a tarkóm, és addig fogta, illetve szorította az arcom elé a rongyot míg el nem vesztettem az eszméletem.
KAMU SEDANG MEMBACA
Lány a maffiában
PertualanganHogy miért is írom le a történetem? Mert azt akarom, hogy tanuljatok belőle, és rájöjjetek, nem minden úgy van, ahogy azt leírják. "-Mi..mi..mi...miért pont én? Nem vagyok túl szép, nincsenenek jó adottságaim se kivételes tehetségem semmihez se- b...
