Lecke gyönyörből

31. 25 perc múlva

Már a vacsora alatt látszódott az osztályon, hogy kimerítő nap áll mögöttük. Tányérjaikat bőségesen megpakolva beszélgetnek, de pislogásuk, nagy hallgatásuk elárulja őket. Sigyn néha felnéz, Lokit keresi, és amikor meglátja, elpirulva hajtja le a fejét. A Fandralos eset óta Loki név lett az iskolában, és Sigynnek ez imponál. Beleszeretett abba, hogy a srác híres lett, és már örült neki, hogy akkor együttjárást kért fizetségként. Bár szinte semmit nem tudott kinyomozni, mégis volt egy aprócska nyom, amit Lokinak tartogatott, és amit el akart mondani délután. Dan-nek egy falat sem ment le, annyira izgult. Szótlanul ült, és magában ezer meg ezer frappáns belépőt tervezett, de mind el is hessegette. Loki megmondta, hogy egy pisszenése sem lehet, nem szólhat, mert akkor lebukhatnak. Idegesen dobolt az ujjaival az asztalon, és nagyokat sóhajtott. Még kilenc sem volt, de gyanúsan csend lett a folyosón. Thor bicegve, sarkán egyensúlyozva járt sorba minden ajtó előtt, és figyelt. A mobilja után kapott a zsebében, rápillantott, megnyitotta. Üzenete érkezett:

„25 perc múlva"

Megfordult a gyomra, rettenetesen ideges lett, és szaggatottan kapkodni kezdte a levegőt. Le fogja állítani Lokit. Vagyis megpróbálja, igyekezni fog. Visszabicegett a szobájába, és amint becsukta az ajtót maga mögött, kinyílt egy másik. Dan pólóban és bokszeralsóban, mezítláb futott Loki ajtajához, és belépett. Bent teljesen sötét volt, az orra hegyéig sem látott.

– Jöttem Loki – de válasz nem érkezett. Dan vállat vont, és kitapogatta a lábával az ágyat, és befeküdt. Nyakig betakarózott és várt. Már ettől az igazlomtól merevedése volt, amit igyekezett erőszakkal lenyomni, sikertelenül. Résnyire nyitott ajtóban aztán megjelent valaki, vékony árny siklott be, és hangtalan csukta be maga mögött. Dan lélegzet visszafojtva nézte, hogy az alak bemászik mellé, felemeli a takarót, és meleg test bújt hozzá. Sóhajtani sem mert, Loki megmondta, hogy néma legyen. Keze betévedt a párna alá, és majdnem felkiáltott, amikor kézfejét valami hegyes szúrta meg. Kis csomag volt, kitapintva azonnal tudta, óvszer. Loki erre is gondolt. Kellemes parfümillat csapta meg az orrát, és lehunyta a szemét, ahogy csókot érzett a száján. Az első csókja, és ezt úgy elmondaná Sigynnek, de nem lehet. Az agya kikapcsolt, az a rengeteg álomkép, amik ma bombázták egy pillanat alatt illantak el, és az ösztöneire hallgatva viszonozta a csókot.

Thor óvatosan feltette a lábát az ágyra, és újra az üzenetre pillantott. Tíz perccel ezelőtt jött, vagyis még öt perc. Nem akart gondolkodni azon, hogy éppen mire készülnek, de mégis ez az egyetlen dolog villogott a szeme előtt. Hogy lehet ilyen hülye, hogy egy kibaszott osztálykiránduláson akarja az egyik diákot megbaszni! Abszurdum! Lehetetlen! Annyi minden balul sülhet el!

– Nem! Bármit is mond, nem teszem meg! Akkor inkább sértődjön meg, durcázzon, szakítson velem, gyűlöljön...

Néhány dühösen beszívott lélegzet után, aztán leeresztett, és akkor könnyedén kopogtak az ajtón. Kénytelen volt felkelni, pedig már olyan jól elhelyezkedett. A talpa nem fájt, csak ha véletlenül rálépett. Kinyitotta az ajtót, és Lokit a karjánál fogva megragadva húzta be. Senki nem volt a folyosón, de nem kockáztathatta, hogy meglássa egy szállóvendég, vagy akár valaki az osztályból.

– Senki nincs kint, már megnéztem. Mindenki alszik tanár úr – mondta Loki selymesen simogató hangon.

– Jó. – Thor az ajtóval szemben állt, két tenyerével rátámaszkodva lihegett. – Loki, tudom miért jöttél most, de nem!

– Mi az, hogy nem? Akkor a folyosón aludjak talán? A szobám foglalt... – Thor kisiklott Loki karjaiból, amik érzéki polipként kezdtek rátekeredni. Megfordult, és Loki zöld szemeivel – amik egészen sötétek voltak abban a pillanatban – találta szemben magát.