Lecke gyönyörből

37. Tábortűz

A vacsoráig még órák voltak, de olyan gyorsan elrepültek, hogy észre sem vették. Thor Sigynt és Lokit figyelte, mindkettő viselkedése merőben más volt, eltért attól, amit megszokott tőlük. Sigyn egyedül üldögélt, szótlanul, és ha néha találkozott is a pillantásuk, a lány olyankor mereven bámulni kezdte, és ettől Thor zavarba jött. Többször is érezte, hogy Sigyn nézi, még akkor is, ha háttal ült neki. Azonban ennél is jobban nyugtalanította, Loki. Fakó arccal, mélyen elgondolkodva bámult maga elé, és bár mesés kilátás tárult el a szemük előtt, Loki nem látott tovább a lábujjainál. Ült a homokban, térdét felhúzta, vagy törökülésben ült, de egyszer sem emelte fel a fejét. Nyugtalanította Thort a két fiatal, ezért felállt, és leült Sigyn mellé.

– Holnap reggeli után pakoljatok össze, tízig ki kell jelentkeznünk.

– Nem először vagyok szállodában, tudom mit kell tenni – vágott vissza a lány pikírten, és Thor arcába bámult. – Az éjszakát viszont hogy tervezi tanár úr?

– Mi az, hogy hogy tervezem?

– A fiúk ki akarnak osonni – köpte ki a lány a szót, és Thor már azon volt, hogy felelősségre vonja a hanglejtését, amikor Sigyn felkelt, és szó nélkül magára hagyta.

Szóval ki akarnak szökni, mosolygott Thor magában. Sejtette, hogy ez lesz, az lett volna szokatlan, ha nem próbálják meg. Intett Dan-nek, hogy üljön le mellé. A zömök fiú ledübbent mellé a homokba, és felé fordult.

– Hová akartok este menni? Van valami elképzelésetek? Ugye nem a szobákban akartok dekkolni, amikor itt vagyunk Miamiban?

– Tanár úr, én nem tudom.

– Figyelj, nyugi van, fiam. Nézzetek ki valamit, egy helyet, ahová kiskorúak is mehetnek.

Néhány másodperc csend után Dan felugrott, és kurjantott egyet.

– Köszönjük tanár úr, maga a legjobb.

– Tudom – súgta maga elé Thor, és nézte, Dan micsoda lelkesedéssel rohan, és viszi a jó hírt. Mindenki Thor köré sereglett, és egymás szavába vágva jöttek az ötletek, de mindben volt valami buktató, aztán Thor – mikor már senkinek nem volt terve – előállt. – Mit szólnátok hozzá, ha elmennék, vennék néhány üveg bort, és ide kiülnénk. Nick, te meg használhatnád a gyufádat, mert ugye ezért hoztad magaddal. Szerzek a szállodától fát, és rakunk egy kis tábortüzet. Iszogatunk, zenét hallgatunk, mit szóltok hozzá?

Sigyn és Loki nem ült ott, és Thor úgy érezte, ők valamiért nagyon nem akarnak ott lenni, de nem is bánta. Lokival más terve volt este, Sigyn meg nem igazán érdekelte. Thor felkelt, és a két birkózóval elindultak, hogy keressenek egy boltot, aztán négy szatyor borral a kezükben indultak vissza.

– Mondtuk már, hogy maga a legjobb fej a tanár a suliban? – kérdezte lelkesen a tüsihajú Mark, aki eddig nem igazán szólalt meg, ahogy az órákon sem.

– Te hülye vagy, hogy mondhatsz ilyet – oldalazott neki Nick, és ettől a szatyorban hangosan összekoccantak az üvegek. Thor éppen rájuk akart szólni, hogy óvatosan, amikor Nick folytatta. – Nem a suliban, az egész világon. Tanár úr, és önnek nagyon sokat köszönhetek. Tuti, ha máshoz kerültem volna, már dolgoznék, vagy valami.

– Én biztos már a kóterben lennék – meredt maga elé Mark, és megtorpant. – Tanár úr, önnek valami díjat kellene kitalálnunk. Mit szólna hozzá?

– Csak a dolgomat teszem fiúk, és tudjátok mit? Ma este nem vagyok a tanárotok, szólítsatok csak Thornak? Rendben? Persze, ha valami egetverő baromságot akartok csinálni, azt nem fogom engedni.