A Mardekár Prefektusai (Draco Malfoy F.F.)

☆12☆

Már több mint egy hete nem beszéltem Dracoval vagyis... ő próbált velem beszélni, csak én nem hallgattam meg... Tudom.. nem szép dolog, de egyszerűen nem tudom meghallgatni.. meg mondom őszintén akkor nem kicsit ijesztett meg. Már Masonnel is próbált beszélni, de nem hatott meg. Oliviával is üzent, de azt még sem hallgattam.

Kiengedték őt a hyengélkedőröl és konkrétan amikor tud a nyakamra jár, hogy beszéljek vele, de én nem...
Még mindig bűntudatom van, hogy megsérült és szívem szerint ott lennék mellette, de nekem nem kell ilyen barátság.

Cedricet már lekoptattam a héten úgyhogy nem fog már zaklatni..
Hát igazából úgy történt...

"-Scarlett kérlek. Úgy sajnálom. Én szeretlek. -könyörgött.

-DIGGORY FOGD MÁR BE VÉGRE! -kiabáltam. -VAN ELÉG BAJOM NÉLKÜLED IS, ÉS HA TÉNYLEG SZERETTÉL VOLNA NEM CSALTÁL VOLNA MEG. NEKÜNK MÁR NINCS KÖZÖS JÖVŐNK! ÚGYHOGY AKADJ LE! -és ezzel otthagytam a döbbent fiút."

Azóta nem is keresett  hála Merlinnek..

Harryékkel jóba lettem.. vagyis.. nem.. Harry nem igazán bízik bennem. Ronnal egyre kevesebbet találkozunk a barátnője miatt... én meg úgy érzem mindenkit elveszítek... Csak Mason és Lív maradt..

Beszéltem az ikrekkel ma lemegyek velük Roxmortsba és szórakozunk kicsit. Megbeszéltük, hogy rászedjük Alexet is és négyen megyünk. Olyanok mint a bátyáim. Úgy szeretem őket.

Éppen készültem a Roxmortsi látogatásra mikor egy levél sárkánynak hajtogatva berepült a nyitott ablakomon.

-Ez már megint mi a szar?! -sóhajtottam fel.
Szétnyitottam a papírt és olvasni kezdtem.

Tudom, hogy nem fogsz megbocsájtani egyhamar.. és nem is azt kérem.. bármennyire is szeretném.
Csak annyit kérek adj mégegy esélyt nem cseszem el újra.. vagyis megpróbálom nem elcseszni.
Gondolkodj el ezen kérlek..
És vigyázz magadra..

                                 Sárkány

Jó nem mondom, hogy nem aranyos, de nem tudok neki megbocsájtani olyan könnyen.. elhihetitek próbálok, de egyszerűen.. mindig oda lyukasok ki, hogy nelem nem kell ilyen barátság...

Elkészültem aztán mentem is Masonnel és az ikrekkel Roxmortsba. Ott beültünk a három seprűbe és beszélgettünk. Mindent elmondtam nekik. A mai levelet. Cedricel... tényleg mindent.

Ők is meséltek. Hát az ő életük se nyugisabb mit ne mondjak.

Rég éreztem már ilyen jól magamat.

A nap végén leültem a kanapéra és még olvastam kicsit, de elnyomott az álom.

***

Reggel a saját ágyamban ébredtem betakarva. A könyvem az éjjeli szekrényemen szépen lerakva. Nemtudom, hogy kerültem ide, de mindegy. Majd megkérdezem Masont. Hátha ő hozott be. Tuti, hogy kint aludtam el.. azt nem álmodtam.

Kimentem, hogy készítek reggelit mivel szombat volt és azt is lekéstem. Mindenki ott volt kint és beszélgettek.

-Melyik jómadár vitt be tegnap este? -néztem inkább a két fiúra mert Lív nem volt itt tegnap egész éjjel.

-Én voltam. -mondta hallkan a szőke. Én csak bólintottam felé egy köszönöm féleséget és nekiálltam a reggelimnek.

-Ti ettetek már? -kérdeztem.

-Igen, de nekem is csinálhatnál valamit. -mondta Mason.

-Basszus tudsz főzni gyere és csinálj magadnak. -morogtam.

-De én azt szeretném, hogy a kedvenc húgicám csinálja meg. -cukiskodott, de nem jött be.

-Én vagyok az egyetlen húgod baromarc! -vágtam hozzá egy törlőt, de aztán beletörődtem. Sütöttem palacsintát. Mindenkinek megterítettem és enni kezdtünk.

Láthatólag Draco észrevette, hogy cseppet megenyhültem, de még mindig nemtudom megbocsájtsak e neki.

Ezek után kicsit egyedül akartam lenni ezért elmentem sétálni.
Miközben sétáltam odajött hozzám egy mardekáros fiú. Egy évvel lehez idősebb max. Azt hiszem ő Terence Higgs.

-Szia.

-Szia mit szeretnél? - nézek rá felvont szemöldökkel.

-Csak meg szeretem volna kérdezni nincs e kedved eljönni velem sétálni holnap.. -nézett rám.

-Hát.. oké. -mondtam.
Elköszöntünk és én mentem le a Mardekár klubhelyiségébe mivel ma este én felügyelek ott 3 órát.

Rég voltam itt, de nagyon szertek itt lenni. Olyan hangulatos. És illik hozzám. Itt lent beszélgetek még a takarodó előtt a diákokkal. Higgs megint odajött hozzám.

- Nem is tudtam, hogy ma te felügyelsz. -mosolyog rám.

-Helyettesítem a bátyám mert nem érezte jól magát. Később meg Draco jön. -mondtam.

-Sűrűbben is lejárhatnál. Legalább beszélgethetünk. -mondta.

-Ami azt illeti. Holnap csak délelőtt lesznek óráim. Délután itt leszek mert sokan ellógják az órákat mostanába. -mondtam. -De ha jól emlékszem te sem mentél be több órádra az utóbbi időben. -nevettem.

-Ezentúl menni fogok. Nehogy neked kelljen berángatni. -nevetett ő is.

Ezek után már nemsokára takarodó volt. Furán nyugis volt a Mardekár. Piton prof. odajött hozzám.

-Ms. Woller. Itt kéne maradnia Malfoy úrral felügyelni. -mondja. Én csak bólintok. A házvezető elment én pedig leültem a kanapéra. Kis idő után besüppedt mellettem.

-Szia. -köszönt a szőke.

-Hali... -köszöntem én is. Nem akarok ellenségeskedni..

-Átgondoltad? -kérdezi hirtelen.

-Igen.. nem akarom ellenségeskedni, de ha mégegyszer előfordul én többet nem állok szóba veled. Megijesztettél... -mondtam szomorúan.

-Tudom.. és sajnálom. És.. köszönöm. -óvatosan megölelt aztán mentünk ellenőrizni, hogy a hálókörlet folyosóin nem mászkál e senki.