Érezni Akarlak {Bokudeku}

4.

/ másnap reggel /

Mikor beértem a suliba , dekut nem találtam sehol , ma is késik? Nem azt nem hiszem.
Már a harmadik óra ment el úgy , hogy Dekut egyáltalán nem találtam , kezdek aggódni érte.
A hülye félarcú odajött hozzám és provokálni kezdett.

- Jól elüldözted Midoriyát , hát nem bírsz magaddal?

~ FOGD BE A SZÁD VAGY KINYÍRLAK.

- Annyira gyerekes vagy , nem értem kinek teszed magad.

Neki estem Todorokinak az egész osztály szeme láttán , és órdítani kezdtem.

- TE NAGYOM HÜLYE , SZERINTED ÉN NEM AGGÓDOK DEKU MIATT? SZERINTED NEKEM NEM FONTOS HOVA LETT?

Erre mindenki meglepődött , és kezüket a szájukra tették. Basszus...az elöbb azt mondtam fontos nekem az a nyomi Deku...elengedtem Todorokit és kirohantam a teremből.
Hülye lúzerek semmit sem tudnak...
Csak azért vagyok kedves Dekuval mert elolvastam a hülye naplóját bárcsak elsem olvastam volna.

Mikor a mosdóból visszafelé sétáltam Dekut pillantottam meg , oda rohantam hozzá és roppant közel álltam hozzá.

~ Deku te hülye , HOL AFRANBA VOLTÁL?

- B..B...bocsánat Katsuki vérvételen voltam.

Deku vörössen ragyogó szemerre vizslatta át testem , és hátrált meg .

- kérlek ne állj ilyen közel hozzám....

Szonorodott el és lépett volna el mellettem.

~ NE MERJ FIGYELMEN KÍVÜL HAGYNI.

Ezzel ismét közelebb lébtem hozzá és megfogtam a csuklóját.

~ Mi a bánat van veled?? Mi bajod van??

Deku csak zavartam elrántotta a kezét és hátrált egyet.

- nincs semmi bajom Katsuki.

Vigyorodott el és nevetett össze vissza , majd egyik kezével megfogta azt a kezét amelyikre az elöbb rászorítottam.
Anyám ez tiszta bolond.

~ jó figyelj rám ! Ezzel mosolyogtam egyet és megbögtem a homlokát.

~ mostantól nem kell félned tőlem , egyáltalán nem !

Ezzel deku elmosolyodott és megölelt.
A naplóját olvasva eszembe jutottak a 🔞 az jelenetek a fejében és sz , hogy most hozzám ért. Ellöktem magamtól , és totál belepirultam a gondolataimba.

Deku nem győzött bocsánatért esedezni , de megnyugtattam , hogy nincs semmi baj. Megborzóltam a fehét és vissza mentünk a terembe , Dekut üdvözlték a többiek én pedig a szokásos helyemre ültem.

Bejött Ayzava és így szolt :
- Ne haragudjatok gyerekeke de az iskola Igazgató elrendelte , hogy ültetésrend változtatás lesz , mondom , hogy ki kimellett fog ülni.

És Ayzava azzal elkezdte sorolni a neveket.