Your Eyes (JiKook) ✔

3.

Mark és Jack nagyon jó társaság volt, ameddig a táncterembe sétáltunk. Utána mentünk átöltözni és nyújtani is, nem akarunk lesérülni.

***

A nap további része egész jól telt, igaz el kellett váljak Jack-től és Mark-tól is, mert nem egyezett az órarendünk.

Mikor végeztem a suliban egyből hazamentem, hogy azért otthon is tanulhassak egy keveset, illetve nekikezdhessek a makettnek, ami az egyik órámra kell. Modern házat szeretnék alkotni, de ehhez be kell szerezzem az anyagokat és meg a tánccal is kell haladjak, mert gyakorolnom kell a lépéseket is.

- Megjöttem! - kiáltom el magam, mikor a becsukom magam mögött az ajtót. Leveszem kapucnimat és a cipőimet is. Táskámat lerakom a szekrényre, hogy valamit ehessek először.
- Üdv itthon Jimin! - kiált anyu a konyhából. Hozzá ballagok es kapok egy puszit az arcomra. - Milyen volt a mai napod?
- Feszült. Portrét kellett rajzolni, de nem vagyunk kész és beadandó lett belőle. A társamnál fogjuk megcsinálni. - magyarázom neki. - A tánc egész jól megy, de gyakorolnom kell és kaptam egy másik beadandót. Makettet kell építeni, modern házat fogok, szóval arra kell majd anyag is.
- Jó sűrű napod volt. - bólogat. - Barátok?
- Ma került három is. - leülök a pulthoz és elkezdek mesélni Jungkook-ról, Mark-ról és Jack-ről.

Közbe anyu elém rak egy tányér ételt, amit beszéd közbe eszek meg.
Anyu mosolyogva hallgat végig, közbe-közbe beleszól a mondandómba és már az órákról is beszélek neki, hogy milyenek voltak.
- Örülök, hogy jó napod volt. - mondja mosolyogva. - Menj, csináld meg a dolgaidat szólok, ha kész a vacsi.
- Rendben. - bólogatok. - Apa mikor jön haza?
- Vacsora előtt. - válaszolja anyu.

Táskáimmal szobámba megyek, majd kipakolok a táskámból. Táncos cuccomat a szennyesbe rakom, majd berakok egy tisztát, hogy következő nap abba izzadjak meg.
- Talán külön kellene rakni. - gondolkodok el, majd a szekrényemhez megyek és kikeresem a régi tornazsákomat.
A halacskás minta miatt elhúzom a számat, de végül bepakolok a tatyóba. Szokásos helyre rakom, hogy el ne felejtsem magammal vinni reggel.

Egészen vacsoráig csináltam a leckéket és megrajzoltam a ház alapját is, hogy milyen lesz és mik is fognak kelleni az elkészítéséhez. Közben persze a lábaim is járkáltak az asztal alatt, hogy még így is gyakorolni tudjak.
- Vacsora. - nyit be anyu a szobába.
- Megyek. - állok fel az asztaltól és követem őt a konyháig. - Szia apa.
- Szia Jimin. Milyen napod volt? - kérdezi, de már tudom, hogy anyuval mindent megbeszéltek.
- Egész jó volt. - bólogatok.
- Gyakoroltál is? - kérdezi tőlem.
- Egy kicsit igen, de vacsi után fogok még. - válaszolom. Tényleg vacsora után akarok gyakorolni.
- Ne vidd túlzásba. - figyelmeztet.

Segítek anyunak a vacsorában, majd nyugodtan megvacsizunk. A mosogatást elvállalom, hogy tudjon pihenni is és apuval is több időt tölthessenek el.
Mikor végzek benézek a nappaliba, ahol anyu apuhoz bújva nézik a tévét. Kell nekik a nyugalom.

Rájuk lévő tekintettel a garázsba megyek, ami hangszigetelt. Ott van egy tükörsor, ahol tudok egy keveset gyakorolni és átadhatom magam a zenének és megfeledkezhetek a külvilágról.

***

Annyira zsúfolt napok elé néztem, hogy hirtelen azt sem tudom merre kapjam a fejem.
A tánctanárunk rendesen megdolgoztatott, ahogy a különböző művészeti tanárok sem kíméltek minket.
Mikor hazaértem, úgy voltam az egésszel, hogy egy kicsit tanulok és alszok is, mert már nem bírtam ébren.

Jack-kel és Mark-kal igyekeztem rendesen beszélgetni az alatt a kevés idő alatt, míg melegítettünk, de nem volt nagyon tartalmas.
Jungkook-kal a következő órán tudtam szót váltani, mikor bejött a terembe csengetés előtt.
- Nem írtál. - ül le a helyére és felém fordul.
- Bocs, de túl sok feladatom van. - húzom el a szám.
- Elfelejtetted. - állapítja meg. Nos igaza van, egy kicsit elfelejtettem.
- Ne haragudj, esküszöm, hogy megcsináljuk, csak szabaduljak fel egy kicsit. - sóhajtok egy nagyot.
- Jimin, jövőhétig elejéig van időnk. Húzz bele, nem akarok egyessel kezdeni. - hadarja el egy kicsit mérgesen.
- Ember, ha valakire mérges vagy, ne rajtam töltsd ki. - vágom oda neki és fejemre helyezem a kapucnimat, miszerint ne szóljon hozzám többet.

Nem elég, hogy nincs időm semmire, még bűntudatot akar kelteni bennem. Tudom, hogy szarul esik az ilyen, de nem tudok mit tenni ellene.

Choi tanárúr bejött a terembe és elénk helyezett egy csendéletet, miszerint azt rajzoljuk le absztrakt módon.
- Még mindig várom a beadandók egy részét! - szólal meg az órán váratlanul. - Tudom, hogy sok a feladat, amit kér a többi tanár is, de ne feledjétek, mindenre időt kell szánni.
Egy aprót sóhajtok, végül pedig lerakom a ceruzámat az asztalra. Jungkook felé fordulok.
- Jungkook, ma megfelel neked? - kérdezem halkan tőle.
- Órák után megfelel. - válaszolja semleges hangon. - Hány órád van még?
- Három. - válaszolom. - Neked?
- Kettő, de megvárlak. - felém sem pillant, megbántottam.
- Oké. - bólintok egy aprót. - A suli előtt találkozunk. - tudom le ennyivel az egészet, hiszen nincs mit ezen ragozni.

Szünetben írok anyunak egy üzenetet, hogy későn megyek haza a beadandó miatt. Nem nagyon örült neki, de nem tud ellene mit tenni.
Szerencsére ma nem volt tánc órám, így egy kicsit fellélegezhettem és ma csakis a rajzra koncentrálhattam.

Kissé nyúzottan mentem az aulába az órák után, hogy vehessek egy kávét magamnak és mivel Jungkook is várt, így neki is vettem egyet.
Vállammal löktem ki az ajtót, majd a fekete hajúhoz sétáltam.
- Hoztam kávét neked. - köszöntöm és azonnal átnyújtom neki a fekete löttyöt.
- Köszi, mehetünk? - kérdezi és beleiszik a kávéba.
- Mehetünk. - válaszolok neki.

Mellette sétálva kortyolgattam a finom kávét, ami most egy kis energiával ajándékoz meg. Délután nem szoktam, de most úgy érzem, hogy kelleni fog.
- Jól vagy? - kérdezi Jungkook, megszakítva a csendet kettőnk között.
- Fáradt vagyok. - válaszolom. - Túl sokat kérnek a tanárok egyszerre és nem tudom mivel is kezdjek.
- Átérzem, nálunk is ez a helyzet. Plusz még közös feladat is van, de nekem nem jutott pár, aki énekelhetne. - panaszkodik.
- Páratlan létszám? - kérdezek rá.
- Nem, az egyik csapat több tagú lett és nekem nem jutott, de nem is baj, mert valahogy összehozom. - legyint kezével. - Az énekeseket nem ismerem, szóval az offos.
- Ha jól tudom Jack-nek van énekes ismerőse. - gondolkodok. - Kérdezd meg tőle, hátha segítene neked.
- Köszi a tippet. Megkérdezem.

A bentlakáshoz érkezve felmegyünk a másodikra, egyenesen Jungkook szobájához. Közben persze találkozunk pár ismerőssel, akik érdeklődnek Jungkook felől, de én meghúzódok mögötte. Még mindig nem kedvelem a rám vetett pillantásokat.

Jungkook előre engedett a szobájába. Illedelmesen levettem a cipőimet.
- Érezd magad otthon. - mondja Jungkook mosolyogva.