Your Eyes (JiKook) ✔

7.

Fogalmam sincs mikor aludtam el Jungkook mellett, de az ő szólongatására ébredtem meg.
- Jimin, ébredj. - suttogja a fülembe.
- Ébren vagyok. - mondom kissé hangosabban. - Mi a baj?
- Nem kéne hazamenj? - teszi fel az egyszerű kérdést, én pedig azonnal felülök az ágyban. Kinézek az ablakon, teljesen sötét van.
- De, kellett volna. - bólogatok, szemeimet megdörzsölöm.
- Hamarabb kellett volna ébresszelek, igaz?
- Egy kicsivel. - bólogatok. - De semmi baj, felhívom aput, hogy értem tud-e jönni.
- Csak nyugodtan. - hátamra simít, majd felkel és a fürdőbe megy.

Telefonomat kikeresem a zsebemből, kikeresem apu számát és már hívom is.
- Mondjad Jimin. - szólal bele egy csörgés után.
- Szia apu, értem tudnál jönni? - kérdezem azonnal.
- Hol vagy?
- A suli bentlakásában. - válaszolom. Tudom, hogy apu nem szereti ezt, de most muszáj. - Sötét van kint és félek.
- Jimin, nőlj fel kérlek. - sóhajt egyet apu, majd kinyomja a telefont.
Remegő kezekkel hívom fel anyut, hogy legalább vele is beszélgethessek.
- Jimin, hol vagy? - kérdezi azonnal, mikor felveszi.
- Jungkook-nál. - válaszolom. - Hívtam aput, de nem jön értem.
- Istenem. - sóhajt egy nagyot.
- Azt mondta nőljek fel. - remeg meg a hangom. - Tényleg nehéz eset vagyok?
- Nem csibe. - válaszolja anyu. - Figyelj, ma maradj Jungkook-nál, én meg elbeszélgetek apáddal a viselkedésén.
- Köszönöm anyu. - suttogom.
- Egyetek valamit és vigyázz magadra.
- Vigyázok anyu. - bólogatok. - Jó éjszakát.
- Neked is Jimin. - köszön el, majd megszakítom a hívást.

Egy nagyot sóhajtok és elrakom a telefonomat. Jungkook fürdőjéből most hallom meg a víz csobogását, szóval biztos, hogy zuhanyzik.
Pár lépéssel a kis konyhájába vagyok, szándékaim szerint vacsorát tudok neki csinálni, ameddig elvan ő. Tőle kell ruhát kérjek éjjelre és holnapra is, vagy korán felkelek és hazamegyek átöltözni, de az úgy nem jó nekem. Maradok a kérésnél.
Kinyitom a kis hűtőt, amiben találok pár tojást és sajtot is. Gyorsan keresek tányért, majd összeütöm a tojásrántottát sajttal, én igazán szeretem és reménykedek, hogy Jungkook is.

Mire végzek Jungkook is végez a tusolással, bár a látványra igazán nem számítottam. Félmeztelenül, derekán egy törölközővel jelenik meg előttem.
- Vegyél fel valamit. - kérem meg halkan, miközben tálalok.
- Nem fogok. - ellenkezik azonnal. - Alsóban alszok, különben melegem van. Apukád mikor jön?
- Nem fog jönni. - válaszolok. - Szerinte fel kell nőnöm, de szóltam anyunak és mondta, hogy aludjak itt, meg beszélni fog apuval.
- És jól vagy? - kérdez rá, elé rakom a tányerját. - Köszönöm.
- Egy kicsit megsértett. - válaszolom és leülök vele szembe. - De igaza van, nem támaszkodhatok mindig rájuk. Itt aludhatok?
- Nem, nincs elég hely és nem tudom, hogy lelöknél-e az ágyról. - mondja azonnal, mire sóhajtok egy nagyot. - Csak viccelek, itt alszol velem. Megvacsizunk, adok ruhát is neked, hogy tudj tusolni.
- Holnapra is tudsz? - kérdezem megkönnyebbülve.
- Nem, pucéran kell menj. - néz rám mosolyogva, de elnevetem magam. - Persze, hogy adok.
- Köszönöm. - mondom hálásan. - Meghálálom valahogy.
- Nem kell Jiminie. - rázza meg a fejét mosolyogva.

Csendben esszük meg a tojásrantottát, közben Jungkook többször is megdícséri, amit nem győzök befogadni. Igaz, ez még igen kevés, amit tudtam mutatni neki, majd főzök én neki.

A mosogatást ő vállalja el, ameddig én fogok tusolni. Jungkook eléggé nagyobb testű, mint én, legalább két három számmal nagyobb ruhákat hord, amivel nincs gond.
- Ez jó lesz neked. - adja át az egyik fehér pólóját nekem. - Reggel még kapsz ruhát, nem engedlek el vékony cuccokban.
- Oké. - bólogatok. - Csak azt add ide, amit tudsz pár napig mellőzni.
- És ha nem olyat adok? - kérdezi mosolyogva. - Vissza kell add és olyan illata lesz, mint neked.
Elnevetem magam.
- Vagy vissza se adom neked. - nyújtom ki a nyelvem neki.
- Tolvaj. - mondja kuncogva. - A fürdőben találsz törölközőt a szekrénybe. Tusfürdőt is egyből megtalálod.
- Köszönöm. - mondom hálásan, majd lehajolok hozzá és arcára adok egy puszit. - Hálás vagyok neked.
- Szívesen Jiminie. - borzolja össze a hajam. - Nyomás tusolni.

Nevetve megyek be a fürdőbe.
Szokásom, hogy tusolás közben szeretek énekelni. Megfeledkezve, hogy hol is vagyok kiengedem hangomat. Mindenféle szöveget énekelek össze-vissza, mintha mixelném a dalokat. 
Elveszem a fekete hajú tusfürdőjét, amiből egy keveset öntök a markomba, majd elkenem testemen még mindig énekelve. Egy kevés víz megy a számba, de kiköpködöm és mosolyogva énekelek tovább.
Leöblítem magamról a habot, majd elzárom a csapot és megtörölközök.
Magamra veszem a kapott ruhadarabotak, míg az enyémeket összefogom és kezembe fogva megyek ki velük.

Mennék, ha nem útköznék Jungkook csupasz mellkasának.
- Baj van? - kérdezem felnézve rám.
- Angyali hangod van, énekeld te a dalt! - mondja azonnal, megrázom a fejem és kikerülöm őt.
- Nem fogok énekelni Jungkook. - mondom rá se nézve és elpakolom a ruháimat. - Főleg a beadandódhoz nem. A tanáron kívül más is fogja hallani.
- De csodás hangod van Jimin és mindenki imádná, biztos vagyok benne. - azonnal utánam jött és kérlelni kezdett. - Tudom, hogy nem szeretsz szerepelni, de nem is kell. Felvesszük a dalt és annyi az egész, nem kell élőben elénekelni.
- Nem tudom Jungkook. - sóhajtok egy nagyot. - Nem hiába éneklek a zuhany alatt, soha nem énekeltem senkinek.
- Jimin. - legugol hozzám és kezeiben fogja meg az arcomat gyengéden. - Angyali, lágy énekhangod van, amitől mindenki megnyugodna. Kérlek, nagyon szépen kérlek, legyél a partnerem abban a feladatban és többet nem fogom kérni, hogy énekelj.
- Még eldöntöm. - nézek szemeibe szomorúan. Nem akarom, hogy rossz jegyet kapjon, de nekem is meg kell birkozni azzal, hogy nem csak egyedül fogok lenni abban a teremben, amikor veszi fel a dalt.
- Ennyivel egyenlőre megelégszek. - ölel magához lágyan, átkarolom derekánál. - De ne felejts el választ adni.
- Nem fogok, de emlékeztess is. - nézek fel rá.
- Emlékeztetni foglak. Nem hagyom annyiban, gyönyörű hangod van. - lágyan puszil homlokomra, majd orromra és végül ajkaimra.
- Kérek még. - mondom mosolyogva és csücsörítek neki.

Nem haboz és újra az ajkaimra hajol. Igyekszem legjobb tudásom szerint viszonozni, igaz otthon gyakoroltam magamban.
Lassan húz fel Jungkook a gugoló helyzetből, átöleli derekamat és az ágy felé kezdünk el sétálni. Egy percre sem szakadunk el egymástól, mintha a egymás levegőét vennénk el.
Lassan dőlünk be az ágyába, de azonnal helyet cserélünk, hogy alatta lehessek.
- Annyira édes vagy Jimin. - suttogja kettőnk közé, felkarjára simítok kezeimmel. - Meddig mehetek el?
- A végső állomás a szex? - kérdezem felnézve szemeibe.
- Igen. - bólogat, most veszem észre, hogy légzése felgyorsult, ennyire hatással lennék rá?
Végigvándorol egész testén tekintetem, enyhén megborzongok a gondolatra, hogy vele legyek. Mellkasamban azonnal érzem a kellemes melegséget.
- Jimin, meddig mehetek el? - ismétli meg a kérdését, nyelek egy aprót.
- A véksőkig.