Your Eyes (JiKook) ✔

16.

A bowlingozásból délután értünk vissza Jungkook-ékhoz. Igaz nem hirdettünk győztest, mert családon belül volt, de a legfőbb, hogy jól éreztük magunkat.

Jungkook a vacsorában segít be HaeNa-nak, míg mi HyoJung-gal kint vagyunk a kutyákkal.
A labdákat dobáljuk nekik, hogy valamennyire kifárasszuk őket.
- Jimin. - szólit meg egy idő után HyoJung. - A családod érzékeny téma?
- Igen. - válaszolok. - Vagyis nem annyira, csak nem szeretem megosztani a dolgokat.
- Vernek? - kérdez rá azonnal.
- Nem, úristen dehogy, hova gondolsz? - nézek rá meglepődve. - Sose vertek meg.
- Akkor?
- Hah. - sóhajtok egy nagyot. - Az apámmal rossz a kapcsolat, nem alakult ki az apa-fia kapcsolat. - magyarázom.
- Akkor anyás fiú vagy. - kapcsol egyből.
- Igen. - bólogatok. - De az utóbbi napokban vele sem olyan jó. Megharagudtam rájuk.
- Miért?
- Apám sose törődött velem és naivnak hívott. Gondolom, még azt is gondolja, hogy nem tudok megélni a lábamon. - sóhajtok egy nagyot. - Nagyon távolságtartó velem és most tudtam meg, hogy anyu is terhes.
- Gratulálok!
- Köszönöm. - motyogom. - Fogalmam sincs mit csináljak és inkább elmenekülök otthonról, minthogy ott legyek a feszült környezetben.
- Ez érthető. - bólogat. - A bátyám igazán jól bánhat veled, ha magával hozott és vele nyugodt lehetsz.
- Minden alkalommal meghallgat és igyekszik segíteni nekem. - mondom mosolyogva. - Az önbizalmam egy részét is ő hozta ki belőlem.
- A szemeid miatt?
- A szemeim miatt. - bólintok. - Ha már úgy is kérdezted az anyuékkal való kapcsolatomról, akkor elmondom neked a többit is, de kérlek ne sajnálj.
- Nem foglak, csak mond már. - néz rám izgatottan.

És elkezdtem mondani HyoJung-nak a sulis dolgokat, amiből az lett, hogy az egész életemet elmondtam neki. Mindezt úgy, hogy eleinte dobáltuk a labdákat, majd utána a kutyák odajöttek hozzánk és simogatni kezdtük őket. Mintha megérezték volna, hogy támogatniuk kell.
- Azta, nem semmi. - reagál HyoJung az egész történetre. - Akkor a szemeid miatt nincs elég önbizalmad.
- Így van. - bólogatok. - És egy kicsit furcsa is, hogy Kook megkért titeket, hogy ne kérdezzetek róla vagy tegyétek szóvá.
- Felkészített minket és nem akartuk, hogy kellemetlen legyen neked az egész hétvége. - mosolyodik el. - Nehéz lehet ez neked, de szerintem viselheted büszkén őket függetlenül a tekintetektől. - rámnéz. - A te szemeid gyönyörűek és különlegesek, vétek lenne, ha nem mutatnád meg a világnak és igazán jól állna hozzá a szőke haj. Kiemelné őket.
- Mi van? - nevetem el magam. - Azért nem vagyok én olyan bátor. És nem leszek szőke, még az kéne nekem ezekhez.
- De Jimin, ha nem bízol fodrászban én megcsinálom neked. - vállalja magára azonnal. - Csak bízz bennem. Jungkook-nak biztos bejönne.
- Én értem, de a szemeim. - nyavajgok.
- Tudom Jimin. - sóhajt egy nagyot. - Mi lenne, ha csinálnánk egy közös képet?
- Rendben. - adom be a derekam, majd mindketten beállunk és már kész is. - Ez jó lett.
- Igen. - bólogat, majd párat tapog a telefonján. Egy hangjelzés után előveszem telefonomat és megnézem az értesitéseimet.
- Te kiraktad? - nézek kerek szemekkel rá.
- Persze. - válaszol, majd felém forditja a készüléket és megmutatja a komment szekciót. - Sok követőm van és szerintük is szép szemed van.
Nagyot sóhajtok és inkább ráhagyom a dolgot.
- Na, akkor befestjük a hajad? - kérdezi mosolyogva.
- Legyen, de ha elrontod levágom a tiédet. - mondom összehúzott szemekkel.
- Rendben, de akkor legyen inkább frufru. - kuncogja el magát. Még egy keveset játszunk a kutyákkal, majd bemegyünk a házba.

Mindketten az egyik fürdőbe megyünk, közben egy széket is magammal viszek, hogy arra ülhessek. Jungkook kérdőn nézett, de egyet legyintettem neki és egy "Úgy is látni fogod" megjegyzéssel, már mentem is a fürdőbe.
HyoJung már előkereste a szőke festéket és a kellékeket is, majd nekiállt a festésnek.

***

Izgatottan vártam a végkifejletet, miután lemostuk a hajamról a festéket.
- Ne aggódj, jól befogta. - törölgeti a hajamat a törölközővel.
- Ha nem én esküszöm neked, hogy a hajad bánja. - mondom remegve. - Víz ment a fülembe.
- Bocsánat. - mondja azonnal HyoJung és a fülemet törölgeti. - A szárításkor jobban látszik a színe.
- Oké. - bólintok egy aprót.
Leülök a székre, majd behunyom a szemeimet, amikor kibontaná, hogy megszáradjon. HyoJung csak elneveti magát, de nem akarom látni vizesen, inkább a végeredményre vagyok kiváncsi.

A hajszáritó burrogása abbamarad. Érzem, hogy még húz párat a fésűvel tincseimen, majd igazgat is.
- Na, kész vagyok. - teszi kezeit vállamra. - Nézd meg, nagyon csábos vagy.
- Rendben. - szusszanok egy nagyot, majd félve nyitom ki szemeimet. - Uram isten! - nézem saját tükörképemet.
HyoJung-nak igaza volt abban, hogy a szőke ki fogja emelni a szemeim szinét, de nem hittem volna hogy ennyire. Igazából tetszik az összkép, de egyúttal félek is, mivel ez az első alkalom, hogy ilyen lett a hajam.
Beletúrok hajamba és meglepődve nézem a tükörben ujjaimat, hogy tincseim csak úgy kicsúsznak onnan.
- Bőven raktam rá mindent, ne aggódj. - bólogat biztatóan HyoJung. - Na de mutasd meg a bátyámnak.
- Rendben. - állok fel a székről. - Köszönöm szépen.
- Szívesen Jimin. Haverok? - nyújtja felém öklét a lány.
- Haverok. - érintem össze a sajátommal, majd félve mosolygok rá és elhagyom a fürdőt.

Félve megyek a konyhába, ahol meglátom a Jungkook-ot és HaeNa-t háttal állni nekem. Nagyon magyaráz valamit HaeNa a barátomnak, így nem vesznek észre.
Odalopakodok Kook mögé és átölelem derekát.
- Chim, ne ijesztegess. - mondja, de hallom hangján, hogy mosolyog. - A húgom lefárasztott?
- Nem, jófej és összebarátkoztunk. - válaszolom. Elengedem derekát és a bal oldalához lépek, onnan nézek fel rá.
Jungkook már hajolna is, hogy egy puszit adjon, de megáll a mozdulatban.
- Nagyon rossz? - kérdezem tőle.
- Jóképű lettél Jimin. - hallom meg HaeNa hangját, megköszönöm neki a bókot, de még mindig várom Kook válaszát.
- Rendben, akkor megyek és megkopaszítom a húgodat. - indulnék el, de ő visszaránt és megcsókol.
Viszonzom, majd cuppanva válok el ajkaitól.
- Gyönyörű vagy Chim. - suttogja és egy puszit lop tőlem. - Imádom, gyönyörűen áll neked.
- Köszönöm. - érzem, ahogy az arcom átmelegedik. - Valamiben tudok segíteni?
- Nem, mindjárt kész vagyunk. - válaszolja Kook.
- Megteríthetsz Jimin. - adja ki HaeNa a munka rámeső részét.

Szépen terítek meg, a legpontosabban, mire végeznek a vacsora készítéssel,  én is végzek. Szólok a család többi tagjának és egy keveset beszélgetve elfogyasztjuk a vacsorát békében. Kár, hogy holnap megyünk haza Kook-kal és minden a régi lesz. Ez alatt a kevés idő alatt, még a suliról is megfeledkeztem.