13. rész

5.4K 328 13
                                    

2015. 02. 22.      23 óra

A repülőút rohadt unalmasan telt. Mielőtt leszálltunk, a srácok fölvettek egy piros köpeny szerűséget. A reptéren egy kisebb rajongó csoport sikítozott. Nem voltak túl hangosak, csak éppen hogy megadták a 'nagyon imádunk titeket' hangulatot. A srácok nagyon fáradtak voltak, de amikor beléptek a reptér épületébe, kivirult az arcuk. Az eddig karikás, fáradt szemeik megteltek élettel. Ajkaikra széles mosoly húzódott. Elővettek a zsebükből egy-egy fekete alkoholos filcet és elindultak a fanok felé. Elvették a magasba tartott iPhonejaikat és képeket csináltak velük. Váltottak pár szót a csoporttal majd elindultunk a hotel felé. A kocsiban megint ugyan úgy ültünk, mint ahogy azt már megszoktuk.

-Nézzétek mit kaptam!-mutatott fel Michael két anime figurát.-Imádom japánt!

-Azta! Muti!-vette el Calum.-Ez tök király, haver!-nézegette. Megérkeztünk a szállodához. John várt minket a bejárat előtt.

-A kulcsaitok.-nyújtotta át őket.-A csomagokat utánatok viszik. Futás föl.

-Futás!-ordított Cal. Rohanni kezdtünk át a hallon, pár embert majdnem föllöktünk és megálltunk a lift előtt. Benyomtam a lifthívó gombot. Türelmesen megvártuk hogy kinyíljon az ajtó, megnyomtuk a megfelelő emelet számát, majd mikor felértünk újra rohanni keztünk. Megkerestük a szobákat. Szó szerint beestünk az jtókon. Már rohadt álmos voltam. Kopogtak.

-Szabad!-mondtam hangosan. Calum nyitott be a bőröndjeimmel együtt.-Oh, köszi!-köszöntem meg mielőtt megszólalhatott volna. Biccentett, majd behozta őket.

-Nagyon álmos vagy?-ült le mellém az ágyra.

-Annyira nem.-de, nagyon. Dehát látom hogy mondani akarsz valamit.

-Nem gond, ha maradnék egy kicsit beszélgetni?

-Mondd nyugodtan.-fordultam szembe vele.

-Ugye az utóbbi időben elég sokat telefonálgattam.-húzta az időt.

-Igen.-bólogattam.

-Az a helyzet, hogy megismerkedtem egy lánnyal. A neve Agnes. A leggyönyörűbb lány akit eddig láttam. Aranybarna, göndör haja van. Nagyon kedves és aranyos lány.-közölte.

-Az jó!-mosolyogtam.

-Nem fejeztem be. Az alakja...-beharapta az alsó ajkát, miközben a takarót bámulta.-Tetszik hogy nem egy anorexiás picsa. Ne értsd félre, nem duci. Pont jó. Nem sminkeli magát. Természetes szépség. Rengeteget beszéltünk Twitteren és Snapchaten. Aztán egy hónappal ezelőtt elkértem a számát és minden nap felhívom őt. Órákat beszélünk és azt hiszem belé szerettem. Sőt, biztos vagyok benne. Még nem találkoztam vele, de lehet hülyeséget csináltam.-hajtotta le a fejét.

-Mit csináltál?-kérdeztem.

-Tegnap előtt eléggé kanos voltam. És snapchaten elküldtem neki egy videót amin kivertem magamnak és az ő nevét nyögöm és azt mondogatom hogy kívánom őt és hogy szeretném ha ezt ő csinálná velem.-motyogtott. Nem jutottam szóhoz.

-Hát...valóban hülyeséget csináltál. De szerintem nem veszi magára a dolgot.-nyugtattam.

-De azóta nem írt és nem vette föl a telefont és nem válaszolt és....elbasztam.-ölelt meg.

-Add a telefonod.-húztam ki a tárgyat a zsebéből.

-Miért?-húzódott el.

-Hogy van benne?-kérdeztem.

-Agnes cicu.-mosolygott. Agnes cicu? Okay... Megkerestem a névjegyek között. Rámentem a hívásra. Kicsöng. 

-Szia, Hoodie!-szólt bele egy kedves hang.

-Öhm...Szia Agnes! Nem Cal vagyok, hanem az egyik barátja. Csak azt szeretném mondani hogy sajnálja a tegnap előtti dolgot. Tudod milyen.-mondtam, miközben kimentem a folyosóra. Cal nem jött utánam. Megbízik bennem. 

-Én nem haragszom rá, de te egyébként ki a faszom vagy?-röhögött.

-Jah, a nevem Sarah. Cal barátja vagyok. Amolyan havercsaj, vagy hogy is mondjam.

-Oh, oké. Mi a neved Twitteren?

-Betűzöm: S. A. S. A. H.

-Oké szia!

-Szia!-letettem. Visszamentem a szobába. Cal még mindig az ágyon ült. Fölfigyelt az érkezésemre. Neki dobtam a telefont.

-Mondtam, hogy nem haragszik.-dőltem le.

-Tényleg?-nyomkodta a telót.-Tényleg. Azt írta hogy nem volt ideje, azért nem írt.

-Akkor megnyugodtál?-néztem rá.

-Igen, köszi!-ölelt meg, majd kiment. Előszedtem a pizsim és bementem a fürdőbe. Blee...zuhanyzó. Megengedtem a vizet, levetkőztem és beálltam alá. Már vagy 10 perce tusoltam, mikor ajtócsukódást hallottam. Biztos csak Cal. Csak nem olyan hülye, hogy benyisson a fürdőszobába. 

-Sasa!-hallottam Michael hangját. Válaszolni sem volt időm, mert a következő pillanatban benyitott. Egy picit sikítottam.-Baszki! Bocsi!-ment is ki gyorsan. Megfürödtem, majd kimentem. Mike az ágyon ült. Lehuppantam mellé.

-Minek volt itt Calum?-kérdezte kissé feszülten.

-Beszélgettünk.-feleltem egyszerűen.

-Csak beszélgettetek? És mit mondott? 'Jajj, Sarah beléd estem, járunk?'-utánozta Cal hangját. Hogy jut ijen eszébe? Mi a fene ütött belé?

-Nem. Mi bajod van? Mi ez a hülyeség?

-Jajj, láttam a kis üzenetét. Elhívott kávézni.

-Húha, nagy cucc. Meg akart beszélni valamit. Ő más lányt szeret, én pedig egy másik fiút. Beleestem egy világraszóló idiótába.-mondtam meglepően higgadtan.

-Oké akkor szeresd őt.-ment az ajtó felé.

-Téged szeretlek, te balfasz.-mondtam alig hallhatóan suttogva. Megállt és visszafordult.

-Tessék? Mondtál valamit? Megismételnéd? Nem hallottam csak annyit hogy susogsz.

-Ah...semmi.-néztem a térdem. Kiment, én pedig egyedül maradtam a gondolataimmal. Szeretem őt. Miért viselkedett így? Ő is tudja, hogy nem mennék soha az életbe randizni Calummal. Jó barátom de semmi több. Se az én, se az ő részéről. Kiabálást hallottam. Calum és Michael ordibáltak a szomszéd szobába.

-Beléd szerelmes! Ennyire hülye nem lehetsz. Hogy nem veszed észre?-kiabált Cal. Kinéztem a folyosóra. Ashton, Luke és Betty álltak kint és tanácstalanul néztek egymásra. Rámnéztek és megrántották a vállukat. Ők sem értették a dolgot. Ashton odasétált az ajtóhoz, majd kopogott.

-Minden rendben van odabent, srácok?-kiabált.

-Nincs!-jött az ésszerű válasz.

-Szerintetek bemenjek?-nézett tanácstalanul Ash. Mindenki hevesen bólogatni kezdett. Mi ez az összehangoltság? Ash benyitott. Néma csönd lett. Már kezdtük azt hinni öt perc után, hogy kinyírták egymást. Bementem én is. Nem, nem halt meg senki. 

A színeshajú [m.c.]Where stories live. Discover now