Pszichológia kezdőknek

Óvodáskor 2

Sziasztok! Ismét nagyon hosszú idő után visszatértem a folytatással.

Kognitív folyamatok fejlődése óvodáskorban:
1. Figyelem:
- A figyelem előkészíti az észlelést, befolyásolja a tanulási és emlékezeti teljesítményt( minél jobban odafigyel a gyerek, annál könnyebben tanul meg dolgokat)
- Segítheti vagy akadályozhatja a feladatmegoldást pl: ha a gyerek valamire nagyon figyel, de nem arra, amit csinálnia kéne
- Ebben a korban az önkéntelen figyelem jellemző, vagyis az óvodás még nem nagyon tudja szabályozni a figyelmét, arra figyel, ami éppen érdekli
- A figyelem fenntartásához többször is motiválni kell a gyereket
- A figyelem még könnyen elterelhető, spontán jellegű és felületes, illetve meg is tapadhat egy bizonyos dolgon
- A szándékos figyelem erőfeszítést igényel, így lefárasztja a gyereket(a felnőttet is csak más idő után)
- Az önkéntelen figyelem akkor válik szándékossá, amikor az ovis felismeri a tárgy érdekességét és intellektualizálja azt
- Terjedelme fejlődésben van, óvodáskorban 2-3 tárgyra képes egyszerre odafigyelni egyidejűleg 
- Figyelem működésének zavara a dekoncentráltság, ami figyelemkoncentrációra való képtelenséget jelent. Nem csak ebben a korban jelenhet meg, ha jól tudom.

2. Érzékelés és észlelés
- A megismerés alapját az érzékelés és az észlelés adja
- Óvodáskortól a látás veszi át a vezető szerepet
A 3 éves gyerek már képes megkülönböztetni az alapszíneket. 
6-7 éves korra színárnyalatok megkülönböztetésére is képes. Ezt nyilván nem olyan szinten kell érteni, hogy a mindenféle fantázia festéknevekhez képes színt kötni, azt szerintem sokan nem tudnánk megcsinálni.
Az alaklátás fejlődése nagyjából erre az időszakra tehető, kezdetben globális látásmód jellemző.
4-5 éves korban az alaplátás analizált.
6-7 éves korra kialakul az egész felfogása, melyben már a rész-egész összefüggést is helyesen ismeri fel a gyermek.
- A forma észlelése mellett fejlődik a felület és nagyságészlelés is
5-6 éves korra egyidejűleg osztályozza a tárgyakat szín, alak és nagyság szerint
- Kialakul a térészlelés is
Térészlelés: megtanulja a jobb és bal elkülönítését, meghatározza a lent, fent, középen, hátul, elöl, alatt, mellett fogalmakat.
Függ: a testkép alakulásától
Legintenzívebben a térészlelés fejlődik az óvodáskorban.
- Kialakul a testképtudat
- Az idő észlelése fejlődik a leglassabban az ovisoknak, mert kialakulásához sok tapasztalatra van szükség
6-7 éves korra ismeri a napszakokat, évszakokat, hónapokat és a hét napjait, valamint egy történet elemeit időrendben mondja el.

3. Emlékezet
- Nagy fejlődésen megy át
- Rövid és hosszútávú emlékezet kapacitása nő
- Önkéntelen emlékezet a domináns (nem azért emlékszik valamire,  mert szeretne rá emlékezni)
- Mondókák, versek, mesék, dalok fejlesztik az emlékezetet
- Ha a gyerek érzelmeire hatunk,  az hat az emlékezeti teljesítmény növekedésére
- 5-6 éves kortól jelentkezik az akaratlagos, szándékos bevésés (ezt használja mindenki tanuláskor remélhetőleg)
- Az óvodás emlékezete nem megbízható, mert figyelme szelektív, az ismerethiányt a képzeletével pótolja ki, vagyis ha valamit nem tud/nem emlékszik rá kitalál valamit helyette

4. Képzelet
- Feltűnő élénkség
- Merész csapongás
- Érzelem irányítja és nem az értelem
- Gyakran teljesen irreális dolgokat képzel el a gyerek
- 3-4 éves korban a valóságtudat és a mesetudat még nem különül el élesen, még nincs éles határ a mese és a valóság közt
- Fantáziahazugság: a gyereknek ilyenkor nem félrevezetés a szándéka vezérli, hanem a vágy, a félelem és a hiányos ismeret. A gyerek azt hiszi, hogy úgy történt, ahogy mondja. A tudati kontroll gyengesége miatt a gyermek még nem méri fel az irrealitást.( Pl: azt mondja a kislány, hogy az óvónéni elrepült egy sárkányon) 4-5 éves korban már megjelenik a kétely.
- A gyerek fantáziáját élénkíti a mesehallgatás és rajzolás. Érdemes olyan könyvekből is olvasni, ahol nincs mindenhez kép, hogy minél több mindent el tudjon képzelni.

5. Gondolkodás
- Óvodáskorú gyermekre jellemző a szemléletes, képszerű gondolkodás
A problémát csak szemlélet útján tudja elképzelni és megoldani, a gondolkodás fejben zajlik, ekkor már a gondolkodás megelőzi a cselekedetet.
A gondolkodás tárgyának nem feltétlenül kell jelen lennie, hogy gondolkodni tudjon.
Nem képes megkülönböztetni nézőpontját a másokétól.
Könnyen áldozatul esik a látszatnak, sokszor összekeveri az okot az okozattal.
- Egocentrikus
A világot úgy szemléli, hogy ő van a középpontban. A valóságot csak a saját szemszögéből látja, másokéból még nem. Szubjektíven ítéli meg a helyzetet. Ez az egocentrikusság óvodásoknál normális, nem értendő negatívan.
- Intuíció: ösztönös megérzés
Nem elemzi a helyzetet és nem indokol.
- Irreverzibilitás
- Változékony a gondolkodása, könnyen összezavarodik
-Intuivitás
A dolgok olyanok, amilyennek látszanak és nem olyanok, amilyennek lenniük kellene.
- A gyerek próbálja rendszerezni a tapasztalatait
- Gondolkodási műveletek közül a szintetizálás dominál
- Összehasonlítás:
Összehasonlításkor először figyel fel a különbségekre és csak később a hasonlóságokra.
Először a nagyobb, majd később a kisebb különbségek tűnnek fel az óvodásnak.
- Konkretizálás: konkrét tárgy és eszköz megismeréséből indul ki
- Általánosítás: 3 éves csak elemi általánosításokra képes (nem a legjellemzőbb vagy legfontosabb jegyeket emeli ki)
A gyerek általánosítása tökéletlen, alacsony színvonalú. 
A 6-7 éves több fontos tulajdonságot kiemel, a lényeg kiemelése nehéz neki, gyakran hibás.
- Gyermeki világkép sajátosságai:
> Az animizmus: a tárgyak megszemélyesítése.
> Finalizmus: a gyerek felcseréli az okot az okozattal pl: azért esik, hogy a növények nőjenek
> Artificializmus: a gyerek a természeti jelenségeket emberi alkotásnak hiszi pl: az emberek festették kékre az eget
> Mágikus gondolkodás: varázslatos oksági viszonyok feltételezése

Motiváció és érzelmi fejlődés
- Cselekvésre, viselkedésre késztető tényező
- Két féle motiváció van, külső és belső motiváció
Először a külső motiváció jelenik meg(külső környezet sarkallja cselekedetre a gyereket pl szülők vagy óvónő). A külső tényezők később belsővé válnak.
Motívumok: természetes kíváncsiság, tudásvágy, felnőtt mint modell
1) Emberi motívumok, szükségletek hierarchiája : Maslow piramis összes szintje megjelenik az óvodáskor végére.(7 szintről van szó, nem az alap 5 szintű ábráról)
2) Az ember legfontosabb motívuma az érzelem. A gyerek viselkedése érzelem vezérelt. Legeredményesebben úgy tudunk hatni a gyerekre, ha az érzelmeire hatunk. 3-4 éves korban gyenge az érzelmi stabilitás. Az érzelmek könnyen kiválthatóak, de változékonyak. 
A kisóvodás nem képes az indulatait szabályozni, a 6-7 éves viszont már képes uralkodni az érzésein.
 a) Félelem
  - Szeparációs félelem beszoktatáskor
  - Nő a konkrét félelmek köre, minél több mindent ismer a gyerek, annál több dologtó fél
  - Szimbolikus félelem pl: sötétségtől fél
 b) Elhárító mechanizmusok:
   A gyerek a vágyai megvalósulását alig tudja késleltetni. Az azonnaliság akadályba ütközik, ez kínos feszültséget okoz. A feszültség csökkentésére kialakul az elhárítás.
 c) Megváltozott szülő gyermek viszony: Ödipusz komplexus
 d) Magasabb szintű érzelmek megjelenése( erkölcsi-szociális érzelmek, intellektuális érzelmek, esztétikai érzelmek)

Egyenlőre ennyi lenne ez a fejezet, még lesz egy rész az óvodások akarati fejlődéséről, valamint az iskolaérettségről is lesz szó.