Pszichológia kezdőknek

Beszédfejlődés és szakirodalom ajánló

Sziasztok! Tudom, hogy már nagyon rég nem érkezett új fejezet, ezért egy kis magyarázattal, közérdekű közleménnyel kezdeném. Ez a könyv több mint négy éves, az eltelt idő alatt szakgimnáziumi éveim véget értek, leérettségiztem és felvettek egyetemre. A fő oka, hogy nem volt eddig folytatás az időbeosztásom változása, illetve az is, hogy nem találom az egyik régebbi pszichológia füzetemet, amiben még lennének fontos dolgok. Amennyiben van rá igény és sikerül elég új dolgot megtanulnom folytatom a könyvet, még akkor is, ha kifogytam a szakgimnáziumi jegyzetekből. Fontosnak tartom közölni, hogy nem pszichológia szakos vagyok így nem biztos, hogy sok új információt tudok nyújtani, illetve a témák, amiket veszünk mások, mint, amit pszichológiával foglalkozó egyetemisták tanulnak.

Ebben a rendhagyó fejezetben egy kis szösszenet hoztam, ami a fejlődéslélektan órámra készített kiselőadás egy kicsit átfogalmazott változata. A beszédfejlődés rész után írok szakirodalmakról, a nyelvezetük nehéz lehet helyenként, de aki szeretne megpróbálkozni az olvasásukkal, annak minden jót. Ezek között lesz az a könyv is, amiből én tanultam 4 évig.

Beszédfejlődés (0-6 éves korig)

Nyelv fejlődésének folyamata:

Születés: az újszülött fonémaészlelésre képes, nyelvi és nem nyelvi hangokat képes megkülönböztetni, sírással kommunikál
3 hónap: Gügyögés kezdete
6 hónap: Gagyogás (hangokat ismételget a gyermek), elveszíti az anyanyelvi és nem anyanyelvi fonémák közötti különbségtétel képességét (már nem tudja megkülönböztetni más nyelvek hangjait a sajátjától, nem tudja más nyelvek hangjait használni)
9 hónap: Megjelennek az első szavak és holofrázisok (az első szavak nem is mindig valódi szavak, csak szóra hasonlító hangsorok, bizonyos kultúrákban máshogy kezelik az első szavak kérdését pl: egy afrikai törzs csak egy szót fogadnak el első szónak, ami ráadásul káromkodás, mert szerintük az összes baba dühös, nyűgös)
12 hónap: Arra használja a gyerek a szavakat, hogy felkeltse a szülők figyelmét
18 hónap: A szókincs ugrásszerű növekedése, megjelennek az első kétszavas kifejezések
24 hónap: Helyes választ ad közvetett kérésre, megérti a közvetett kérést
30 hónap: Képes közvetett kéréseket használni a gyerek
Kisgyermekkor: Nyelvtani komplexitás megjelenik, nyelvtani szabályok túláltalánosítása

Nyelvelsajátítást magyarázó elméletek:

Különféle elméletek magyarázzák, hogy a gyerekek hogyan sajátítják el a nyelvet. 3 elméletet mutatnék be nagy vonalakban ezzel kapcsolatban.
1. Tanuláselmélet:
 Ennek az elméletnek a lényege, hogy a nyelv elsajátítása nem a biológiai tényezőktől függ, hanem a környezeti tényezőktől. Az elmélet szerint 3 dologból tevődik össze a nyelvtanulás, az utánzásból, klasszikus kondicionálásból és operáns kondicionálásból.
Utánzás: A gyermek látja, hogy a szülő egy tárgyat a nevén nevez folyamatosan, egy idő után leutánozza és ő is annak fogja hívni az adott tárgyat.
Klasszikus kondicionálás: A nyelv megértésének magyarázata. A szó összes asszociációjának összege és az adott szóval kapcsolatos tapasztalatok összessége.
Operáns kondicionálás: A beszéd magyarázata. Gagyogásnál a gyermek a nyelv kezdeti elemeit (hangok) ismételgeti, ha a szülőtől megerősítés érkezik, a gyerekek fokozatos fejlődés által eljutnak az első szavakig.
2. Nativista elmélet:
Az elmélet lényege, hogy egy nyelvelsajátító készülékkel születünk, a nyelvtanulás csak a biológiai tényezőktől függ. Ez a készülék olyan, mint egy genetikai kód a nyelv elsajátítására, ez az LAD(Language Acquisition Device). Születéskor a LAD embrionális állapotban van, ahogy a gyerek fejlődik a LAD érik és lehetővé teszi az egyre összetettebb nyelvi formák elsajátítását. Ezt egyébként megcáfolta a vad gyermekek létezése és a tény, hogy nem tudtak rendesen megtanulni beszélni.
3. Interakcionalista elmélet:
George Miller nevéhez fűződik, ő jelentette ki, hogy két hibás elmélet áll az emberek előtt. Az elmélet elismeri, hogy az idegrendszer veleszületett jellemzőinek fontos szerepük van a nyelv elsajátításban. Megismerési képességek fejlődése, emlékezet fejlődése, figyelem fejlődése. Két ágazata van az egyik szerint a kognitív fejlődés építi ki a beszédfejlődést, a másik inkább a szociokulturális környezetet és annak kapcsolatát a gyerekkel helyezi előtérbe.

Nyelv és gondolkodás:

A különböző elméletek különbözőféleképpen magyarázzák a nyelv és a gondolkodás kapcsolatát.
Tanuláselmélet: a nyelv és a gondolkodás egyetlen folyamat két oldala, mivel a nyelvelsajátítás és a gondolkodás fejlődésre nagy hatással van egymásra.
Nativista elmélet: a nyelv és a gondolkodás független egymástól, bár a gondolatokat gyakran a nyelv fejezi ki.
Piaget, interakcionalista elmélet: a gondolkodás fejlődése a nyelv fejlődésének előfeltétele.
Vigotskij, kulturális elmélet: a nyelv és gondolkodás egymástól függetlenül fejlődnek, később kisgyermekkorban összekapcsolódnak, hogy létrehozzák a gondolkodás és kommunikáció sajátosan emberi formáját.

Nyelv négy alrendszere (hangok, szavak, mondatok, a nyelv használata):
- A gagyogásból beszédbe átlépésnél a gyerek szülei nyelvének korlátozott hangzókészletéhez alkalmazkodik
- A tárgyakra vonatkozó korai szavak cselekvésekhez, egy tárgy állapotának vagy helyzetének változásához kötődnek
- Korai szavak: a gyerek közvetetten és közvetlenül is tud hatni a világra
- Túl széles vagy túl szűk értelemben használják a gyerekek a szavakat (pl: csak az én kutyám kutya, az összes többi kutya nem az)
- Gyarapszik a szókincs és a komplex nyelvtani szerkezetek alkalmazása nő, ez együtt jár azzal, hogy a gyerek a saját céljaira tudja felhasználni a társadalmi helyzeteket.

Nyelvelsajátítás alapvető alkotóelemei:
- Biológiai előfeltételek
- Nyelvi fejlődés környezete
- A nyelv sajátosan emberi kommunikatív képesség, de csimpánzok és egyéb főemlősök nyelvszerű kommunikáció néhány elemét gyakorolják
- A gyerekek a nyelv alapvető elemeit el tudják sajátítani, amennyiben normális beszélő otthonban nőnek fel, ahol a kommunikáció alkalmazkodik a hallási képességükhöz
- Szükséges a közösségi tevékenységekben való részvétel

Szakirodalom ajánlások:
Dr. Póschné Bróda Ágota: Pszichológia (2020) (ebből tanultam szakgimnáziumban)
Michael Cole - Sheila R. Cole: Fejlődéslélektan (2006)(ez kellett a beszédfejlődés kiselőadáshoz is)
Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan (2006)