COURTNEY LIGHTWOOD távozása a New York-i intézetből nagy port kavart. Két testvére Alec és Izzy fájó szívvel engedték útjára a nő:vérüket, de Jace Wayland másképp hagyta elmenni első szerelmét. Az emberek azt mondják az első szerelmedre mindig is em...
___________________________________ Courtney Abygel Lightwood-Bell 1997-2023 -gyermek- -testvér- -feleség- -barát- -parabatai- ___________________________________ "Ave atque vale." ___________________________________
— Hiányzol kicsim... — suttogta William és kicserélte a virágcsokrot egy frissre. — Tudod, néha olyan érzésem van mintha velem lennél. Amikor egy megbeszélésen ülök, vagy amikor Alec-ék Alicante-ba hívnak. De leginkább akkor amikor az Idris-i szobám erkélyén állok és végignézek a városon. Akkor olyan mintha mellettem állnál és osztozhatnék veled azokon a fontos pillanatokon amiket együtt töltöttünk még New York-ban. — mondta William miközben a könnyeivel küzködött. — Azóta a nap óta rajtam van a gyűrű, a tiéd pedig ittvan a nyakláncomon. — suttogta és megérintette a nyakláncot amiből fény gyúlt, mire William értetlenül körbe forgott, de nem látott semmit sem. — Szerintem neked jobban menne ez a vezetés meg minden mint nekem. — mondta, majd halványan elmosolyodott.
— Megint kezded? Azt hittem tisztán elmondtam még amikor megismerkedtünk, hogy nem vagyok vezető! — szólalt meg egy ismerős hang, mire William azonnal megfordult és ahogy meglátta ki ül a padon térdre roskadt.
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
— Meg ne halj itt szívrohamba. — pattant fel Courtney a padról, majd William elé térdelt.
— Itt vagy... — suttogta William, mire Courtney bólintott.
— Még szép. Vagy hagyjalak egyedül búslakodni? — húzta fel a szemöldökét, mire William megrázta a fejét és Courtney derekához nyúlt, hogy közelebb húzza és a legnagyobb meglepetésére közelebb is tudta húzni magához.
— Hogy lehetséges ez? — kérdezte William miközben az egyik keze Courtney derekán pihent a másik pedig az arcát simogatták.
— Raziel angyal az oka. — mondta Courtney, majd a homlokát William-ének döntötte. — El akartam tőled teljesen búcsúzni. Nem csak úgy, hogy melletted állok az erkélyen minden nap, miközben te nem látsz engem. — nevette el magát Courtney, mire William megrázta a fejét. — Tudom kicsit elkéstem ezzel.
— Nem... — suttogta megtörten. —Nem engedlek el mégegyszer Courtney. Szükségem van rád. Semmi sem olyan már mint régen. Nem vagyok boldog, nem tudok mosolyogni, nem megy... Szükségem van rád. — mondta, majd Courtney-t óvatosan visszaültette a padra ő pedig elé térdelt és megfogta a kezét majd az ég felé pillantott. — Amikor elvetted tőlem Johanna-t azt hittem rosszabb sosem lesz. Aztán évekkel később a Klávé New York-ba küldött és végre találkoztam a híres Courtney Lightwood-dal. Szerintem az elején egyenesen utált, de az idő múlásával egymásba szerettünk. A feleségem lett, az ember aki tiszta szívéből szeretett és elvetted tőlem. — mondta William, mire Courtney arcáról is patakokban kezdtek folyni a könnyek. — Bármit megadok a világon, bármit. Csak hozd nekem őt vissza. Akkor megvalósíthatnánk az álmainkat, és együtt vezetethetnénk Idris-t vagy eltűnhetnénk és élhetnénk együtt. Csak egymásnak. Csak mi ketten. És ki tudja, egy nap már nem csak ketten lennénk. — suttogta William és homlokon csókolta a némán zokogó Courtney-t. — Bármit megadnék ezért... — suttogta mire a nap egyre fényesebb lett ami miatt mind a ketten hunyorogninkezdtek.
