-Mrs. Rogers! - szólt nekem a titkár - Mr. Stark látni szeretné Önt! - mondta, így biccentettem.
-Köszönöm szépen Jason, mindjárt megyek hozzá! - néztem ki a papírokból, így megláttam a fiatal srác arcát - Valami baj van?
-Mr. Stark itt vár, az ajtó mögött! - nyelt egy nagyot.
-Akkor engedd be! - kértem majd leraktam a kezemben lévő papírokat.
-Köszönöm Mr. Martinez! - szólalt meg Stark - Menjen el nyugodtan egyet pihenni! Igyon egy kávét addig!
-Sajnálom Mr. Stark, de már volt a mai nap egy szünetem! - ellenkezett félénken.
-Akkor kivételesen a mai nap kettő lehet! - veregette meg a vállát majd belépett az irodámban és megragadta az ajtót - Viszlát! - csukta be a titkárom előtt az arcom, így megforgattam a szemem - Hogy nem képes lekopni... - mormogta majd leült velem szemben.
-Miben segíthetek Tony? - érdeklődtem miközben ittam egy kortyot a teámból.
-A drága férjedről beszélnék veled egy kicsit! - dőlt hátra majd az asztal üres sarkára fel is tette a lábát.
-Mit szeretnél tudni róla? - vontam fel a szemöldököm.
-Nem tudom, hogy egy hét után most hova tűnt...
-Mi van, tán hiányolod a jelenlétét? - kuncogtam el magam.
-Ugyan már, minden egyes nap látom mióta elkezdtél dolgozni a Vállalatnál! - legyintett - A lényeg, amit mondani akartam, hogy a kis akciója a mai nap felkeltette az árnyékban elrejtett titkos vonalakat! - mesélte el, így vettem egy mély levegőt.
-Skóciába ment, mert találtak Wilsonnal egy lehetséges nyomot, ami Barneshoz vezetheti őket! - vallottam be - A Hydra biztos rájött a tervükre!
-Ez nekünk csak jó! - vont vállat.
-Hogy érted? - értetlenkedtem.
-Le tudtam nyomozni a vonalon kommunikáló helyeket! – vett elő egy mappát majd az asztalra rakta. Én kíváncsian megragadtam majd elkezdtem megnézni a térképen lévő helyeket.
-Natasha és Skyler Európában tartózkodik, őket el lehet küldeni egyes helyekre! - - számoltam meg az adott pontokat - Rogers is besegíthet nekik, ha kell!
-Én úgy gondoltam, hogy a csapat együtt mehetne! - jegyezte meg miközben a mappát az asztalra visszatettem.
-Nem is tudom Tony... - kezdtem, de egyből levette a lábát és előredőlt.
-Nem voltam ott Washingtonban, ez tény! - kezdte - Nem tudom, hogy mit tettél ott abban az egy évben! Főleg az utolsó két hétben... - tette hozzá, így lehajtottam a fejem - De ennél jobb alkalom nem lehetne, hogy rendesen kialakítsuk a csapatot! Épp elég, hogy Banner antiszoc a csapatban, ne legyél te is az! - kérte, így a szemébe néztem - Ugyan, hol van a kalandvágyó Avery, akit mindenki megismert?
-Hát, éppen azon van, hogy összeszedje magát! - vontam vállat üveges tekintettel - Tony, én Washington előtt nem voltam képes embert ölni! - meséltem el neki, így meghallottam a szíve által, hogy meglepődött - Emiatt mondott le rólam a kiképzőm, mert nem voltam képes végrehajtani a feladatomat! - mondtam majd rádőltem az asztalra - Erre megjelenik a Hydra és hirtelen tömeggyilkossá válok! - ráztam meg a fejem - Vissza akarok térni abba a fázisba, amikor azt hittem, hogy Isten dönt az emberek sorsáról! - nyeltem nagyot - Meg akarok szabadulni a rengeteg sikolytól a fejemben, és az emléktől, hogy mit tettem! - jelentettem ki.
-Nem vagy egy tömeggyilkos Ave! - ellenkezett mélyen a szemembe nézve - Igen, vannak különleges képességeid! Igen, több ember meghalt a harcban, de te a hazádat szolgáltad! Emberek millióit mentetted meg!
YOU ARE READING
Dimenziók között
Fanfiction-Mi vagy te?-kérdezte lihegve miközben nagy nehezen tápászkodott fel a földről. -Attól függ ki kérdezi!-vontam vállat-Ember, nő, barátnő, feleség... Ha máshogy nézzük, akkor rendőr, ügynök, vagy akár Bosszúálló is lehetek! Te döntöd el minek gondols...