Dimenziók között

15

Amint átléptünk az átjárón, szinte meg se szólaltunk. Nem tudtuk, hogy mit tegyünk, mert egy ideje már nem voltunk így otthon. Sőt, azóta, hogy utoljára így együtt voltunk, engem leszúrtak, elvesztettem a babámat és egyben a hitemet. Ebben az egy hétben próbáltam mindent. Nem zártam ki azt a lehetőséget, hogy kísérteni fog még az a bizonyos jelenet, amikor a gonosz Steve csak úgy leszúrt a szerelmemet játszva. Én azon voltam, hogy minden működjön és szerintem minden ment a legjobb úton-módon. Vagyis nem, mert ha úgy lett volna, akkor én éppen még terhes lettem volna. Nem tagadhattam, hogy a rémkép ellenére minden egyes éjjel hiányoltam Stevet. Sőt, konkrétan könnyeimet hullajtottam, hogy aludjon inkább mellettem a kórházba. Egyetlen egy dolgot viszont bántam! El kellett volna mondanom neki a babát, de már túl késő volt és túl fájdalmas lenne így utólag. Ennél több esélyem nem volt rá, így már csak nálam és a csapatnál maradhat a titok. Lehet nem is lenne baj ez. Kétségek között vergődtem, nem véletlen akartam hazajönni. Sky aranyos volt meg minden és segített, amikor csak kellett, de mindig csak az erősebbik felemet mutattam felé. Nem véletlenül, az is biztos. Nem sok embernek mertem még teljesen megnyílni, azok pedig nem mások, mint Steve, Natasha és Clint. Lepakoltam a kanapéra egyből, mert nem akartam tartogatni a botot a kezemben. Gyengített a tudat, hogy járóbotra szorultam, meg az, hogy tíz percen keresztül nem bírtam támaszkodás nélkül még állni.
-Kérsz valamit? - kérdezte Steve miközben bement a konyhába.
-Nem! - ráztam meg a fejem majd követtem és megtámaszkodtam a pulton. Igen, megint a gyengeség volt az, ami megállított.
-Jól vagy? - ijedt meg felém kapva - Biztos nem kérsz semmit?
-A Megtorló keresett engem... - váltottam témát - Vagyis azt hiszem, ezt mondta Sky!
-A Megtorló? - ismételt meg értetlenkedve.
-Csak egy ember... Mindegy is! - legyintettem - Ő volt a lövöldöző a kórházban!
-Érted jött? Miért?
-Nem tudom! Biztos csináltam valamit, vagy lehet, hogy pont nem és ez a baja - tippeltem - A lényeg, hogy engem akart, viszont rájöttem valamire...
-Mégis mire? - érdeklődött miközben kivett magának egy narancslevet és felém fordult.
-Hogy jól áll a feszes póló neked! - mértem végig a felsőtestét, ahogy a feszülő anyagon kidudorodtak a hatalmas izmok - Istenem, de hülye vagyok! - ráztam meg nevetve a fejem - Ezt magamban akartam tartani! - hajtottam le szégyenkezve a fejem.
-Meg se hallottam, ha úgy tetszik! - jött át az én oldalamra majd megállt mellettem.
-Ne csináld már ezt! - kértem nyavalyogva - Rogers hiányban szenvedek és te meg megállsz mellettem a szexi felsődben és a cuki kék szemeiddel? - hitelenkedtem majd magamhoz húztam, így hátulról átkarolt és megpuszilta a fejemet - Már megint! - jöttem rá - Basszus, nincs belső hangom, minden gondolatom a napvilágra kerül! - panaszkodtam, így a fejét rádöntötte az enyémre.
-Mire jöttél rá? - hozta fel visszatérve a gondolatomra, amit elkezdtem.
-Hogy a Megtorló nem is itteni volt!
-Ezt honnan veszed?
-Sky ismerte... - emlékeztem vissza a beszélgetésükre - Az itteni Megtorlót biztos nem ismerhette, akármilyen kapcsolatokat szerzett Murdock segítségével! Nem, ez biztos, hogy a másik világból jött! - jelentettem ki - Érzem a zsigereimben!
-Tudjuk, hogy mit akart?
-A halálomat... Vagyis ahhoz hasonlót, vagy nem tudom! - vontam vállat - Azt mondta, hogy a hozzám hasonlók megérdemlik a halált. De nem tudom, hogy miért lehet rám ilyen pipa. Mintha lenne egy titkos énem, aki csak rossz dolgokat csinálna! - jegyeztem meg furcsállva az egész esetet.
-Sky megvédett téged és ez a lényeg! A S.H.I.E.L.D. elkapta, kihallgatják, talán majd kiderül, hogy miért akarta a halálodat.
-Kicsit ijesztő... Eddig senki se tört az életemre, erre hirtelen ketten is megteszik.
-Jobban kell vigyáznunk! - szorított az ölelésén, mintha ezzel is védene - Meg kell válogatnunk, hogy kikben bízunk és kikben nem!
-Szerinted tényleg rossz ötlet ügyvédnek állni? - emlékeztem vissza a reakciójára.
-Nem tudom! - suttogta - Semmi végzettséged nincs! Tehetséges vagy, ezt tudom, mert tapasztalom minden egyes nap melletted, de egy perben szembeszállni nulla szakértelemmel és tudással Murdock ellen? Biztos jó ötlet ez? - kérdezte miközben leült mellém.
-Egyből a lehetőséget láttam! A gondolatot, hogy minél gyorsabban eltűnhetek a kórházból! - vallottam be kuncogva - Averyn múlott volna, akkor az egész életemet ott töltöm le!
-Ő az orvos, ő tudja, hogy mi a jó neked! - állt ki mellette.
-Úgy éreztem hirtelenjében, hogy ezt meg kell tennem Sky miatt! - magyaráztam - Mintha Murdock az én problémám is lenne!
-Hiszen jóba voltatok, normális, hogy ennyire megbántott ez a viselkedése!
-Azt hittem, hogy én voltam a kapcs közéjük! - vallottam be - Mint egy gyerek az alapból házasság szélén álló szülőknél - jegyeztem meg a poén érdekében, így elmosolyodott.
-Mind a ketten tudjuk, hogy te nem Sky miatt voltál ilyen jóba Mattel! Ő egy ok volt, hogy bemutatkozzál neki, de azért voltatok jó barátok, mert azonos a múltatok és ugyanaz képzett ki titeket, nem mellesleg mind a kettőtöket otthagyott a nehéz helyzetben! - mondta, így nekidőltem a vállának - Na és mennyire fogadtál szót Skynak, hogy maradj fedezékbe, mikor jött az a Megtorló? - hozta fel, így elkuncogtam magam, hogy mennyire jól ismert.
-Kiütöttem a járóbotommal egy távoli célzással! - válaszoltam - Tudom, hogy nem akartad volna, hogy részt vegyek ebbe, de Sky vesztésre állt! Nem mellesleg alapból nem is tudtam volna elkerülni a harcot! - vallottam be majd vettem egy mély levegőt - Nekem nem szabad kiesnem, Steve! - jelentettem ki - Az életem munkája a laborban vár, és én nem ülhetek tévét nézve egy kórterembe! Csinálok öt napra elegendő kaját és akkor lefagyasztjuk azokat, vagy nem tudom, csak had mozoghassak! Nem ülhetek tétlenül ennyi ideig, mert ez megőrjít!
-Rendben! - bólintott, így meglepődve rápillantottam, hogy rájöjjek ezt most, hogy gondolhatta - Akkor a következő napokban itthon maradunk és azt csinálunk, amit akarsz! - enyhült meg mire felcsillant a szemem.
-Elmehetek edzeni?
-Nem! - vágta rá egyből.
-Akkor nem is csináljuk azt, amit akarok! - ellenkeztem.
-Azt csináljuk, amit akarsz, kivéve, ami az ügynökösdivel kapcsolatos!
-Akkor bemehetek a laborba dolgozni? - kérdeztem kikerülve a feltételét.
-Bemegyünk a laborba! De csak a laborba! - jelentette ki, így hozzá bújtam.
-Kidolgozom a tárgyalás alapjait, majd lefekszek!
-Hosszú nap volt! Holnap reggel lesz még időd, akkor is megcsinálhatod!
-Akkor segítesz nekem?
-Természetesen! - válaszolta majd megpuszilta a homlokom.
-Hiányzott ez az egész, de legfőképpen te! - simogattam meg az arcát.
-Te is nekem!
-Meghalnék érted! - mondtam ki végre azt a szót, amitől a balesetem óta rettegtem. Enyhén mosolyra húzta a száját majd lehajolt hozzám és megcsókolt. Hirtelen felkapott az ölébe, így elnevettem magam. A karjai között bevitt a szobánkba majd letett az ágyra. Mivel én pizsamában voltam, szinte csak rá kellett várni, így lekapta a pólóját, majd befeküdt mellém így átkarolva hozzá bújtam.
-Jó éjt! - suttogta majd betakart mind a kettőnket, így boldogan végre egy hét után lehunytam a szemem.
Én hamar elaludtam mivel már rég megtettem volna. Persze sok minden közbeszólt, így kibírtam és éber maradtam. Végre nyugodtan pihentem és nem zavart semmilyen gép zaja, vagy kattogása, vagy csipogása, vagy egy kék kód a mellettem lévő kórterembe, vagy bármi más. Tudtam aludni és ez így volt jó. Az ágyam is sokkal kényelmesebb volt, mint a kórházi ágy. Egyszerűen újra önmagamnak kezdtem érezni magamat. Reggel nem is keltem fel olyan korán, mint ahogy az elmúlt pár napban tettem. Már egyedül is voltam az ágyban, mivel Steve már felébredt. Nehezen feltápászkodtam majd kiindultam a nappaliba.
-Jó reggelt! - köszöntem mosolyogva, így egyből felém kapta a fejét.
-Miért nem szóltál? Hoztam volna mindent! - szidott le miközben éppen a reggelit készítette.
-Tudok járni! Nem vagyok az a lány többé, akinek széklet tasak volt a combjára kötve! - kuncogtam majd megtámaszkodtam a falnál - Nem kellett volna ennyit fáradoznod! - jegyeztem meg az asztal látván, ahol egy egész tál tele volt palacsintával csokiöntettel és tejszínhabbal.
-Dehogynem! - húzta ki nekem a széket majd felém nyúlt, így megragadtam a kezét és odasétáltam az asztalhoz és leültem - Hiszen le kell győznöd Murdockot! Kell az energia! - jelentette ki amikor egy bögre kávét is mellém rakott.
-Inkább ész, mint energia, de nem ellenkezek, mert szeretlek! - pillantottam rá mire lehuppant mellém - Hol van a te adagod?
-Én már ettem mást! - vont vállat.
-Ezt nem veszem be! - dugtam ki neki a nyelvem majd felszeltem egy kis falatot és felé tartottam - A kedvemért! - kértem, így bekapta a falatot majd a csokis szájával megcsókolt, így bele nevettem a csókba.
-Undorító vagy! - jegyeztem meg még mindig röhögve majd folytattam az evést és Steve etetését.
Nem sokkal később Fury el is küldte a diplomám digitális formáját, így az idegesség egyre nagyobb lett bennem. A gépen gyorsan átolvastam a római jogot, ami persze úgy nézett ki, hogy minden egyes második másodpercben, már a következő lapra léptem, de nem volt arra időm, hogy én azzal szórakozzak. A S.H.I.E.L.D. engedélyével elkértem az esetnek az aktáját, így egyből meglepődtem. Beléptem Matt lakásának a kamerájába, lementettem az adott időben a felvételt majd rátöltöttem a pendrivera. Biztonság kedvéért elővettem Murdockról szóló aktámat, ami a szekrényben volt elrejtve majd folytattam a dolgaimat, mert nem volt elég időm. Az is majdnem egy óráig tartott számomra, hogy a fürdőben végezzek. A zuhanyzás és a sminkelés sokkal hosszabb volt most, sőt percekig csak néztem a tükörbe és a képmásomnak mondogattam halkan, hogy menni fog és képes vagyok Murdock ellen kiállni. Lehet, hogy ő ezt elhitte, de bennem egyre nagyobb volt a kétely. Nyugodtan megebédeltem Steve társaságában és közben kértem, hogy kérdezzen tőlem eseteket, hogy felhozhassam az eljárást. A nagyját, már így is tudtam a rendőri múltam miatt, de nem ártott ismételni. Kinyomtattam a diplomát és minden egyes iratomat elpakoltam, hogy ha szükség lenne rá, és mint ahogy én ismertem a New yorki járási hivatalt és a bíróságot, biztos szükségem lenne rá. Felhúztam egy nadrágkosztümöt egy fehér inggel majd elővettem a magassarkú cipőm majd elnéztem egy darabig. Igen, ez volt az a dolog, amire még nem álltam készen. Viszont lapos talpú, elegáns cipőm nem volt, mivel úgy gondoltam, hogy ha harcolni tudok magassarkúban, akkor nem lesz szükségem olyanra. Nem maradt így más, mint egy sport cipő. Felhúztam azt majd konkrétan erőből kitört belőlem a röhögés a szettem láttán. Az is biztos volt, hogy nem én teremtenék következő stílust, de ez nem is zavart. Undorral az arcomon megragadtam a járóbotot majd kiléptem a nappaliba. Steve már készen várt rám, így megragadta a táskámat és elindult felém. Átkaroltam a kezét, amit segítségképpen nyújtott majd elindultunk kifelé. Kocsival mentünk a bíróságig, és szokás szerint hatalmas riporter csorda várt ránk. Steve egyből leparkolt az utca szélén lévő parkolóban majd kipattant gyorsan, hogy segítsen nekem kiszállni. Nagy hírre számítottak a mai nap, mivel hallottak az ügyről. Mi csak magunkkal törődve mentünk fel a lépcsőn majd be az épületbe. A biztonságiak átkutattak minket majd hosszas vizsgálat után tovább engedtek minket. Mivel megírták, hogy melyik teremben lesz a tárgyalás, egyből arra sétáltunk. Nem tartott sokáig, amíg odaértünk, így kinyitva az ajtót minden egyes ember a tárgyalóban megvizsgált minket, vagyis inkább engem.
-Üdv mindenkinek! - köszönt életvidáman Sky miközben hozzánk kísérték, így megláttam, hogy a karján bilincs volt.
-Ez tényleg szükséges? - mutattam a karjára miközben egy nagyot sóhajtottam.
-Már nem is emlékszel hogyan kell kezelni a bűnözőket, Jackson? - kérdezte a hátam mögül egy ismerős hang, így megforgattam a szemem.
-Na igen! Pont őt kéne bilincsbe tenni! - mormogtam majd óvatosan megfordultam - Hunter! - mosolyogtam az említettre - Rég nem láttalak! Bár jobb volt így! - tettem hozzá, emiatt felkacagott - Most ha megkérhetlek rá, vedd le bilincset, mert ügyfelem nem tartozik azokhoz az esetekhez, aminél bilincset kell használni! Szabadon jött és szabad is lesz a tárgyalás alatt! - magyaráztam, így mérgelődve előkapta a kulcsot majd kioldotta a zárat - Köszönöm szépen!
-Öröm veled találkozni! - jegyezte meg, bár hatalmas szarkasztikát éreztem a hangjában.
-Uraim, szeretnék váltani pár szót az ügyvédemmel négyszemközt! - fordult a barátnőm a rendőrök felé.
-Azt mondta húzás van balek duó! - értelmeztem az ő nyelvükön, így motyogva elmentek - Na, most már érzem az esélyemet! - jelentettem ki örvendve.
-De nem ellenük kell megvédened, hanem Murdock ellen! - emlékeztetett Sky a hátam mögé bökve a fejével.
-Ha ez a két hülye gyerek helyszínelt, már pedig az történt, akkor sima liba, mivel mindent elcsesznek! Maga Murdock is a szerencsétlenségük áldozata lett! - vontam vállat majd az említette ember felé fordultam.
-Avery? - torpant meg Matt a magabiztos gyaloglásában - Te mit keresel itt?
-Jaj, de jól nézel ki Avery! - örült meg Foggy a látványomtól, de Karen csak egy nagyot nyelt. Nagy nehezen felálltam majd Matt elé mentem. A barátai, egyből helyet foglaltak, így csak ketten maradtunk.
-Mit keresel itt? - kezdte kicsit idegesen.
-Megvédem Skyt!
-Te vagy az ügyvédje? - értelmezte kacagva - Nincs semmi iratod és tapasztalatod!
-Kellett neki egy ügyvéd, nekem meg ki kellett jutnom a kórházból! - legyintettem - És ne hidd, hogy nem voltam ilyen helyeken eddig! Része a rendőri képzésnek! És ki tudja? Titokban letettem a jogot is - tettem hozzá vállat vonva.
-Nem akarlak téged is belevonni ebbe!
-Megtetted azzal, hogy megcsaltad Skyt és feljelentetted garázdaságért!
-Avery...
-Mind a ketten tudjuk, hogy nem az történt valójában, ami a rendőrségi aktában van, szóval mondanám a lehetőségeket! - jegyeztem meg, de egyből elkapott a gyengeség - Kölcsönkérhetem a botot, köszi! - vettem ki a tárgyat a kezéből - Szóval, tovább folytattad a tüzet meghamisítva a történést amiatt, mert dühös vagy Skyra és ég benned a bosszúvágy, de ez miért is lenne igaz, hiszen nem vagy Bosszúálló, hogy ilyeneket csinálj! - magyaráztam mire kipillantott oldalra, így folytattam halkabban - Vagy esetleg Karen miatt... - soroltam fel a lehetőségeket, mire lehajtotta a fejét - Bingó!
-Ez sokkal nagyobb, mint amire te képes lennél! Fogadd el a vádalkut és tudjuk le!
-Matt, jó barátok voltunk eddig és reméltem, hogy nem kell ezt megtörnünk, mert nekem nagyobb a megbocsátási képességem! Azt hitted, hogy könnyű dolgod lesz, mert nem képes Sky ennyi idő alatt keresni egy ügyvédet és a bíróság helyez ki mellé egyet, sima ügy lett volna számodra! - legyintettem - Oh, de én mindent hallok és mindenben benne vagyok! És ezzel megkaptad a legrosszabb ellenfelet! Biztos vagy te ebbe? Jól tudod, hogy mire vagyok képes az ellenféllel, de te mégis annak álltál!
-Én nem ellened álltam ki! - ellenkezett.
-Igazad van, Sky ellen! - javítottam ki magam - De egy év alatt nem tanultad meg, hogyha ellene kiállsz, akkor velem is számolnod kell? - lepődtem meg majd visszaadtam a botját és leültem Sky mellé.
-Megmutatnád a zárójelentésed és az engedélyed Foggynak? - kérte Murdock miközben helyett foglalt.
-Ahogy óhajtod! - vettem ki a táskából a az adott dolgokat majd felálltam.
-Maradj csak Avery! - állított le Nelson - Ne erőltesd meg magad! - kérte mire átadtam az adott dolgokat - Egyikünk se akar itt lenni! - jegyezte meg suttogva, így mosolyra húztam a számat.
-Inkább itt, mint a kórházban! - vontam meg a vállam.
-Megkaptad a virágokat? - jutott eszébe.
-Igen, köszönöm szépen, nagyon kedves dolog volt ez tőletek!
-Itt azt írja, hogy két hét pihenés! - akadt meg a szeme, így Matt felkapta a fejét.
-A főállástól! - helyeseltem - Ami az ügynöki lét! - magyaráztam - Alul megcsillagozva ki van fejtve! - mutattam az adott pontra, így ő is észrevette.
-Látod, ezért nem szerettem soha se ezeket a zárójelentéseket! Értelmezhetetlenek! - kuncogta el magát.
-Láttad már a két rendőr aktáját, aki vezeti az ügyeteket? - szóltam be távolra biccentve - Első évben olyan szinten voltam, amit ezek a barmok el se értek a mai napig! Mégis ki lett hármunk közül rendőr és került a Pokol Konyhájára? - kérdeztem, így felkacagott.
-Csak légy óvatos! - kérte majd mindent visszaadott és csatlakozott a csapatához.
-Kíváncsi leszek nyerhetünk-e egyáltalán! - mormogta Sky miközben helyet foglaltam.
-Ezt meg sem hallottam! - jegyeztem meg sértődötten - Tiszta lapokkal játszunk, az igazság mellettünk áll, nem mellesleg az is minket igazol, hogy a balekok biztos elszúrtak valamit!
-Matt a legjobb ügyvéd, akit ismerek. Nem hiszem, hogy bármit is elszúrna ebben az ügyben!
-Csakhogy ez nem egy emberes meló! És mivel nem ismertél még engem ügyvédként, így meg sem hallottam, hogy az exedet nevezted a legjobbnak! - mormogtam a végét, mert tudtam, hogy a vak barátunk mindent hallott.
-Rendben, akkor védj meg! - tudta le ennyivel.
-Azon vagyok! - fogtam meg biztatóan a kezét.
-Törjük össze ennek a seggfejnek a karrierjét! - szorította meg a kezem kicsit erősebben.
-Ugye tudod, hogy ahhoz, hogy összetörjem a karrierjét nem kellett volna bejönnünk és nem kellett volna felcsapnom ügyvédnek? Egyszerűen botrányt csaptam volna! - viccelődtem mire a kijelölt rendőr felállt a helyére.
-Kérem fogadják tisztelettel Cynthia Batzer bírónőt! - jelentette hangosan, így mindannyian felálltunk, mire az említett személy be is lépett a terembe.
-Kérem üljenek le! - kérte, így helyet is foglaltunk - Készen állnak? - érdeklődött felváltva ránk nézve.
-Igen, bírónő! - válaszoltunk mindannyian egyszerre.
-A tárgyalást ezennel megnyitom! - csapott le a kalapácsával a bírónő - Tisztelt esküdtszék! - kezdte el Mrs. Batzer a magyarázatot - A vádlottat garázdasággal, testi erőfölényének visszaélésével és gyilkossági szándékkal vádolják. De figyelmeztetem Önöket, hogy a nő, aki miatt ma itt vagyunk semmilyen körülmények között nem mondható átlagosnak.
-Meghamisították a végzést, hogy csak a vád egyik részére készüljön az védelem! - dülledt ki a szemem, így Sky félve rám pillantott - Mit csináltál, hogy erőfölény visszaéléssel és gyilkossági szándékkal is számon kérnek? - értetlenkedtem még mindig a lehető leghalkabban.
-Én is ezen gondolkozok! - suttogta - De ugye attól még sima ügy? - aggódott.
-Ms. Jackson, készen áll a védelem a nyitóbeszédre? - kérdezte a bírónő felém fordulva.
-Természetesen bírónő! - bólintottam miközben felálltam. Megragadtam a botomat majd kiléptem az asztal mögül mivel nem fértem el rendesen és annyi erőm meg nem volt, hogy rogyasztott lábakkal tartsam magam - Skyler Morgan, a S.H.I.E.L.D. ügynökeként van most jelen Önök előtt! A vád, amit az előbb hallottak, ügyfelem szellemi épségét és érzelmi állapotát sértik meg. Nem mellesleg, tudtunkkal csak egy garázdaságért hívtak be minket, a többi nem állt a levelünkben!
-Mire céloz? - vonta össze a bírónő a szemöldökét.
-Mr. Murdock vette át a hivataltól a végzést és ő maga személyesen adta át ügyfelemnek, amikor utoljára találkoztak! - meséltem majd kivettem a bizonyos levelet - Át is adnám, ha nem bánja! - bicegtem oda hozzá, így átvette a lapot és elkezdte olvasni.
-Mr. Murdock, ezt mivel indokolná?
-Tisztelt bírónő, én ezt a levelet vettem át!
-Eszerint az igazságügyi hivatalt okolja a hibáért? - értelmezte mire Matt hirtelen lefagyott.
-Nem, asszonyom! Biztos csak egy véletlen keveredés történt! - rázta meg a fejét.
-Mivel nem tudjuk bizonyítani, hogy pontosan mi történt, ezért törlöm a többi vádat, a védelem akadályozása és nem teljes körű tájékoztatása miatt! - ütött a kalapácsával - Akar még valamit Ms. Jackson? - pillantott rám.
-Nem, köszönöm szépen, bírónő! - biccentettem majd visszamentem a helyemre.
-Mr. Murdock, ön szeretne még valamit hozzátenni? - nézett az említettre.
-Igen, bírónő! - állt fel majd megragadta a botját és középre sétált.
-Tisztelt esküdtszék! - ment oda az oldalt ülő emberekhez - Skyler Morgan képes lett volna megölni két embert hidegvérrel, szemrebbenés nélkül. Veszélyeztetni több ember életét is a gázrobbanás miatt és ez még csak kettő abból a rengeteg balesetnek álcázható tettből, amit ez a nő elkövethet. Az ilyen emberekre nincs szüksége a városnak, de még a világnak sem. Honnan kellene tudnunk, hogy mikor felébredünk az éjszaka folyamán vízre lesz szükségünk nem pedig tűzoltókra. Ma, itt, ezen a helyen egyes egyedül az Önök dolga, hogy csírájában elfojtsuk azoknak az önjelölt, törvényenkívüli igazságosztóknak a sorát, akik esetleg követnék Ms. Morgan példáját ma este, holnap vagy akár egy év múlva - mutatott a mellettem ülőre aztán megállt előttünk - Ez a nő nem az a hős, akinek bárki is gondolná! Ez a nő egy mentálisan instabil személy, akit el kellene zárni mindenkitől. Köszönöm! - fejezte be.
-Alaposan bőrt növesztett a képére! - mondta Sky nagyon halkan.
-Törvényenkívüli igazságosztó? - ismételtem meg Matt felé fordulva - Tényleg? - akadtam ki suttogva, hogy csak Matt hallja - Bírónő, kérem! - szólaltam meg - Mondhatnék pár szót?
-Mondhat, Ms. Jackson! - bólintott, így átvettem Murdock helyét.
-Ms. Morgant a 2012-es év végi jelentésben Nick Fury igazgató másképpen jellemezte, mint ahogy Mr. Murdock az előbb említette! - pillantottam a férfire majd vissza a nőre. Elindultam középre majd direkt hátat fordítottam az ellenfélnek és félig az esküdtszék és félig a bírónő felé fordultam - Szó szerint idézem, mivel ő kapta az egyik legjobb értékelést! Azt írta, Skyler Morgan az egyik legmegbízhatóbb és leghatározottabb ügynöke. Nem mellesleg azt is mellé tette, hogy ok nélkül nem ártana az embertársainak. Ilyet és ehhez hasonlókat csak a leghűbb embereknek ír - jegyeztem meg majd kivettem a táskámból a másolatot és odavittem a bírónőnek - Itt egy másolat az adott jelentésről, amiről beszéltem! - magyaráztam majd visszamentem középre - És vegyük most sorjában akkor a tényeket, amit Murdock mondott. Mind hazugság, ezt így az elején kijelentém! Azt tanították neki, hogy hidegvérrel öljön, igen, ezt bevallom! A tanára még engem is elintézett, de Sky volt az első, aki ugrott a segítségemre! Ő volt az egyetlen, aki képes volt megmenteni engem a tegnapi kórházi lövöldözésben! Mindannyian ismerjük New York fő törvényenkívüli igazságosztóját és az a személy nem Bosszúálló és nem S.H.I.E.L.D. ügynök! Mert ez igazából az én ügyfelem! - mutattam Skyra - Felesküdött az emberek védelmére és segítésére! Hogy hidegvérrel gyilkoljon? - emlékeztem vissza - Őt nem ilyen fából faragták! - ráztam meg a fejem - Köszönöm a figyelmet! - jelentettem ki majd helyet foglaltam.
-Nem hiába bízok Avery Jacksonban - húzta mosolyra a száját Sky - Matt karrierjének most lesz vége!
-Ha rajtam múlik, akkor biztos! - helyeseltem vigyorogva, hogy viszonozzam a gesztusát.
-Hoztak valami kézzelfogható bizonyítékot is az állításaikra vagy pusztán csak dobálóznak a szavakkal? - szólt az ellenfélnek a bírónő.
-Természetesen! - húzott elő Foggy egy lapot - Feljegyeztünk néhány fontos adatot, amit maga Ms. Morgan adott tudtunkra! - nézett felénk bocsánatkérő tekintettel, így lehajtottam a fejem - Először is, nincs feljegyzés a mentális állapotáról. Engedjék meg, hogy a saját szavait idézzem... - akadt meg, így Murdock kapva az alkalmon egyből folytatta.
- "Aggódok, hogy mi lesz ezek után! Még egy tesztet sem töltettek ki velem!" - fejezte be Foggy helyett - Ezeket a szavakat használta Ms. Morgan egy találkozásunk alkalmával. Természetesen nem csak ez az egyetlen dolog, ami hiányzik! Egészen egy évvel ezelőttig mindenki azt hitte, hogy Skyler Morgant elnyelte a föld. Az sem biztos, hogy az, akit itt látnak a szemükkel egy hús-vér ember. Egy robot is lehet! - vont vállat - Egy kérdést szeretnék feltenni magának Mrs. Batzer! Látott egyetlen érzelmet is átfutni Ms. Morgan arcán, amióta meglátta? - fordult lassan az említett személy felé.
-Mintha Murdock arcán bármit is lehetne látni! - akadtam ki halkan - Őt miért nem tituláljuk egy androidnak?
-Fel szeretne szólalni Ms. Jackson? - hallotta meg a motyogásom Batzer, így felkaptam a fejem.
-Nem, bírónő! Kíváncsian, figyelve várom a válaszát! - vallottam be, így vett egy mély levegőt.
-Volt szerencsém Ms. Morgannel egy időben érkezni! - kezdte, így nyeltem egy nagyot - Akkor és most is nem látok mást az arcán, mint szégyenyt, és fájdalmat együtt - De a kamerán keresztül tanúja voltam, hogy mosolygott Ms. Jacksonra, az ülés eleje előtt, szóval a válaszom igen, Mr. Murdock!
-Totálisan urai vagyunk a helyzetnek! - jelentettem ki mormogva.
-Most szeretném a tanúk padjára hívni Dr. Bruce Bannert! - szólalt meg Matt, így Skynak kidülledt a szeme.
-Mit keres itt Banner? - kérdezte mellőlem Sky alig hallhatóan. Gyorsan hátrafordultam Stevehez, és elmutogattam neki, hogy írjon Natashának. Egyszerű volt a taktika, ha ők így, akkor én is úgy...
-Semmi para! Mindent kézben tartok! - nyugtattam Morgant mellettem.
-Csak egyszer jussunk ki innen! - rázta meg a fejét.
-Esküszik, hogy az igazat, tiszta igazat és csakis az igazat mondja? - kérdezte a kijelölt rendőr a Bibliát Bruce elé téve. A tudós egyből biccentett is, emiatt vége lett a procedúrának és leülhetett.
-Örülök, hogy itt van ma velünk doktor! - kezdte negédesen Murdock - Térjünk egyből a tárgyra, ha kérhetem! Mióta ismeri a vádlottat?
-Úgy egy éve! - válaszolt egy kicsit feszengve.
-Ezalatt az egy év alatt biztosan volt ideje kiismerni Ms. Morgant...
-Mondhatjuk, igen! - helyeselt Bruce.
-Harcoltak is együtt, ha jól tudom, de kérem javítson ki, ha nem igaz!
-Együtt harcoltunk Loki ellen, igen!
-Hogyan jellemezné Ms. Morgan harci technikáit? - érdeklődött, így megforgattam a szemem.
-Hasznos, gyors, nevezhetném hatékonynak is! - sorolta fel elgondolkodva.
-Végzett kutatásokat az előző egy évben?
-Igen, Avery Jackson társaságában nekikezdtem egy kutatásnak - biccentett felém.
-Kérem tudassa velünk, mi is volt a kutatás célja pontosan! - mondta, így felkaptam a fejem.
-Hogy menjél el melegebb éghajlatra Murdock! - mormogtam alig hallhatóan.
-A szuperkatona szérum újonnali előállítása.
-Úgy tudom, maga már megpróbálta egyszer. Miben lenne más az új próbálkozás? Mit használtak alapanyagként, ha fogalmazhatok így is?
-Vérmintát!
-És kinek a vérmintáját vették alapul?
-Steve Rogersét és Sky Morganét... - válaszolt halkabban.
-Szóval Amerika Kapitány és Ms. Morgan segítette elindítani a kísérletet! Magyarázza el a teremben ülőknek, mivel mi nem vagyunk tudósok, mint Ön, miért lenne ilyen fontos Ms. Morgan vére?
-Az a vicces, hogy pont olyan ember jött rá, hogy Sky vére segíthet, aki soha életében nem nevezte magát tudósnak! Nem igaz, Avery? - pillantott rám így rákacsintottam - A lényeg, hogy a másik dimenzióban Sky kapott a szérumhoz hasonló szert és ezáltal tudtunk elindulni maga Amerika Kapitány segítségével.
-Szóval, nem ugyanazt a szérumot kapta a két ember. Mi a különbség a két véglet között Dr. Banner?
-Pontosan mi sem tudjuk, hogy mekkora a különbség! Viszont mind a kettőnél fejlettebb az anyagcsere, erősebb izomzattal rendelkeznek és gyorsabbak meg fejlettebbek a reflexeik. Viszont Sky anyagcseréje még gyorsabb, mint a Kapitányé és Morgan szervezetében megtalálható egy huszonnegyedik kromoszóma pár - mesélte, így idegesen elkezdtem dobolni a kezemmel.
-Lehetségesnek tartja Dr. Banner, hogy egy esetleges harc során Mr. Rogers és Ms. Morgan között a második világháborús hős, aki már egy hadseregnyi idegen lénnyel is megküzdött, alul maradna? - kérdezte, így mind a kettőnknek kidülledt a szeme.
-Bírónő, tiltakozom! - szólaltam meg - Ez nem tartozik a tárgyaláshoz!
-Elutasítom! - ütött egyet a kalapáccsal - Folytassa Dr. Banner!
-Úgy vélem, hogy igen! Hiszen Skylernek van képessége és annak a használatával könnyen felülkerekedhet mindenkin.
-A tanú a magáé Ms. Jackson! - fordult felém Matt.
-Mindjárt megyek Dr. Banner, csak még nem megy olyan gyorsan! - jegyeztem meg miközben lassan felálltam és elbicegtem felé.
-Ugyan, csak nyugodtan! - mosolygott rám.
-Bruce... Hívhatom Brucenak? - hoztam fel mire bólintott - Amikor egy éve a csapat összejött, mármint a Bosszúállók, ki volt a legsegítőkészebb ember?
-Sky volt! Mindenhol ott volt, ahol szükség volt rá!
-És hogyan segítette a csapat munkáját?
-Harcolt értünk, támogatta a csapatot, ha kellett tartotta bennünk a lelket és őszinte volt velünk! Legfőképpen miatta jöttünk rá a multiverzum elméletének megrendíthetőségére.
-Én jöttem rá, de ez mellékes! - javítottam ki legyintve, így elkuncogta magát - Szóval, azt mondja, hogy az emberi oldalát mutatta Morgan, miközben vele dolgozott, és nem nézett ki úgy, mint egy gyilkológép, akinek nincs is érzése? - értelmeztem.
-Igen, nagyon megbízható és kedves természetű nőnek ismertem meg!
-Kinéz Ön szerint egy hidegvérű gyilkosnak, aki ártatlan embereket öl? - jutott eszembe Matt vádja a tárgyalás elejéről.
-Határozottan nem!
-A csata után, ahol a Bosszúállók legyőzték Lokit, elment egy étterembe Skyler társaságában. Kérem, meséljen arról, hogy mi történt ott!
-Ettünk, beszélgettünk - emlékezett vissza - És Skyler megjavított egy gázvezetékcsövet a konyhában.
-Miért tette ezt?
-Különben felrobbanhatott volna a hely! Megmentette az ott dolgozókat és tulajdonképpen minket is!
-Szóval, konkrétan nevezhetnénk hősnek is, igaz?
-Skyler Morgan egy hős! - jelentette ki - Az egyik legnagyobb, akit ismerek!
-Nem tudom, hogy Murdock kire gondolt, amikor hidegvérű gyilkosnak nevezte az ügyfelemet, de biztosítom a mélyen tisztelt esküdtszéket és bírónőt, hogy Skyler Morgan egy igazi hős! Ezt saját bőrömön is tapasztaltam! - tettem hozzá - Köszönöm szépen Bruce az együttműködést! - biccentettem majd vissza botorkáltam a helyemre.
-A tárgyalást beszüntetem egy negyed órás szünetre! Kérem az esküdtszéket, hogy addig beszéljék át az eddigi véleményüket! - jelentette ki Batzer majd ütött egyet a kalapácsával és felállt. Én is feltápászkodtam, majd Steve felé fordultam, aki eközben odasétált hozzánk.
-Ez sokkal jobban ment eddig, mint gondoltam! - jegyezte meg miközben megölelt és magához húzott.
-Hogy bírod Sky? - érdeklődött Bruce miközben odaért hozzánk.
-Egyenlőre bírom, köszi az érdeklődést Bruce! - biccentett - Avery nem lenne, én már rég börtönben lennék! - jelentette ki, így mosolyra húztam a számat.
-Még ne bízzuk annyira el magunkat! - kértem mire észrevettem, hogy Karen kiindult a mosdóba - Mindjárt jövök! - engedtem el Stevet, hogy kövessem, de a barátom egyből visszatartott.
-Ne kísérjelek el, mielőtt összeesnél a gyengeségtől?
-Nyugi, nem lesz semmi baj! - mondtam majd kimentem Karent követve. Belépve a mosdóba becsuktam az ajtót majd körülnéztem a fülkékben, hogy mennyien voltak. Szerencsére csak Karen volt, így nyugodtan megtámaszkodtam a mosdókagylónál és vártam. Egy pillanat múlva ki is lépett, így megtorpant hirtelen a látványomtól - Ilyen ijesztő vagyok? - kérdeztem a tette miatt, mire megrázta a fejét.
-Ugyan Avery, dehogy! Csak azt hittem, hogy egyedül vagyok! - legyintett majd mellém jött, hogy kezet mosson.
-Tudom, hogy te kényszerítetted Mattet, hogy jelentse fel Skyt! - kezdtem, így lefagyott - Meg is értem, hiszen felégette a nem olcsó ruhádat! - tettem hozzá, majd adtam neki papírtörlőt a kezéhez. Biccentve el is vette, de még mindig benne volt a félelem.
-Nem tudom, hogy miről beszélsz! - ellenkezett remegő hanggal majd elindult kifelé, de én elé álltam.
-Biztos, jó dolog hazudni az egyetlen állandó ügyfeleteknek, akinek a fizetéséből tudjátok csak fenntartani a Nelson és Murdockot? - érdeklődtem, így lehajtotta a fejét - Még nem késő Karen! Még visszavonhatjátok a vádat és tekinthetjük semmisnek!
-Sky felgyújtotta a ruháimat, ami által veszélyeztette Matt és az én életemet!
-Mind a ketten tudjuk, hogy a tűz nem volt nagy, és mivel a mosogatóba volt, ezért könnyen el lehetett oltani!
-Mind a ketten tudjuk Avery, hogy Sky veszélyes!
-Mert te nem vagy? - vontam fel a szemöldököm, így a szemembe nézett - Tudod, mostanában nem hallottam semmit se James Wesley felől, te talán igen? - érdeklődtem, mire eltátotta a száját.
-Mire gondolsz? - makogta.
-Aznap követtelek haza, mert Matt megkért engem, hogy vigyázzak rád! Nehéz idők voltak, Fisk fenyegetett titeket, meg minden... - magyaráztam - Aztán láttam, hogy Wesley elrabolt és egy raktárba vitt téged! Elmentem, hogy kiszabadítsalak, de mire odaértem egy durranást hallottam! Aztán még egyet! - tettem hozzá - Láttalak, ahogy elmenekültél, és hála nekem, ujjlenyomatot nem hagytál a helyszínen. Viszont én lefutattam az ujjlenyomatot és lefényképeztem a holttestet, mint egy jó rendőr, és jelenleg az akta a táskám mélyén lapul! Te is tudod, hogy rendőrként köteles vagyok jelenteni minden bűncselekményt!
-Fenyegetni akarsz, hogy feljelentesz? - jött rá.
-Én csak arra akarok célozni, hogy mindenki Skyt hiszi veszélyesnek, mikor te is öltél már embert! - vontam vállat - Ha az egyik veszélyes embert be kell zárni, akkor a másikat is! Ez az igazság lényege! - emlékeztettem erre - De mindegy is! - legyintettem - Nekem mennem kell megvédeni a barátnőmet! - tudtam le ennyivel majd kimentem. Visszabicegtem a terembe majd helyet foglaltam.
-Mi tartott ennyi ideig? - érdeklődött aggódva Sky - Rosszul vagy?
-Csak beszéltem Karennel, mert ő is ott volt! - ráztam meg a fejemet, így megnyugodva biccentett mire az esküdtszék is visszatért a helyére. A következő pillanatban Batzer is megérkezett majd helyet foglalt.
-A tárgyalást ezennel folytatom! - jelentette ki miközben Karen is helyet foglalt.
-Van még valami a tarsolyodban Ave? - kérdezte Sky halkan.
-Oh, még rengeteg minden! - kuncogtam fortélyosan.
-Ki van még itt? - suttogta hátrapillantva.
-Még nincs itt! - ellenkeztem mire hangosan kitárult az ajtó.
-Ugye nem késtem el? - tette fel hangosan a kérdést Natasha.
-Istenem, gyere! - emelte Sky a plafonra a tekintetét.
-A védelem a tanúk padjára hívná Natasha Romanoffot! - jelentettem ki magabiztosan miközben felálltam. A bírónő, egyből engedélyt adott, így Natasha felment a külön kis helyre, majd ő is ugyanúgy felesküdött, mint Banner nem sokkal ezelőtt.
-Ne kímélj! - nézett rám mosolyogva.
-Orosz Ön, ugye?
-Da! - válaszolt oroszul - Vagyis igen! Az vagyok! - tette hozzá, hogy mindenki értse.
-Nem titkoljuk, hogy van egy két fekete folt a múltjában... Viszont, az ügyfelemmel a múltjuk szinte ugyanaz.
-Igen, így is fogalmazhatunk! - bólintott majd Skyra pillantott.
-Ön más szemszögből is látja őt, ahogy ő is Önt. Mr. Murdock vádjai szerint Sky egy hidegvérű gyilkos, aki könnyedén, érzés nélkül gyilkol embereket, emellett folytonosan veszélyezteti az emberek életét. Ön mennyire ért egyet ezzel? - tettem fel a kérdést.
-Azt hittem, hogy Morgant kell jellemezni és nem Lokit! - jegyezte meg poénként, így én félig mosolyra húztam a számat - Skyler Morgan nem tud és nem is akar olyannak ártani, aki ellene nem tett rosszat vagy nem fenyegeti a szeretteit! Ebben nagyon hasonlítunk egymásra! Egyszerűen fogalmazva semennyire se értek egyet Murdock ügyvéd állításaival.
-Önnek és Ms. Morgannek voltak eleinte nehézségei, megosztaná velünk, hogy miért? - hoztam fel.
-Amikor egy embernek olyan a múltja, mint nekem, vagy akár Skynak, akkor elég érzékeny témává válnak azok a tettek, amit régen elkövetett. Sky a másik dimenzióban azt az énemet ismerte, aki nem tért jó útra és nem tisztázta a múltját! Teljesen jogosak voltak a kérdései a tetteimmel kapcsolatosan, csak én rettegtem a múlttól, mert nem akartam, hogy kísértsen! Én bezárkóztam és nem akartam kibeszélni vele a bajaimat, de aztán rájöttem, hogy csak ő tudott a legigazán megérteni! - magyarázta.
-Спасибо (Köszönöm!) - biccentettem és visszasétáltam az asztalhoz majd leültem - A tanú innentől Mr. Murdocké, ha akar feltenni kérdéseket.
-Mikor hívtad fel? - kérdezte halkan Sky.
-Steve írt neki, amikor Bruce megjelent. Akkor kértem meg rá - válaszoltam.
-Okos! - dicsért meg, mire Matt felpattant.
-Köszönöm szépen Ms. Romanoff, de nem lenne Önhöz kérdésem! - jegyezte meg - A következő tanúm Mr. Rogers lenne, tisztelt bírónő! Kérem, jöjjön ide, Kapitány! - fordult hátra Steve felé.
-Na most kezdek bepipulni! - morogtam mire Sky félve rám pillantott - Nyugi! Minden rendben van! - paskoltam meg a karját miközben Steve átment az eskütételen.
-Mr. Rogers hogyan ismerkedett meg Ms. Morgannel? - vágott egyből a közepébe Murdock.
-Egy quinjeten, amikor éppen indultunk összeállni csapatként egy éve! - válaszolt miközben rám pillantott, így én biztatóan rámosolyogtam.
-Írja le a körülményeket kérem a legjobb tudása szerint!
-Az élettársam éppen elmondta a tervet, hogy mit fog megmutatni a helikopin, hogy biztos legyek abban, hogy én csatlakozni akarok a S.H.I.E.L.D.-hez. Aztán Sky és a társa, Will megérkeztek Phil Coulson társaságában, és onnan meg mentünk egyenesen a többiekhez.
-Biztosan ez minden, amire emlékszik? - tette fel a kérdést komolyan, emiatt a számhoz kaptam, hogy ne legyen feltűnő a nevetésem.
-Miért, Ön talán jobban tudod, hogy mi történt akkor? - vonta fel a szemöldökét - Ugyan Matt! - mormogta miközben az úgy nevezett barátjára nézett.
-Egy ügynöki jelentés szerint... - hozta fel majd visszament egy papírért - Skyler Morgan, idézem, "fékezhetetlenül nekiugrott a Kapitánynak, akárcsak egy felbőszült bika a matadoroknak". Letagadja a jelentés hitelességét, amit ketten is aláírtak?
-Megkérdezhetem, hogy ezt melyik ügynök írta? - vonta fel szemöldökét - Ameddig olyan ember, akit az előbb nem soroltam fel, hogy jelen lettek volna, akkor kétlem, hogy hiteles lenne!
-Az én pasim! - mondtam büszkén, így Sky elmosolyodott mellettem.
-Szóval tagadja a jelentés hitelességét! - értelmezte Matt a hallottakat.
-Ami a gépen történt, az az ott levőkre tartozik! - vont vállat merő egyszerűséggel.
-Steve nagyon jól átvette a stílusodat! - jegyezte meg suttogva Sky.
-Egyszer feleségül megyek hozzá! - mormogtam álmodozva.
-A tanú innentől a védelemé! - adta fel Matt Steve faggatását, így felálltam a régi gyorsaságommal.
-Hívhatom Stevenek? - kezdtem felé lépdesve.
-Ezt már megkérdezte másfél éve is! - emlékeztetett, így elkuncogtam meg.
-Steve! Tételezzük fel, hogy megtörtént az, amit Mr. Murdock állított - hoztam fel miközben az előtte lévő fa burkolatnak támaszkodtam - Bocsássa meg a közelségemet, nemrég szabadultam a kórházból, és még gyenge vagyok! - magyaráztam, így megértve biccentett.
-Csak nyugodtan Ms. Jackson! - húzta mosolyra a száját, így majdnem elnevettem magam a beszélgetésünk miatt.
-Nem titok, hogy Morgannek, Önnel is volt konfliktusa! - tusoltam el a Matt által említett verekedést - De ki kezdeményezett a probléma megszüntetéséhez?
-Skyler Morgan!
-Felidézné nekünk, hogy mit mondott akkor?
-Azt mondta, voltak rossz emlékei egy hasonló arccal. Végül egyszerűen bocsánatot kért, aztán Ön felajánlotta, hogy segít mindkettőnk PTSD-jén.
-Utána milyen kapcsolatot ápoltak?
-Egyre jobbat. Mára már azt mondanám, hogy bármit megoszthatok vele.
-Köszönöm szépen az együttműködését! - biccentettem majd középre léptem - A védelem tanúként hívná Karen Paget! - jelentettem ki zsebretett kézzel, mire meghallottam, hogy a vád szíverrése csak egyre jobban ver. Sky elismerve figyelt engem, így én csak megvártam, ameddig az adott személy felesküdött majd helyett foglalt - Ms. Page! Pontosan mióta is ismeri Mr. Murdockot?
-Másfél éve!
-Hogyan találkoztak? - érdeklődtem.
-Gyilkosság vádjával bevittek az örsre. Matt és Foggy jelentek meg az ügyvédemként.
-Ahogy Ön mesélte még nekem régebben, Mr. Murdock szállást ajánlott magának, igaz?
-Bírónő, ezek irreleváns kérdések! - szólalt meg Matt.
-Miért lenne az? - fordultam felé - A bűn helyszínéről beszélünk és csak bemutatom a hatalmas önzetlenségedet a tisztelt esküdtszéknek! - magyaráztam az ellenfél felé fordulva.
-Elutasítom! Folytassa Ms. Jackson! - kérte tőlem a bírónő, így biccentve a tanú felé néztem.
-Azt mondják, hogy az első benyomás a legőszintébb, mert akkor nem tudjuk, hogy mire számítsunk és természetesen, önmagunktól válaszolunk adott szituációkra! Kérem mesélje el, hogy milyen első benyomása volt Ms. Morgannel!
-Normális hétköznap volt a Nelson és Murdock irodájában! - kezdte Karen - Nem nagyon voltak, akkor még ügyfeleink, így akkor éppen nem volt semmi dolgunk. Skyler akkor jött el hozzánk egy tálca sütivel, amit izgatottan osztott ki, mert az volt az első süteménye, amit csinált az eddigi életében! - emlékezett vissza.
-Kicsit száraz volt, igaz? - hoztam fel fintorogva, így felkacagott.
-Igen, az volt! - adott igazat - Matt egyből bemutatta nekünk őt. Én elbeszélgettem vele, míg a fiúk jogi helyzeteket olvastak. Kedves volt és érdeklődő! Egy barátra leltem benne! - vallotta be lehajtott fejjel.
-Akkor mégis miért csalta meg magával a volt barátja? - kérdeztem.
-Bírónő, irreleváns a kérdése! - pattant fel az említett.
-Én csak a garázdaság előtti pár órát akarom tisztán látni! - jelentettem ki nem érdekelve Matt vádja.
-Elutasítom! Mr. Murdock foglaljon helyet és Ms. Jackson folytassa! - állt megint az én oldalamra a bírónő.
-Ms. Page, képes válaszolni a kérdésemre? - tértem vissza miközben megfogtam a székem és Karen elé húztam ahol leültem - Elnézést, csak már nem bírok állni! - jegyeztem meg bocsánatot kérve.
-Jól van Ms. Jackson? - érdeklődött Batzer.
-Természetes bírónő, köszönöm szépen a kérdését! - mosolyogtam rá, így intett a tanú felé.
-Igen, tudok válaszolni! - szólalt meg Karen - Vagyis pontos indokot nem tudok! - rázta meg a fejét - Történt a baleseted és ez mindannyiunkat lesújtott, Mattet talán még jobban is! Felmentem hozzá, hogy ne legyen egyedül. Akkor elmesélte, hogy Sky egységét a főnöke átrakta Washingtonba, és emiatt neki el kéne költöznie. És ebből a kettőjüknek volt egy kisebb vitájuk. Matt ivott egy kicsit. És valahogy csak megtörtént a dolog. Sky veled volt a kórházba, így nem zavart meg minket senki... - mesélte, majd szégyenkezve lehajtotta a fejét - Reggel viszont Sky hazajött és meglátott minket. Kiakadt, minden joga megvolt hozzá! A legjobb barátnője majdnem meghalt! Végigülte a műtétet a doktorra várva, hány órán keresztül is? - hozta fel.
-Huszonegy! - válaszoltam meg egyből.
-Huszonegy órán keresztül arra várt, hogy a doktor odamenjen és abban se volt egyáltalán biztos, hogy túléled!
-Sajnálom, túl makacs vagyok a halálhoz! - vontam meg a vállamat a poén kedvéért.
-A lényeg, hogy Sky akkor nagyon rossz lelkiállapotban volt a veled történt esetek miatt. Teljesen megértettem, hogy kiakadt, amikor meglátott minket együtt!
-És akkor ezután történt az incidens! - folytattam felállva a táskámért menve. Kivettem a tabletemet és az eset aktáját majd a bírónőhöz mentem - Itt az eset aktája! Eszerint a tűz nagyobb terjedelmű volt, az egész konyhai részt érintette nagyrészt, nem mellesleg a gázpalack miatt robannásveszélyt okozott - meséltem el, hogy az esküdtszék képbe legyen - Ez a videó, amit Mr. Murdock biztonsági kamerája vett fel, mást mutat! - vetítettem ki magam elé a videót nagyba, hogy mindenki lássa - Sky itt megérkezik! - magyaráztam a videót - Rájön a megcsalásra, és most odamegy a mosogatóhoz és egy kis alkohollal feláztatja Ms. Page ruháját. Viszont a keletkezett tűz épphogy látszik a videón! - állítottam meg a mozgóképet, hogy kiemeljem azt a részt, ahol a tűz volt - Folytatva a videót láthatjuk, hogy Sky elhagyja a lakást. A sarokban helyezkedik el Ms. Page és Mr. Murdock! Beszélnek valamit, azt sajnos nem tudom megmutatni, mert nem hangfelvevős a készülék, viszont a következő pillanatban látható, hogy Mr. Murdock és Ms. Page ahelyett, hogy egy csapnyitással eloltanák a tüzet, inkább gyertyákkal tovább terjesztik azt - kommentáltam majd miután vége lett a videónak, azt is odaadtam Batzernek - Mr. Murdock adta nekem az engedélyétt a kamerához, ha bármi történne vele, akkor tudjunk a segítségére lenni! A kamerához Mr. Rogersnek, Skynak, Ms. Pagenek, Mr. Nelsonnak és nekem van engedélyem - tettem hozzá mielőtt még lopással vádolnának - Nem kérem a tisztelt esküdtszéket és a bírónőt, hogy felejtsék el, hogy Sky kezdeményezte a tüzet! Ő volt, ezt nem tagadhatjuk, de az igazságot és a keretet most megtudták! Az eset aktája későbbi pillanatról lett megírva és nem a kezdetektől, nem mellesleg, az aktában szereplő ujjlenyomatok között Mr. Murdock utáni legtöbb ujjlenyomat az enyém - mutattam magamra - Lehetek-e én a tettes? Az akta szerint igen! De az akta nem mutatja meg a teljes egészet és az igazságot! Kérem lássák az egészet és úgy döntsenek ügyfelemről! Köszönöm szépen! Végeztem! - jelentettem ki majd visszavittem a széket Sky mellé és leültem.
-Mr. Murdock, egyéb ellenvetés? - érdeklődött a vád felé fordulva.
-Nem, bírónő! - rázta meg a fejét a szólított.
-Akkor kérem az esküdtszéket, hogy vonuljanak el, és beszéljék át az ügyet! Addig az ülést berekesztem! - ütött egyet a kalapácsával és erre az esküdtszék emberei és a bírónő felálltak majd elvonultak.
-Hogy te... - kezdte Matt felém fordulva, így mind a kettem egyszerre felpattantunk.
-Mi vagyok? Fejezd be! - szóltam be.
-Mit mondtál Karennek, hogy meggondolta magát, és a védelem mellé állt?
-Karen ugyanazt válaszolta volna, ha a vád mellett állt volna!
-De nem titkolod, hogy mondtál neki valamit! - hozta fel.
-Nem titkolom, mert beszélgettünk a mosdóban! Tudod, csajos dolgok, amik csak kettőnkre tartozik! - legyintettem mire észrevettem a heves szívverését - Vegyél mély levegőt, mert a végén előtör a Konyha ördöge! - jegyeztem meg - A kezedben volt az ügy egészen addig, amíg én képbe nem jöttem, mint Sky ügyvédje! Semmi baj, veszteni is tudni kell! - paskoltam meg a vállát.
-Ezt pont te mondod nekem? - vonta fel a szemöldökét.
-Mert szerinted én minden egyes versenyen vagy akárhol nyertem? - értelmeztem - Nem volt egy leányálom az én gyerekkorom se, hidd el!
-Pedig azt hittem, hogy anyuci és apuci mindent megadtak neked! - szólt be, így felkacagtam.
-Nem tudsz semmit se a szüleimről! Nem tudod, hogy mekkora leszidást kaptam, ha egy négyessel mertem hazamenni! Nem tudod, hogy mekkora balhé lett az, ha nem értem el a dobogót egy versenyen és, ha el is értem, akkor nem éreztél gyengeséget minden egyes "Jó voltál, de nem elég jó az első helyhez" szöveg után! Nem mellesleg, mikor végre elköltöztem a szüleimtől, és nem hallottam minden egyes nap az elégedetlenségüket, akkor a rendőrakadémián egyedüli nőként szerinted min mentem keresztül öt éven át? - vallottam be - És ez miért? Mert kilenc évesen elvesztettem a szomszéd kislányt, mikor az enyém volt a felelőség! És nézz rám! Több tíz nyelven beszélek! Több, mint tíz foglalkozásom van, milliomos vagyok és a szüleim csak onnantól lesznek rám büszkék, amikor visszahozom azt a lányt, akit elvesztettem tizenhat éve! - meséltem el, így vett egy mély levegőt - Ne merészeld azt gondolni, hogy nem tudok veszteni, mert nálam jobban senki se tud! - jelentettem ki mire az esküdtszék visszatért a bírónővel együtt.
-Az esküdtszék úgy döntött, hogy ejti Skyler Morgan ellen a vádakat, de előírták egy pszichiátriai intézmény azonnali meglátogatását! - mondta ki az egyik tag, így Skyra pillantottam.
-Köszi! - mosolygott rám biztatóan, de a következő pillanatban a rendőrök lefogták a karját és kivezették.
-Akkor mindennek vége! - fújtam ki a bennem maradt levegőt. Felvettem a táskám majd kivettem a táskámból Karen aktáját majd a nőhöz mentem - Sky kapott esélyt, hogy jó maradjon! Az esély neked is jár! - nyújtottam felé, így meglepődten a szemembe nézett - Téged illet! Mostantól azt csinálsz vele, amit akarsz! - adtam oda neki, majd biccentve kiindultam.
-Gratulálok Avery! - szólt hozzám Foggy - Méltó ellenfél vagy!
-Valljuk be, hogy a kapcsolataim által sikerült csak ezt megnyernem! - legyintettem majd megöleltem - Jó volt újra látni!
-Téged is!
-Beszélj Mattel! - kértem miközben elengedtem - Ez a helyzet nehéz volt neki, szüksége lesz a barátjára! - mosolyogtam rá, így elindultam - Tudod, hol találsz meg! - jegyeztem meg, így Matt felfigyelt - Gondold át a helyzetet és amikor úgy érzed, hogy képes vagy hallani a hangomat, akkor majd beszélünk! - simogattam meg a karját majd.
-Na, ki lett a csapat új ügyvédje? - ujjongott Nat, így nevetve csatlakoztam hozzájuk majd megfogtam Roge kezét - Nem volt semmit!
-Ügyes voltál Avery! - helyeselt Bruce.
-Büszke vagyok rád! - puszilt meg Rogers miközben kiindultunk az épületből.
-És most mi jön? - érdeklődött Nat.
-Hívom Furyt, hogy adjon engedélyt Skyt kihozni az elmegyógyintézetből! - válaszoltam - Reméljük, még nem tesznek vele semmit, ameddig oda nem jutunk! - fújtam ki a levegőt.
-Akkor én elviszem Brucet, ti szerezzétek vissza Morgant! - mondta el a tervet Natasha.
-Majd üzenek, ha megvan! - bólintottam mikor kiértünk az épületből.