MINDEN ÁRON [𝐿𝑒𝑣𝑖 𝑋 𝑅𝑒𝑎𝑑𝑒𝑟] ✔

18. rész

**TIME SKIP**

A tegnapi volt a téli szünet utolsó napja. A nemrégi vacsora rettentő jól sikerült, jól éreztük magunkat és egy csomót nevettünk, mellesleg "hivatalosan" is elmondtuk a Carlanak és [Anyukád neve]-nak/nek hogy együtt vagyunk.

Ma van az első iskolai nap, és rettentően várom, mivel egész szünet alatt nem láttam Hanget. Siettem a készülődéssel hiszen Levi a házunk előtt várt. Megbeszéltük még tegnap hogy együtt megyünk iskolába, de azt nem gondoltam hogy ilyen korán itt lesz.

-Elmentem. -mondtam anyunak, majd kiléptem a házból.

-Szia. -köszönt Levi majd egy puszit adott a számra.

-Szia. Mehetünk? -kérdeztem mosolyogva.

-Igen. -válaszolt, majd kezünket összekulcsolva indultunk el.

-Alig várom már, hogy lássam a többieket. -magyaráztam Levinek, bár látszólag nem érdekelte.

-Én nem, ki fog szakadni a dobhártyám, mellesleg a nagy zajtól még olvasni sem fogok tudni. -forgatta meg a szemét.

-Hát Levi Ackermann, ez van. -nevettem el magam.

-Nagyon vicces. -mondta, mire még jobban nevetni kezdtem. -Aranyos vagy mikor nevetsz. -mondta mosolyogva én pedig fülig pirultam.

-K-Köszönöm. -mondtam zavartan. Az út további része csendben telt, mindketten a gondolatainkba mélyedve sétáltunk, és amint észbe kaptunk már a suli előtt álltunk.

-Nem félsz? -nézett rám.

-Miért? -néztem rá zavartan.

-Ha így megyünk be elég sokan utálni fognak. -mosolyodott el majd a kezünkre mutatott.

-Utáljanak. Ha nem tudják felfogni, hogy engem választottál akkor óvodába valóak.

-Igen. -mondta, majd az besétáltunk az udvarra. Elég sokan összesúgtak mögöttük. Volt hideg, meleg, majd egyszer csak valakik megálltak előttünk.

-Végre Levi megcsináltad és elmondtad neki hogy mit érzel! -szólalt meg a csoportból az egyik felsőbbéves fiú. -Adam Kirstein.

-Jean nagybátyja? -kérdeztem tőle.

-Személyesen. -húzta ki magát büszkén.

Ezután még legalább negyed órát elbeszélgettem velük. Rettentő jó fejek voltak, értem hogy Levi miért bírja őket. Viszont elköszöntem tőlük, mert Hangeval akartam beszélni még csengetés előtt.

-Sziasztok! -nyitottam be a terembe.

-TE EGYÜTT VAGY LEVIVEL??? -ordították mind egyszerre.

-Nos, igen.

-Tudtam hogy sikerülni fog! -mondta Hange. -Nézzétek, ez az öröm tánc amit kitaláltam már egy hónapja arra az esetre ha összejönnének! -beszélt tovább és nekiállt táncolni. Elég vicces volt, mivel a többség szakadt a röhögéstől, még én is.

-Szép volt. -ütött hátba Historia.

-Kösz. Bár nélküled és Hange nélkül sehol nem tartanák. -mosolyodtam el.

-Tudom. -válaszolt gúnyosan.

-Bár ez nem esküvő, úgyhogy nem tudom minek kell ekkora felhajtást csinálni miatta...

-Igen, ez a másik. Meglepődtem, hogy tudsz valami értelmeset is mondani.

-Igen, mégis milyen választ vártam tőled? Te vagy Historia.