Az a bizonyos négy év

II. RÉSZ

Útban a gimnázium felé még gyorsan bementem a kisboltba egy energiaitalért, mert nem hiszem, hogy kibírnám anélkül a napot. Annyira nem vagyok oda a kávéért, úgyhogy maradt ez.

Szerinted milyen lesz az osztályunk. – szólalt meg Kata, miközben sétáltunk.

Nem tudom, remélem mindenki normális lesz. – vontam meg a vállam. Tényleg nem nagyon tudtam neki erre mit válaszolni.

Eközben meg is érkeztünk az iskolához, mivel a beiratkozásunk az osztályteremben volt, így szerencsére nem tévedtünk el és hamar oda is értünk. Ahogy benyitottam az ajtón először azon akadt meg a szemem, hogy eléggé kevés a pad. Mikor nyáron voltunk, akkor csak egy pad volt székekkel, mivel mindenkit egyesével hívtak be. Gyorsan megszámoltam őket, 13 darab volt belőle. Közben köszöntünk a többieknek, akik már bent voltak és gyorsan leültem egy szabad asztalhoz az ablak mellé, Kata pedig mellém ült le. A második sorban voltunk így mindketten, előttem egy lány volt, aki egyből hátra is fordult hozzánk.

Sziasztok, Kiss Maja vagyok. – köszönt nekünk mosolyogva.

Szia, én Nagy Lina vagyok. Ő pedig Horváth Kata. – viszonoztam mosolyát, mivel így első pillantásra nagyon kedvesnek tűnt.

Szia. Örülök, hogy megismerhetlek. – intett neki Kata.

Nem lenne gond, ha csatlakoznék hozzátok? A többiekkel még nem nagyon beszélgettem. – kérdezte meg egy kicsit félénken.

Dehogyis. Örülök neki, hogy beszélgetést kezdeményeztél. Remélem mindenkivel jóban leszünk majd. – mondtam neki, mire látszólag megnyugodott.

Ezután Katával kezdtek el beszélgetni, addig én jobban szétnéztem a teremben. 3 sor volt összesen, az első két sor 4-4 padból állt, míg a hátsó 5-ből. Még két lány volt itt, eléggé szimpatikusnak tűntek, úgyhogy gondoltam ide hívom őket.

Nem lenne gond, ha megkérdezném őket, hogy csatlakoznak-e hozzánk? – kérdeztem meg Maját és Katát.

Dehogyis, nyugodtan. – mondták.

Odasétáltam hozzájuk, köszöntem nekik és bemutatkoztam. Majd felvetettem nekik az ötletemet, aminek eléggé örültek és vissza az asztalomhoz már hárman mentünk.

Lányok, ők itt Tóth Hanna és Keresztes Tamara. Nektek pedig bemutatom Kiss Maját és Horváth Katát. – mondtam nekik, közben össze vissza mutogattam, hogy ki kicsoda.

Szerencsére hamar felvettük a közös hangot és teljesen belemerültünk a beszélgetésbe, majd csak arra lettünk figyelmesek, hogy két lány áll mellettünk. Nagyon hasonlítottak egymásra, biztos ikrek. Ők pedig Papp Zóra és Papp Dóra. Éppen nagy sztorizgatásokban voltunk, hogy ki mit csinált a nyáron, amikor kicsapódott az ajtó és öt srác sétált be. A fiúk egy kicsit megtorpantak, amikor észrevettek minket. Ugyanis egy kis körben ültünk és csak bámultuk őket, majd gyorsan észbe kaptak és oda jöttek hozzánk. Bemutatkoztunk egymásnak, gyorsan akkor felsorolom a fiúkat. Török András, Szente Dániel, Koltai Attila, Virág Bence és Végh Ádám. Leültek a még üres helyekre, de a hátsó sorban pont mögöttem kihagytak egyet, gondolom az utolsó osztálytársunknak. Mint kiderült a fiúk ismerik egymást, így már érthető a nagy összhang és a jó hangulat közöttük. Közben 8 óra lett, becsengettek és az osztályfőnökünk is megérkezett. Ő pedig Kovács Barbara tanárnő, ő lesz a matek tanárunk is.

Jó reggelt osztály! – köszöntött minket.

Jó reggelt! - köszöntünk neki mi is.

Elkezdtük megbeszélni a fontos dolgokat, majd egy tíz perc elteltével kinyílt az ajtó és belépett rajta Ő.