Epilógus

39 2 2
                                    

/Hat évvel később/

Eljött a nap. Az első nap az iskolában. Azt tudtam, hogy Lambda nagyon izgul, de hogy Gamma is majdnem egy kész idegroncs lett, arra nem számítottam. Segítettem Lambdának összekészülni.

- Anyu?

- Mondd kicsim - mosolyogtam rá.

- Mi lesz, ha nem lesznek barátaim, mert furcsának tartanak? - kérdezte kiskutya szemekkel.

- Ugyan miért néznének furcsának? Így vagy tökéletes. Aki meg nem ezt gondolja, ugorjon le az Empire State Building-ről - csikiztem meg Lambdát.

Mélyen belül azonban aggódtam. Lambda tényleg nem volt átlagos kívülről. Gamma és az én hajszínem keveréke volt az ő hajszíne. Rózsaszín volt, de nagyon. A szemei teljes mértékben Gammáé voltak. Szerencsére az én magasságom örökölte. A gondolataimból Gamma rántott vissza.

- Mehetünk? El fogunk késni - rinyált Gamma.

- Még nem végeztem! - kiabáltunk Lambdával.

Gyorsan befontam a haját, amíg ő fogat mosott. Szép lassan sikerült elindulni. Gamma egész végig morgott, mert nem tudtunk elkészülni időben. Ránéztem az órámra. Hét óra tizenöt perc. 'Baromira nem késünk el' gondoltam. Az iskola alig volt negyed órányira.

Az iskola udvarán megkerestük Sophia Kirith-et, Lambda osztályfőnökét. Mosolyogva köszönt nekünk is és Lambdának is. Szerencsétlen lány a hátam mögé bújt. Gamma elmosolyodott és leguggolt mellé. Mondott neki valamit, megpuszilta, majd Lambda rámosolygott Sophiára.

Megvártuk az igazgató beszédét, amin Gamma elaludt. Úgy kellett felkeltenem. Jó volt nézni, hogy Lambda már most összebarátkozott egy szőke kisfiúval és egy kékes-szürkés hajú lánnyal. Ekkor bevillant, hogy Alpha és Béta említette, hogy náluk is ma van az első iskolai nap. Hipergyorsan körbenéztem és megláttam Alpha és Delta, valamint Béta és Eta párosát. Felálltam, amire Gamma arca majdnem találkozott a földel és odafutottam hozzájuk.

- Ti mit kerestek itt? - tértem a lényegre.

- Sziaaa! Első suli nap. Mondtam, tudod - vigyorgott Delta.

- Hogy hogy itt?

- Ez volt a legközelebb. Plusz jó suli - mosolygott Béta.

- De ahogy látom a gyerekek megtalálták egymást - mutogatott Eta.

- Hali - mondta Gamma mikor odaért mellénk - Hogy hogy itt?

- Suli - magyarázott Alpha.

- Minden világos - lihegett Gamma.

A fiúkat gyorsan szétszedtük, mielőtt elkezdenek autókról, meg forma egyről beszélgetni. Mondjuk a forma egyet mind a hatan szeretjük, de a mai nap a gyerekeké.

Gamma átkarolt hátulról, én pedig neki dőltem a mellkasának. Az első a osztály elindult be az épületbe. Elég nagy épület volt, világos kék falakkal és hatalmas udvarral. Fák voltak körben a suli területén.

Ahogy Lambdát néztem, egyre gyorsabban vert a szívem. Tudtam, hogy jó lesz neki itt, mégis féltettem. Gamma elkezdett simogatni.

- Meg lesz, rendben? Jó gyerek, ügyes, okos, kedves - sorolta Gamma suttogva.

- Rendben - vettem egy mély levegőt.

A gyerekek bementek az első órájukra, de Lambda gyorsan még felénk intett az udvarra vezető kapuból. Boldogság töltött el. Itt van nekem egy gyönyörű kislány és a szívem választottja. Ennél boldogabb nem lehetnék.


Fin


A szívem választottjaWhere stories live. Discover now