Cohen:
- Hazavigyelek? – kérdeztem bizonytalanul, de igyekeztem nem mutatni.
- Tessék? – hallottam a hangját a sötétben.
- Hazavigyelek? Cserébe, hogy lefektetted az öcsémet- mondtam.
- De, te ittál nem? – kérdezte.
- Nem, szezon alatt sose iszom- feleltem.
- Ez amolyan fogadalom? – kérdezte.
- Olyasmi, de csak magamnak, és csak a barátaim tudják ezt- feleltem.
- Értelek- felelte.
- Na, akkor jössz? – kérdeztem.
- Legyen, de még mindig nem értem miért viszel haza- mondta.
- Hát hidd el, néha még én se- feleltem, majd lementünk a garázs felé.
- George és Chris, figyeljetek, nemsokára jövök intettem a srácoknak.
- Meglesz- mondta George.
- Kösz- mondtam, majd lementünk a garázsba. Ott kivettem a kocsim kulcsát, majd elsétáltunk a fekete kocsimhoz. Oliver beült az anyósra én pedig a vezetői székbe.
- Jó sok kocsitok van- felelte, miközben becsatolta a biztonsági övet.
- Apám mániája- feleltem, majd beindítottam a kocsit és kihajtottam.
- Nem értem még mindig miért viszel haza- kezdte körülbelül 10 perc néma csönd után.
- Miért? – kérdeztem vezetés közben.
- Mármint soha életemben nem beszéltünk, persze láttuk egymást és osztálytársak vagyunk, de én úgy vagyok ismert, mint a rejtélyes srác, te meg a suli legmenőbb sráca vagy- felelte.
- Ahhoz képest, hogy sose beszéltünk elég könnyen egyeztél bele, hogy hazavigyelek- feleltem.
- Magam sem tudom miért- sóhajtotta. Majd megint pár perc néma csönd következett.
- Itt majd jobbra- mondta.
- Okés- feleltem, majd befordultam. Ismerős volt a környék, a szüleim barátai is erre laknak. Eléggé gazdag környék, a miénkhez képest csak annyi a különbség, hogy nálunk hírességek laknak főleg, itt meg üzletemberek és ügyvédek főleg. Magam sem tudom miért kezdtem el Oliverrel beszélgetni. Talán mert a családomban van 2 pánikrohamos és a nagyim mindig azt mondta, hogy egy szabály van a családunkban. Sose hagyunk pánikrohamost cserben, ha tudunk segíteni. Sok pletykát lehet hallani az emberekről, de valamiért Oliver-ről csak annyit, hogy rejtélyes és Lucas ismeri a legjobban. Semmi mást. Ami meglep, mert már lassan azt hiszem 2 éve jár a suliba. Én meg csak lassan 1 éve és már mindenki ismer.
- Itt balra- zökkentett ki Oliver.
- Okés- feleltem, majd bekanyarodtam és egy nagykapuhoz értünk.
- Kiszálljak itt, vagy beljebb viszel? – kérdezte.
- Beljebb vihetlek- mondtam.
- Akkor menj közelebb a kapuhoz- felelte.
- Okés- mondtam, majd odahajtottam a kapuhoz. Oliver kihajolt az ablakon és valami kamerába nézett. Majd kinyílt a kapu.
ВЫ ЧИТАЕТЕ
༻Oliver & Cohen༺
Любовные романыOliver és Cohen története érzelgős, de olykor vicces is. Két meleg srác, aki egymásra talál és rájön, hogy mégis egymásnak teremtette őket a sors. Ha beleolvasol, többet megtudsz róluk, illetve azt is megtudod, hogy Oliver első pillanattól kezdve me...