༻Oliver & Cohen༺

༻9.༺

- Lassan feküdjetek le fiúk- nyitott be anyám.

- Jó- feleltem.

- Cohen, pihentesd a lábad, pár nap alatt elmúlik, csak pihennie kell- felelte anyám.

- Rendben- mondta.

- Márcsak egy hetet vagytok igy fiúk, esküszöm, hiányozni fog ez- felelte anyám.

- Szia, anya- tereltem ki a szobából.

- Szépséges álmokat és Oliver, szedd le azt a posztert, elég félelmetes- mondta anyám, majd elment.

- Álmaidban szedem le- mondtam utána.

- Tényleg aludnunk kéne- mondta Cohen.

- Átjöhetsz mellém- mondtam. Majd pityegett a telefonja.

- A buliról küldtek értesítést, George tartja- mondta.

- Sajnálod, hogy nem mentél el? – kérdeztem.

- Nem, semmi kedvem inni, sőt sokszor utálok inni, de megteszem a barátok miatt- felelte.

- Ezt nem hittem volna- mondtam, miközben az ágyamra ültem.

- Igazából van az a pont, mikor bármennyit innék, de alapjáraton, ha egy sört megiszok- mondta.

- Olyan pont nekem is van- feleltem, majd befeküdtem az ágyba és levettem a nadrágom. Cohen mellettem elhelyezkedett, felpolcolta a lábát és becsukta a szemét. Nyáron én egy száll boxerben alszok, mert annyira meleg van. De utána mindig visszaveszem a nadrágom reggel. Van egy titkom, amit szeretném, ha senki se tudna meg. Majd lekapcsoltam a lámpát és mind a ketten bealudtunk. Reggel szokásosan kikeltem az ágyból és elindultam a fürdőbe, majd mikor kijöttem elballagtam az ágyamhoz, majd észrevettem, hogy egy barna szempár bámul.

- Mi az? – kérdeztem.

- Semmi, csak egy szál boxerben szaladgálsz itt- nevetett az ágy másik oldalán.

- Elfelejtettem, hogy itt vagy- mondtam megkönnyebbülve. Ezek szerint nem látta. Hála az istennek.

- Én elmegyek, lefürdök- mondta Cohen, majd bement a fürdőszobámba én meg visszaaludtam.

Cohen:

Nem hiszem el, amit láttam. Egyszerűen felfogni is lehetetlen. A zuhany alatt kicsordult pár könnyem is. Olivér combja tele volt karcolásokkal. Nem tűntek frissnek, de borzasztóan mélyek voltak. Látszott rajtuk, hogy hónapok óta ott vannak. Oliver ezért hord mindig térdig érő nadrágokat, vagy bokáig érőket, mert látszik a lába. Olyan volt, mintha egy macska végig karcolta volna az egész combját, de nem volt olyan szabályos. Tudom fura, hogy én könnyezek be ettől, de ezeket nem szeretem, mert szerintem az ember akkor csinálja, mikor nem gondolkozik. Tusolás után visszaballagtam az ágyába, amire Oliver felkelt és bekötözte a lábam, majd visszafeküdt az ágyába, ezúttal nadrágban. Úgy utálom magam, hogy kíváncsi vagyok.

- Oliver, kérdezhetek? – kérdeztem.

- Szerintem tudom, mit akarsz- sóhajtotta.

- Gondolod? – kérdeztem.

- Láttad a lábam- jelentette ki.

- Igen- mondtam.

- Megnyugtatlak, egy éve tiszta vagyok, sőt lassan egy és fél- mondta.

- Ez fantasztikus- mondtam mosolyogva.