Szerelemre ítélve - (Larry Stylinson ff )18+ - ideiglenesen visszatéve

11. Kaland

Nem volt választási lehetőségem. Harry most szabad. Ha rám mozdulna, azzal ki is végezném saját magam. Mindent meg kell tennem azért, hogy ez ne így legyen. Amit tegnap este Zayn-nek mondtam, azt komolyan is gondoltam. Nekünk nem szabad velük kezdeni, mert csak mi jöhetünk ki rosszul a dologból.

– Mire vártok? – kérdezte Jason, mikor berobogott az épületbe. – Tudjátok mit kell csinálni. Pakoljátok szét az asztalokat, a raktárból pedig hozzátok le a festéshez szükséges kellékeket. Kivéve te, Styles – mutatott rá a göndörre. – Te gyere be velem!

Mi? Most Harrynek akarja kiverni? Hát, bassza meg! És Harry is, ha hagyja neki!

Harry

Elbaszottabb nem is lehetett volna a reggelem. Liam duzzogott, és nem állt szóba velem. Nem mintha próbálkoztam volna beszélgetést kezdeményezni, de tegnap délután is keresztül nézett rajtam. Zavart ez az egész, mert attól még a barátom volt, és tisztáznunk kellene ezt a dolgot. Ha ez nem lett volna elég, Louis rátett egy lapáttal azzal, hogy bosszúból Grantet puszilgatta. Mi másért csinálta volna? Eddig miért nem láttam ilyet tőle soha? A múltkor is Grant kapta le, habár Lou egyáltalán nem tiltakozott ellene. Viszont, eddig még csak a kezét sem fogta meg soha. Biztos voltam benne, hogy így akar visszavágni azért, amit tegnap lent látott.

Esküszöm, örültem annak, amikor Jason behívott magával az irodába. Pukkadjanak meg mind! Tuti ette őket a fene, hogy mit csinálunk itt bent. Mondjuk engem is, mert ha velem is olyan szándékai lesznek, mint Niallel, hát nem is tudom...

– Van valami halaszthatatlan? – kérdeztem rögtön, amint beléptem az irodájába.

Jason az asztalához sétált, és nekidőlt.

– Semmi fontos, csak szeretnélek kicsit jobban megismerni, Harry – mondta, és kedvesen mosolygott mellé.

– Már nem Styles? Harry vagyok? – gúnyolódtam.

– Úgy szólítalak, ahogy szeretnéd – duruzsolta.

– És, hogy megy nálad ez a közelebbről ismerkedés? Csak a farkammal szeretnél közelebbi kapcsolatba kerülni, vagy én is érdekellek?

Mekkora tahó vagyok!

Jason felnevetett, és közelebb lépett hozzám.

– Te aztán nem kertelsz. Tetszik – sepert ki egy tincset az arcomból, mert még nem kötöttem össze a hajam. – Helyes fiú vagy.

– Te is, de még nem válaszoltál – türelmetlenkedtem.

– Azért megadhattuk volna a módját – sóhajtotta –, de ha te így jobban szereted, akkor rátérhetünk a lényegre is.

A szemembe nézve végigsimított a nadrágomon. Semmi határozott mozdulat, csak finoman érintette az ágyékom, de így sem maradt el a hatása.

– Mi nálad ez a farok kiverési mánia? – kérdeztem figyelmen kívül hagyva az alsó testrészem jelzéseit.

Jason elpirult, és zavartan megköszörülte a torkát.

– Gondolhattam volna, hogy mindenről beszámoltok egymásnak. Tényleg erről szeretnél beszélgetni?

– Érdekel – vontam meg a vállam.

Jason ismét a szemembe nézett, és valószínűleg fontolgatta, mennyire legyen őszinte velem.

– Még csak most ismerkedem a fiúkkal – mondta ki végül.

Elmosolyodtam.

– Szóval full meleg vagy, csak gyáva – összegeztem a dolgot.