19. Kívánság

533 45 11
                                    

Kinyitottam a szemem, és a ziháló göndörre néztem. Addigra már kicsusszantam belőle, úgyhogy lehúztam az óvszert, és a földre dobtam, majd lerogytam mellé. Kerestem a szavakat, de csak egy jött a nyelvemre.

– Szeretlek!


Harry


Először azt hittem, hallucinálok. Louis felé kaptam a fejem. A szeme csillogott, és szája édes mosolyra húzódott.

– Jól hallottad. Szeretlek, göndör! – mondta ki újra.

A hasamon lévő pillangó szárnyra kelhetett, mert olyan bizsergés futott rajtam végig, hogy abba egészen beleborzongtam.

– Az... az jó, mert én is szeretlek téged, Lou! – mondtam ki én is, és valami hihetetlen idétlennek éreztem magam.

Louis a földön fekvő törölközőért nyúlt, de szerintem, csak azért, hogy leplezze a zavarát, és finom mozdulatokkal megtisztította a hasam. Aztán magunkra húzta a vékony takarót, és felém fordult.

– Csak remélni tudtam, hogy te is így érzel – adott egy puszit a számra.

Mintha a saját gondolataimat mondta volna ki. Hosszú percekig csak egymást néztük, majd elmosolyodtam.

– Akkor jöhetnek a kérések? – kérdeztem izgatottan, mert korábban attól féltem, hogy meg kell másítanom a kívánságom. Most viszont már tudtam, hogy Louis szeret engem, ezért előállhatok azzal, amire nagyon vágytam. Még akkor is, ha biztosan megdöbbentem vele.

– Nagyon kíváncsi vagyok, mit kérsz tőlem – mosolygott ő is.

– Írjuk le, és odaadjuk egymásnak. Mit szólsz? – vontam fel a szemöldököm.

– Hm, legyen – bólintott rá a dologra.

– Öltözzünk fel, mert vár még a meglepetésem is, és majd kint odaadjuk egymásnak a kívánságunk.

Teljesen be voltam zsongva, annyira izgalmas volt ez az egész. Alig vártam, hogy megtudjam, Lou mit kér tőlem.

Egy melegítőalsót, és egy piros pólót választott magának a ruhatáramból, ami nagyon jól állt a barna hajához.

– Nagyon tetszel, Louis Tomlinson – kuncogtam, miközben én is magamra húztam a nadrágom.

Zavartan grimaszolt egyet.

– A szerelmes Harry Styles pedig nagyon cuki – viszonozta a bókom.

A nappaliban tollat és papírt vettem elő, és odaadtam neki. Mindketten felírtuk a kérésünket, összehajtottuk, és zsebre dugtuk.

– Gyere – nyitottam ki előtte a tetőkertre vezető ajtót, majd amint kiléptünk, felgyulladt a színes égősor, amit tegnap este akasztottam ki a kis fa teraszomra.

A kócos egy édes mosollyal és egy finom csókkal jutalmazta az igyekezetem.

– Milyen romantikus – bólintott elismerően, majd tekintete színes gyertyákra tévedt, amit a medence szélére készítettem ki. Igaz, még picit világos volt, ezért azokat egyelőre nem terveztem meggyújtani, de a grillsütőt beizzítottam.

– Úgy láttam, hogy szereted a hamburgert, úgyhogy ezt terveztem vacsorára – árultam el neki.

Louis a kis tetőkertem járta körbe, és csillogó szemmel nézett vissza rám.

– Szerintem, te nagyon le akarsz venni engem a lábamról – viccelődött. – Nagyon szép itt minden.

A szívem csak úgy repesett.

Szerelemre ítélve - (Larry Stylinson ff )18+ - ideiglenesen visszatéveWhere stories live. Discover now