A te szemeden át (Befejezett)

Új kapcsolat

Vladimir pov.
Igor több időt töltött a nappaliban. Azt mondta szeretne a közelemben lenni, de a munkáját továbbra is a szobájában végzi. Éppen a kávét főztem neki, amikor két kéz megérintette a derekamat, és valaki hátulról átölelt. A fejét a nyakamba furta mintha illatomat szippantotta volna be. Újra elkuncogtam magam a cuki gesztusain. Mint amikor a combomat kereste a kezével, de mindig a térdemet találta meg. Megfordultam és megöleltem őt.
– Jó reggelt. — jeleltem a mellkasára és elnevettem magam a rendezetlen tüskefrizuráján. Mint amikor a húgom nem fésülködik két napig. Leültettem a kanapéra miközben letettem elé a kávét és megfésültem a haját. Telefonon beszéltem az édesanyjával, tájekoztattam az állapotáról. Kicsit rosszul éreztem magam amiért nem mondok neki semmit arról, ami köztem és a fia közt van. Igor jelbeszéddel gyakorolgat bókokat, mikor azt hiszi, hogy nem látom. Olyan cuki, de ez...Nem értem miért egyeztem bele ebbe, hisz' úgysem maradok itt örökké. Gonoszság, hogy ezt teszem, de annyira vágyom rá, Igorra vágyom. Más emberek biztos elítélnének, mert Igor süket és vak is egyszerre, mások szerint csak egy teher. Én azonban ismerem őt. Annyira okos, magabiztos és ha akarja olyan kedves tud lenni. A transzból az ébresztett fel, hogy Igor megfogta a kezem és lassan lehúzott magához egy csókra.
— Tíz perce fésülsz, minden rendben? — kérdezte jelelve. Megráztam a fejem és megfogva a kezét az arcomra tettem, közel a számhoz.
– Jól vagyok, csak kicsit elkalandoztam. – mondtam. Leültem mellé és egy darabig csak néztük egymást. — Próbáltátok már műtétekkel helyrehozni a szemed és a füled? — kérdeztem jelelve.
— Anya szerint nincs ilyesfajta műtét. – mondta, mire hitetlenkedve folytattam.
— De igen, már évek óta léteznek. Nem tudom, hogy az Usher szindrómát is lehet e, de... — ekkor elkapta a kezét.
– Van ilyen műtét? — kérdezte hitetlenkedve. Ilyesfajta műtéteket már évekkel ezelőtt publikáltak. Hogy lehet, hogy nem hallott róla úgy, hogy az anyja orvos?
— Igen van.
– Akkor az anyám miért nem szólt róla? – kérdezte mérgesen. Láttam, hogy egyre indulatosabb és dühösebb. Azt hiszem valamit nagyon elrontottam most.