Marics Peti 6

662 33 29
                                    

Így 1 és fél hónap után újra hozom az új részt! Bocsánat, hogy megint eltűntem! Ha őszinte akarok lenni igazából nem volt ötletem, hogyan folytassam a sztorit...
De ahogy látom tetszik nektek szóval ennek nagyon örülök!

Mindig a legszebb pillanatokat rontjuk el...

Ahogy mentem a barátnőmhöz nagyon belemerültem a gondolkodásba.
Egyszerűen nem tudtam másra gondolni csak rá.
Néha-néha még lelkiismeretfurdalásom is volt, hogy megismertem. De tudom, ennek így kellett történni, majd meglátjuk mi lesz.

Barátnőmhöz érve rögtön elmeséltem neki mindent, szóról-szóra.
Csodálkozott ő is, vajon mi baja lehet?

Ezt már nem foghatja rá a zenére, vagy a koncertekre. Sőt, már a Sztárban sztárra sem foghatja. Itt valami más van. Szívem is belefájdul, ha arra gondolok, hogy van neki más..

De ezt a gondolatot elhesegettem magam elől. Az nem történhet meg...

-Most már tényleg csinálni kéne valamit!-idegeskedett barátnőm.

-Nem tudunk mit. Egyszerűen elegem van belőle. Jobb lenne ha meg sem ismerem.-temettem az arcom kezeim közé.

-Erre még csak ne is gondolj! Így kellett történnie! Nemrég még őt nevezte életed szerelmének!-kiáltott.

-Csak nevezTEM. A múlt időn van a hangsúly. - szemtelenkedtem.

Ő erre csak megforgatta szemeit.
Az este hátralevő részében nem beszéltünk Petiről. Csak tipikus csajos programokat csináltunk.

Másnap reggel szinte kipattant a szemem.
Ahogy a barátnőmnek is, így szerencsére nem nekem kellett ébreszteni.

Elkezdtünk beszélni arról, hogy mit csináljak mikor haza megyek, mármint Petihez.

-Tudom már!-és megint egy agyament tervel ugrott elő.

-Na?-kérdeztem unott fejjel.

-Több lelkesedést!-nézett morcosan.

-Jó oké, oké! Mondd!

-Ha hazaérsz, mondd neki, hogy beszélnetek kell. Ettől befog szarni. És ha egy újabb veszekedés lesz belőle akkor csak mondd neki hogy "elköltözöm"!

-A beszélgetés jó ötlet de az utolsó...-kételkedtem...

-Jó ötlet lesz mindkettő!
Amúgy is! Ott maradnál ha összevesznétek?-kérdezte.

"Jó menj! Menekülj el megint!"

Elgondolkodtam.

-Fogalmam sincs...-mondtam halkan.

Ő csak hülyén nézett rám. De ez már kb a 2. hogy "elmenekülök" .

Végül délután elköszöntem.
Haza felé menet azon gondolkodtam, vajon mit mondok neki?

Felmentem a lépcsőn, kinyitottam az ajtót.

Nincs itthon senki...

Tökéletes!

A beszélgetés későbbre marad, így még van időm gondolkodni..

De a csendet nem sokáig élvezhettem, kb. csak egy fél óráig és jött haza Peti, nem egyedül...

Hozta a 4 fiút magával, Laci, Brúnó, Milán, Manu.

Rendesen zavarba jöttem mikor mindegyik rám nézett mikor kinyílt az ajtó.

-Szia T/n!-üdvözölt egy lágy mosollyal Peti, majd megölelt.-Nem úgy volt, hogy csak este jössz?- kérdezi, mintha baj lenne, hogy itt vagyok.

-De csak, mindegy, nemsoká úgyis elmegyek!-jelentettem ki. Magamsem tudom miért, és hogy csúszott ki a számon, hiszen megakartam beszélni, de ezt nem akkor fogom amikor ők is itt vannak.

A fiúk bemenetek a nappaliba én kint maradtam a konyhába. Elkezdtem könnyezni. Csak úgy folyt mint egy vízesés.

-Hé! Minden oké?-kérdezi egy férfi hang. Számításaim szerint Manuel.

Nagyon gyorsan megtöröltem a szemem és megfordultam.

-Persze csak belement egy bogár a szemembe.-mondtam a leghülyébb indokot.

-Oh, az szar. Várj!- nagy figyelmetlenségben tényleg belement egy. Mit ne mondjak, nem a legkellemesebb érzés volt.

-Mi az?-kérdeztem zavaromban mikor közelíteni kezdett..

Egyre közelebb került az arcomhoz, de éreztem, hogy nem azt akarja.

Végül egy zsepivel sikerül kiszedni a váratlan vendéget(ez iszonyat félreérthető). Pont mikor kivette(💀)
Peti akkor jött ki és valószínűleg csak azt látta, hogy kurva közel vagyunk egymáshoz.

-Ti mi a faszt csináltok?-kiabált ránk.

-Mi a fasz tesó? Csak segítettem neki kiszedni ezt a szart! - védett meg Manu, de Peti mintha meg sem hallotta volna kiabált tovább..

-KOMOLYAN A LEGJOBB BARÁTOMMAL?!

-Peti! Fejezd már be! Előbb mondta el! Csak segített kiszedni ezt a szart!-mutattam neki a zsepin "elhelyezett" rovart.

-És te ezt elhiszed?-kérdezte felháborodva.

-Öhm. Ja?-mondtam bizonytalanul.

-Peti, annyira egyértelmű. Ő nem csal meg főleg a legjobb barátoddal, mert szeret.-néz rám Milán mire én bólogatok- Ő meg a haverod és gondolom csak jóba akart lenni T/n-el.
-néz Manura, mire ő is bólogat..

-Te is elhiszed Milán?!- Milán csak hülyén néz rá. Mit lehet ezen félre érteni.
-Laci! Brúnó?-fordul hozzájuk-szerintetek?

-Peti! Ez nem szavazás kérdése!-mondom mérgesen.

-Te most maradj csöndben!-szól rám flegmán.-Na!

-Bocs tesó de Milánnal értek egyet!-mondta Laci.

-Én is ne haragudj!-mondta rögtön utána Brúnó.

-Hát ez szép!-"nevet" Peti majd le ült a kanápéra.

-Jobb lesz, ha megyünk- mondta Manu. És egyedül hagytak Vele.

Lassan le ültem mellé a kanápéra és csak néztem magam elé.
Csendes percek voltak.

-Tényleg így volt?-kérdezi halkan.

-Igen!-válaszolok nyugodtan.

Rám néz, és látom, hogy könnyes a szeme.

-Megölelhetlek?-kérdezi cukin.

Én erre csak mosolyogva bólogattam és úgy bújt ölelésembe mint egy kiscica.

Imádom az ilyen nyugodt pillanatokat.

Csak én és ő.

Örökre.

Muszáj volt most is veszekedést generálnom xdd. De azért remélem tetszik a rész. Bocsánat hogy megint eltűntem! A továbbiakban szeretnék sokat írni viszont nincs ötletem!

Most is ez a sztori írás közben jutott eszembe. Szóval ezért ilyen fura xdd.

Legyen szép napotok! Sok puszi!❤️❤️

Magyar Hírességek(oneshots)Where stories live. Discover now