Na de még milyen csoda...
A buli nagyon jól telt. Andrisnak és nekem is sikerült kellemesen berugnunk, de nem annyira, hogy ne tudjuk, hogy mit csinálunk. Meg egyébként is hazafelé a friss levegőn sétálva kitudtuk szellőztetni a fejünket. Még mindig az alkohol mámorában léptünk be az ajtón, és már Isten se tudja, hogy hogyan történt, de egymásnak estünk.
Minden félelmem elszállt ezzel a témával kapcsolatban, például, hogy fájni fog e, vagyhogy nem tetszek majd neki, igazából ezzel nem is foglalkoztam, egyedül csak ő számított. Úgy csókoltuk egymást, mintha nem lenne holnap, úgy ölelt, úgy tartott, egyszerűen ennek muszáj volt megtörténnie.
Letett az ágyra, tovább csókolóztunk a sötétben, csak az ablakon át jött egy kis fény, de hihetetlenül romantikus volt az egész. Még mindig észtvesztve smároltunk, mikor egyszer csak elvált, és levette a pólóját, iszonyatosan izgató volt ez a helyzet, ajkaim beharpva vizslattam őt, majd úgy határozta, hogy bevállalós leszek. Én is levettem a felsőm, így pedig szemei rögtön a melleimre tévedtek. Rögtön elmosolyodott. Még szerencse, hogy sötét volt, mert olyan piros voltam, mint a hangulat.
Ismét csókcsatát vívtunk, de most már a kezünk is szerepet játszott. Felsőtestét simogattam, mikor egy váratlan pillanatban kicsatolta a melltartóm. Hihetetlen, hogy tudott már ezzel is ennyire felizgatni, pedig még el sem kezdtük, mi lesz velem ezután? Dunává válok?! Most kezdődött el igazán.
A melltartóm a földön landolt és elkezdte lágy puszikkal ellepni a kulcscsontom, a melleim, majd így haladt lejjebb a nadrágom gombjáig. Kicsatolta és lehúzta rólam. Így már csak egy bugyi takarta a legféltettebb testrészem.
-Biztos akarod?-kérdezi. Látszik a szemében, hogy már nem tudja visszafogni magát, persze, hogy igent mondtam. Meg amúgy is.
-Igen.-mondom csillogó szemekkel, majd egy szenvedélyes csókba invitálom. Kezei az alsóneműm szélét kezdték el babrálni, majd miután ezt megunta levette rólam. Már teljesen meztelen feküdtem alatta, viszont őt még mindig egy boxer takarta. Észrevette, hogy valami zavart ezért változtatott a helyzeten, elvált a számtól és mélyen a szemembe nézett.
Már nem tudtam másra gondolni, csakhogy az övé legyek, hogy végre megtörténjen. Alsónadrágját elkezdtem lehúzni róla, szép lassan, hogy az idegeire menjek. Majd mikor már elege lett, gyorsan letépte magáról és ismét nekem esett. Most durva volt. Durván csókolt, durván markolta a melleim és az oldalam. De én is mindennél jobban akartam őt, így ez mégjobban fokozta izgatottságom. Mellemtől lefelé a nőiességemre simított, majd belém helyezte 2 ujját. Nem mondom, hogy nem volt kellemetlen érzés, de hamar megszoktam. Hihetetlen tempóba ujjazott tovább közben olyan szenvedélyesen csókolt, mint még soha. Mikor már azt éreztem, hogy itt a vég, elvált tőlem, felállt és kihúzta a fiókot. Kivett belőle egy gumit, amit gyorsan felgörgetett magára, majd ismét felém helyezkedett.
-Fájni fog kicsim, de bízz bennem!-mondja már szinte kiéhezve. Nehéz volt visszafognia magát. Velem nem tehette meg azt, amit a többi nővel szokott. Tudta, hogy nekem ő az első, és hogy nagyon odakell rám figyelnie, ezért féltem is, hogy nem azt kapja meg amire vágyik.
És eljött a pillanat. Lassan belémtolta férfiasságát, ami nem volt a legkellemesebb érzés. Fel is jajdultam, de igazából túl lehet élni, csak nyilván kellemetlen elsőre. 2 perc tehetett el, mikor elmúlt a fájdalom. Andris puszikkal lepte el mindenem ezalatt az idő alatt. Majd mikor bólintottam, hogy mozoghat lassú tempót diktált, de látszott, hogy már ő sem bírja, ezért valahogy kivette a tekintetemből, hogy mehet gyorsabban is. Egyre gyorsult a tempó. A szobát betöltötték a hangos, kéjes nyögések, amit nem tudtunk visszafogni. Majd jött a pillanat, amikor minden eldurrant. Elélveztem, majd utánam pár lökés után Andris is. Percekig csak lihegtünk egymás mellett majd, mikor a légzésem egyenletes lett felé fordultam.
-Nagyon szeretlek!-simítok arcára.
-Én is téged!-mosolyog.-Elmegyünk tusolni?
-Igen!-mosolygom.
Fürdés után bedőltünk az ágyba és egymást ölelve elaludtunk. Hajnali 5 lehetett, mikor felriadtam. Andris nem volt mellettem, ezért kikecmeregtem az ágyból és keresésére indultam. Ott ült a kanapén. A telefonját nyomkodta.
-Hát te miért nem alszol? -kérdezem, és leülök mellé.
-Nem tudok.-mondja egyhangúan.
-Valami baj van?-simítom meg a hátát.
-Nem nincs semmi baba, nyugi!.
-De látom, na mondd!
-Nem tudom! Egyszerűen csak, megtörtént és most bűntudatom van.
-Mi miért?-hihetetlenül rosszul érintett ez a mondat. Nem is tudtam, hogy mit akar ebből kihozni, nekem csak az jött le, hogy bűntudata van azért, mert lefeküdtünk. Nagyon rosszul esett.
-Nem miattad, hanem miattam. Félek, hogy elbasztam, hogy neked nem volt jó, vagy durva voltam.-keseredik el. Igazából a kő le esett a szívemről, de sajnáltam.
-Én élveztem. Tökéletes volt. Nehogy emiatt most így érezz, hé! Én nagyon jól éreztem magam és nagyon boldog vagyok, hogy te voltál az első.-mondom és kezeim arca köré fonom.
-Tényleg?
-Tényleg.-mondom mosolyogva.
Ezután visszadeküdtünk aludni. Másnap minden normálisan folytatódott tovább. Nagyon jól éreztem magam. Most még inkább biztosabb vagyok a kapcsolatunkban..
ESTÁS LEYENDO
Magyar Hírességek(oneshots)
FanficKérések nyitva. Magyar hírességekről rövid történetek. A kéréseket kommentben vagy üzenetben nyugodtan írhatjátok❤️. Néha 🔞 🥇#oneshots