Magyar Hírességek(oneshots)

Carson Coma: Giorgio

@Emese0014  kérésére. Remélem tetszeni fog❤️

valamikor nyáron...

Mindig is imádtam az egyedi dolgokat. Stílus, öltözet, hang, zene. Nekem is egyedi stílusom van úgy, mint rajtam kívül sok embernek. Körülbelül 2 évvel ezelőtt hallottam először a Carson Coma zenekarról. Szerelem volt első hallásra...

A zenéik, a tagok, az egyediségük nagyon megfogott. Egytől egyig szeretem őket, úgy ahogy azt szokás, mint egy rajongó a zenészt. Giorgio hangja egyszerűen elbűvölt, lehet sokan vannak így, kik ismerik a zenekart, de nem csak rajongó lennék...

Minden lánynak van ilyen "szerelme" az életében. Nem ismeri, csak a közösségi médián látta egy videón, vagy zenében, vagy instán. Valakinek a BTS egyik tagja, valakinek Justin Bieber, hát nekem Fekete Giorgio.

Most, hogy szerelmi életem kitárgyalásának  végére értünk, had térjek a lényegre.

Holnap lesz a Budapest Parkos koncertjük..
Természetesen szülinapomra ezzel leptek meg a barátaim. Szóval a holnap egy különleges nap lesz, látni fogom életem szerelmét, talán észre is vesz a tömegből ésss.... Jól van abba hagyom a felesleges álmodozást.

Esti rutinom után mentem aludni, több kevesebb sikerrel.

Másnap...

Izgatottan keltem fel. Konkrétan egész alvás közben azt vártam, hogy legyen reggel, a hétköznapjaimról meg sulis napokon ez nem mondható el...

Tudom, hogy ez egy különleges nap lesz számomra, sőt érzem.

Mivel a koncert este kezdődik nem tudom, hogy mit csináljak. Talán nézek valami filmet, majd áthívom a barátnőmet direkt 3 órával előtte, hogy legyen időnk elkészülni.

Ahogy elterveztem úgy is sikerült, körülbelül délután 4kor áthívtam a barátnőmet és együtt készültünk el, smink, ruha, haj, tipikus csajos dolgok.

Mivel a koncert 8kor kezdődik pont maradt egy óránk. Áradoztunk mennyire várjuk, ő Barnit én Giorgiot.

45 perccel a koncert előtt indultunk el, hogy legyünk azért kicsit elől, tudjunk italt kérni magunknak.

Az idő lassan telt, de eltelt. Azaz végre elkezdődött a koncert. Sikítozó lányok, közéjük tartozunk mi is, vakító fények, fülsikító hangszerek, éreztem:itthon vagyok.

Szerencsésnek mondhatom magunkat, ugyanis sikerült betolakodnunk az első sorba, szóval közelebbről láthattam őt..
Mivel nyilvánvalóan az előadó a közönséget figyeli miközben énekel, ő is így tett. Viszont nem akarom beleélni magam de többször volt, hogy egymás szemébe néztünk, tudom hülyeség beleélni magam de annyira jó érzés volt...

A koncert csodálatos volt. Miután véget ért lehetett fotózkodni. Mi is így tettünk. Kivártuk a sorunkat, majd eljött a pillanat.

Mosolyogva köszöntünk nekik. Az egész bandával lehetett fényképezkedni, mi álltunk középen, én Giorgio mellett, barátnőm Barni mellett. Jól kijött. Mikor éreztem az illatát, szinte a fellegekben jártam.

-Köszönjük. Sziasztok! -mondtuk nekik.

-Sziasztok!-köszöntek egyszerre.

Mikor visszanéztem rájuk Gio(ez tök jó becenév lol) még mindig engem nézett. Barátnőm útközben kitalálta, hogy visszamegy és hoz még egy italt, ugyanis a jegy egész estére szólt. Szóval kint vártam a sötét utcán, nem mentem vele, gondolkodnom kellett és feldolgozni a történteket. Az is lehet, hogy most láttam utoljára Giorgiot, és ez egy eléggé elkeserítő tény.