Magyar Hírességek(oneshots)

Ekhoe 2

Pár héttel később

T/n szemszöge:

Már itthon vagyok Egerben, a buli óta az összes életkedvem elment, talán a fiú miatt. Az az este annyira varázslatos volt, de nem tudom, hogy miért. Azóta irogattunk csak, megkért, hogy menjek fel Pestre hozzá, de nálunk ez nem úgy megy, hogy na pattanok és ugrok a fővárosba, ehhez alkalom kell, de enélkül is rá tudott venni, szóval a hétvégén megyek Pestre.

Annyira izgatott vagyok, sosem gondoltam volna, hogy 17 évesen hozzám fog szólni egy fiú, haha. És egy ilyen fiú. Meghallgattam pár zenéjét és esküszöm tetszenek. Szóval, mindegy, hogy hogy sikerül ez a hétvége, legalább vele leszek.

Ja egyébként mielőtt beleélném magam, a barátnőmnél alszom, Andrissal, nagyon furcsa így hívni, csak szombaton találkozunk. Ijj, nagyon izgulok.

-Kriszti mit gondolsz? Annnnnnnnyiraaaa izgulok!-mondom videó hívásban a barátnőmnek aki éppen engem próbál nyugtatni, hogy jó lesz az outfitem a hétvégére.

-Nyugodj már le! Szerintem neki mindegy, hogy mit veszel fel, hisz ahogy ismerem úgyis leveszi rólad!-mondja. Én csak tányérnagyságú szemekkel néztem őt, akarom én ezt?

-Figyelj. Tudod hogy mi a véleményem erről, nem egyszer beszéltünk erről!-mondom neki komolyabb hangvételben.

-Tudom, idő kell míg megbízol egy fiúban blabla, de akkor miért nem volt palid 17 évesen? Ennyire félsz?-kérdezi idegesen.

-Pontosan tudod hogy mitől félek.-zárom vagyis zárnám le ennyivel.

-Figyelj, ez a pali isten, ha neki nem tetszenél, ha nem akarna téged megszerezni, akkor tényleg egyedül halsz meg, legyél egyszer az életben bátor és bevállalós!-oszt ki.

-És ha hónapokig együtt vagyunk és ez alatt az idő alatt megismerem és akkor adom oda neki ezt?-kérdezem. Félek attól, hogy kihasználhatnak. Egy ilyen fiú, mint Ekhoe, mi mást akarna tőlem? Most úgy őszintén?

-Te döntésed! De ne legyél apáca! Kérlek.-kérlel.

-Megígérem. Na puszi!-köszönök el.

Péntek.

Már a vonaton ülök, ez az első alkalom, hogy egyedül utazom, de egyelőre  nagyon élvezem. Andrissal is irogattam, mindent megbeszéltünk, hol találkozunk, mikor stb.

A 2 óra út gyorsan eltelt, Kriszti már az állomáson várt engem, mivel ő Pesti, felmentünk hozzájuk, vacsoráztunk, írtam Andrisnak, hogy fent vagyok, majd jöhettek a tipikus csajos cuccok.

-Egyébként-szólal meg filmnézés közben Kriszti-, izgulsz a holnap miatt?

-Jézusom, nagyon.-válaszolom.

-Szerintem nem kell, biztos vagyok benne, hogy tetszel neki.

-Honnan vagy te ilyen biztos?-kérdezem.

-Sok zenéjében írja, hogy nem érdeklik a plasztik barbik, a természetesség és a különlegesség vonzza, és tessék, itt a megtestesült példa rá, hogy megtalálta.-mutat rám.

-Nem tudom eldönteni, hogy akarom e ezt, mármint ha nagyon előre szaladunk, akkor kapcsolatban lenni vele kurva nehéz lehet. Nem?-kérdezem.

-Hát az biztos, hogy elég összetett egy ember, de nem biztos, hogy az amit mutat például instán. Bízz benne oké? Ezt most én kérem.-ismer engem. Évek óta, talán ő az a barátnőm akivel a legtöbbet depizek, tudja, hogy rettegek a csalódástól, a megalázástól, és maguktól a férfiaktól is. Hogy miért? Fogalmam sincs, apukám a mindenem, ő nem hagyott bennem traumát, nem volt még egy kapcsolatom sem, szóval innen sem jöhet ez a nagy zárkózottság. De akkor miért? Akárhányszor én fiú közelében vagyok, annyira feszültnek érzem magam, pedig mindegy, hogy csak az utcán sétál el mellettem, vagy egy szobában ülünk. Azon csodálkozom, hogy Andrissal hogy álltam szóba, mondjuk ittam, alkohol bátorít, de akkor is. Nagyon félek, hogy valamit elrontok.