Vágyom rád

- 16 -

Tegnap este Jungkook küldött nekem kakaotalkon három szenvedő és egy sírós emojit. Fogalmam sem volt mit jelent, de úgy gondoltam majd ma úgy is elmondja.
Még be sem léptünk a suliba amikor Yooi észreveszi a srácot amint a kocsiban ülő egyik tagnak magyaráz hevesen.
- Valami baj van? - érdeklődik nálam Yooi.
- Nem tudom, lehet a tegnapi miatt mérges még Jungkook - tűnődőm.
- Mi történt tegnap? - néz rám és teljesen lázba jön.
- Majd elmondom - legyintek továbbra is Kookot nézve. A fiú megfordul és ideges léptekkel közeledik, közben két kézzel beletúr a hajába. Amikor meglát minket kissé bosszúsan néz rám.
- Nem hiszem el, hogy belementem, hogy át gyere. - mondja mire én felvonom a szemöldököm, Yooi pedig közelebb lép a fiúhoz és kíváncsi szemekkel, meg cápamosollyal mered rá.
- Mi történt? - kérdezem rá sem hederítve a barátnőmre. Jungkook kissé hátra hőköl és összeráncolt szemöldökkel figyeli a Yooit, majd úgy dönt ezt inkább elfelejti és felém fordul.
- Miután visszaszálltam a kocsiba Jimin megállás nélkül arról beszélt, hogy nem kéne tagadnom a dolgokat veled kapcsolatban, meg hogy milyen jól nézel ki. Yoongi hyung meg a védekezésről dumált nekem. Elegem van az egész bandából. - széttárja a karját - Ja, és Jin hyung meg szeretné, ha egyszer nálunk ebédelnél mert beszélni akar veled arról, hogy hogyan főzz jó kajákat ha összeházasodunk.
Több sem kellett, Yooiból kiszakadt a röhögés és összegörnyedve fogja a hasát. Mi meg meglepetten nézzünk rá és várjuk a magyarázatot arra mi olyan vicces.
- Boh- bocsánat srácok de ez! Ez nagyon jó volt. - kifújja a levegőt és a szemét törölgeti. - Folytassátok csak a beszélgetést én meg majd csendben meghúzom magam.
Azzal bemegy az épületbe otthagyva minket. Azonnal tovább lépek és teszem amit mond.
- Így kiakasztottak?
- Az nem kifejezés. Terrorizáltak! Szóban. Nem volt élvezetes. Mindenkinek volt valami megjegyzése és véleménye. Senki sem hitte el, hogy nem történt közöttünk semmi... olyan.
A gondolatra ismét felveszi az arcom a rózsaszín egyik árnyalatát és zavartan igazgatom a táskámat a vállamon.
- Majd elfelejtik. - mondom nyugtatónak szánva, de nem jött be.
- Nem fogják.
Kikerül és ő is bemegy a bejárati ajtón. Kicsit olyan érzésem van mintha ez az én hibám lenne, mintha Jungkook rám haragudna. Veszek egy mély levegőt és szomorúan indulok én is utánuk. A terembe érve Jungkook nem ott foglalt helyet ahol a közelünkben van, hanem elől a fiúk csoportjánál. Csalódottan dobom le a táskámat az egyik fal melletti padra és lehuppanok a székemre. A hátamat a lambériának döntöm és úgy nézek Yooira aki azonnal helyet változtat és beül mögém.
- Mi a baj? - kérdezi szomorúan és Kook felé sandít.
- Csak... haj, csak nem tudom miért csinálom ezt még mindig. Jungkook énekelt nekem, meg folyton annyira közel volt hozzám, egy csomó alkalma lett volna megcsókolni, de még csak nem is vette észre ezeket a pillanatokat. Yooi, miért nem adom végre fel?
A karomhoz nyúl és simogatni kezdi.
- Azért nem tudsz tovább lépni mert a közeledben van. És minél több időt töltötök együtt annál jobban beleszeretsz. Most már nem csak egy szimpla plátói szerelem, hanem át alakul igazi mély érzéssé amely nem csak a külsőjére hanem a bensőjére is vonatkozik.
- De nem akarom ellökni magamtól - nézek rá - az önzőség lenne a részemről. Ahj, olyan jó volt tegnap, tök sokat beszélgettünk és nevettünk és annyira vágytam rá, hogy megváltozzon a véleménye rólam és többnek lásson mint egy barát.
- Sajnálom Taeyon.
- Hogyan érhetném el, hogy leálljak a folytonos képzelgésekkel és ne pasiként lássam hanem úgy nézzek rá mint ő rám. - könnybe lábad a szemem. - El akarom felejteni az iránta érzett szerelmet.
- Jaj, Taeyon - feláll és odahúzza mellém a székét - Gyere ide.
Széttárja a karját én pedig átölelem. Jól esik a támogatása és az is, hogy nem ítél el a folytonos rinyálásom miatt. Yooi mindig mellettem állt, amióta csak ismerem. Nála nem kívánhatnék jobb barátot.
- Köszönöm, hogy vagy nekem. - suttogom és belemarkolok a pólójába.
- Ez csak természetes.
Bűntudatot érzek. Eltávolodom tőle és megfogom a kezét, úgy nézek a szemébe.
- Yooi, annyira bűntudatom van amiért nem mondok el neked valamit.
- Mi, micsodát?
- Tudod, történt valami amit nem mertem elmondani, mert ez nem csak az én döntésem hanem... Youngé is. Megígértem neki, hogy hallgatni fogok, de képtelen vagyok tovább titkolózni.
Yooi nem lett mérges és nem is csalódott. Kíváncsian figyel, várja, hogy megnyíljak.
- Amikor elmentem hozzá egyedül a lakására, veszekedtünk. Mert Young bevallotta nekem, hogy szeret. A vidámparkban. Jobban mondva, megkért, hogy legyek a barátnője.
- Mii?! - akad ki kicsit hangosabban, mire csitítani kezdem - Oh, bocsánat. Mi?! - mondja ismét suttogva.
- Várj. Nem ez a legjobb. Amikor veszekedtünk azt mondta féltékeny Jungkookra amiért őt "észreveszem" ,a szavaival élve. Aztán megcsókolt.
- MI?! - mondja még az előzőnél is hangosabban, mire az egész osztály elcsendesedik és felénk fordulnak.
- Sssss. - még halkabbra veszem - azért nem mondtam el neked, mert nem akartuk, hogy baja legyen Youngnak. Tudtuk, hogy te simán kinyírod, ha tudomást szerzel erről.
- És mennyire jól tudtátok! Az a kis szemét, búcsúzhat a mogyoróitól! - mondja vicsorogva és maga előtt imitálja, hogy megcsavar valamit.
- Yooi kérlek ne bántsd emiatt. Én nem haragszom rá. Mi több, örülök, hogy elmondta, így most már tisztábban látok. Megegyeztünk, hogy ez nem változtat semmin és folytatjuk úgy ahogy azelőtt.
Összepréseli a száját és a szemembe néz, úgy gondolkodik. Lemondón kiengedi a bent ragadt levegőt és megenyhülve néz rám.
- Rendben, nem teszek vele semmit - teszi fel a kezét megadón - De akkor is haragszom rá, abban viszont igazad van, hogy ezt jobb tudni mint eltitkolni. De az átkozott csőrét igazán féken tarthatta volna. - mondja ismét indulatosan. Elmosolyodom.
- Én egy kicsit örülök neki, hogy így alakult. Kárpótlás, amiért nem szeretem viszont. Mármint, érted. Erre vágyott ki tudja mióta. Legalább ezt meg tudtam neki adni.
- Jaj Tae, olyan angyali lelked van.
Meghatottan ölel meg újra még az előzőnél is szorosabban én pedig elnevetem magam. Yooi az én legeslegjobb barátnőm, és senki nem veheti el tőlem.