Vágyom rád

- 7 -

A suliból kiérve Yooi elköszön és Juniorhoz fut, hogy csókkal üdvözölje. Elköszönök tőlük és én is megyek a magam útjára. Már hetedik napja, hogy nem találkoztak és Junior megígérte hogy pénteken időt szakít rá és úgy látszik sikerült. Múlt hétvégén Yooinál aludtam és egy csomó sírós romantikus filmet néztünk popcornal meg csokis keksszel. Két csomag zsepi biztosan elfogyott a hét végen.
Előveszem a fülhallgatómat és bedugom a telefonomba, elkezdek görgetni a zenék között.
Megtalálom a tökéletes számot és a bal fülembe bele is teszem a fülest, a suli parkolója felé indulok haza.
- Taehyon! - hallom valaki hangját mire megfordulok és Jungkookot látom sietni felém. Elmosolyodom és intek neki.
- Szia, rég beszéltünk. - mondom neki, mivel az elmúlt egy hétben egy árva szót sem váltottunk.
- Szia, csak szerettem volna megkérdezni, hogy mi a programod délutánra? - kérdezi a nyakát masszírozva. A gyomromban életre keltek a pillangók, a szívem pedig úgy ver mintha hosszú idők óta először vennék levegőt.
- Hát... ami azt illeti, nincs..
- Szuper! Gyere együnk valamit, éhen halok - mondja könnyedén és elsétál mellettem. Kettőt pislogok majd észbe kapok és utána sietek, döbbenten követem.
- Milyen napod volt? - kérdi érdeklődve, de közben végig előre néz.
- Hát... egészen jó. Neked? - nézek rá érdeklődve. Megvonja a vállát és felém fordítja a fejét, és egymás szemébe nézünk. Gyönyörű szemei vannak.
- Nekem is klassz. - majd ismét előre néz. Én is követem a példáját, érzem hogy az arcom lángol. Fél percig csend volt aztán Jungkook beszélgetést kezdeményez. - Taehyon, te gondolkodtál már azon, hogy..öm.
- Micsodán? - kérdem miközben a fülem mögé tűröm egy hajtincsem. A tarkójára rakja a kezét és elkezdi masszírozni.
- Hogy milyen kenne, ha az életed nem olyan lenne mint most?
- Ezt hogy érted?
Sóhajt egyet és lehorgasztja a fejét. - Te nem vágytál soha arra, hogy más életében legyél? Mondjuk egy színész vagy egy profi kosárlabdázó helyében?
Elgondolkodom. Nem igazán értem a kérdését, de igyekszem választ találni rá.
- Azt hiszem nem. Szeretem azt, amilyen az életem most. - hirtelen belém hasít a felismerés. - Jungkook?
- Hm? - fordítja felém a fejét. Mélyen a szemembe néz és mintha némán akarna mondani valamit.
- Baj van? - kérdezem őszinte aggodalommal - Valami nem megy jól a bandával?
- Dehogy, nem. Semmi gond nincs a BTS-el hála az égnek.
- És veled?
- Mi van velem?
- Minden rendben?
Habozik mielőtt megszólal - Igen... - mondja először bizonytalanul, majd határozottan folytatja - Igen, minden rendben.
- Oké..- mondom kicsit szomorkásan mire felnevet. - Csak nem lelomboz, hogy jól vagyok?
- Nem, nem! - rázom a fejem és feltartom mindkét kezem védekezés képen - Csak reméltem, hogy vagyunk olyan jóban, hogy kiönthesd nekem a szíved.
- Taeyon. - mondja komolyan és elém áll, mélyen a szemembe néz, nem eresztve a tekintetem. A levegőm bent reked. - Megígérem neked, hogyha nyomaszt valami elmondom neked. Biztos vagyok benne, hogy te mindig tudsz segíteni nekem. - felemeli a jobbkezét és feltartja a kisujját. Féloldalas mosolyt villant - Kisujj becsület szavamra.
Kerek szemekkel bámulok rá, de úgy tűnik komolyan gondolja ezért vonakodva az övébe akasztom az ujjam mire megszorítja és megrázza a kezeinket. Érzem, hogy lángba borul az arcom és egy picit az övé is. Elengedjük egymás kezét majd ő zsebre vágja a sajátját és egymás mellett haladva indulunk tovább.
- Melletted már nem érzem magam annyira furcsán... - motyogja, de alig értem.
- Tessék?
- Semmi! - vágja rá kapásból aztán elneveti magát. Kocsidudálás üti meg a fülünket mire mindketten egy fekete Mercedes felé nézünk, ami behajt az iskola területére és leparkol. Jaebeom száll ki belőle és nevetve int nekünk.
- Szevasz Kooki! - kiáltja oda mire Jungkook széles mosollyal üdvözli az idolt. - mi járatban vagy itt hyung? - kérdi a maknae. Lepacsiznak és megveregetik egymás hátát.
- Csak jöttelek lecsekkolni. Nam mondta hogy csajozol és gondoltam bemutathatnál neki. - rám néz majd vissza a Jungkookra. - Ő az? Te Tae-t csípted fel? Te aztán nem kispályázol öregem! - ütögeti meg a vállát. Egy pillanatra meglepődik, de aztán eszébe jut honnan is ismrjük egymást. Kook ellép a sráctól és mintha már begyakorolta volna közli Jaevel a tényt.
- Mi nem ramdizunk, igazából még csak most kezdjük megismerni egymást.. - fülig vörösödik és átgondolja inkább a dolgokat - Vagyis ogen éppen ebben a fázisban tart a barátságunk, igen tudom, nehéz elhinni de nimcs köztünk semmi. Amúgy sincs nekem időm az olyasmikre.
- Mármint, hogy legyen barátnőd? - kérdezi Jae és közben oda jön hozzám, hogy átkarolhassa a nyakamat én közben boldogan átölelem a derekát és megpróbálom kizárni Jungkook hangját és inkább a legeslegjobb barátomra koncentrálok akit ritkán látok a munkája miatt.
- Nem tévedek azzal kapcsolatban, hogy mostanában nem veszel részt csak egy két próbán meg a főpróbákon? - feltartja a kezét én pedig eltávolodom kissé tőle, hogy lássam az arcát.
-  De persze nincs közöm az egészhez és nem firtathatom az okát ennek, mŕg akkor sem  hogy most is éppen Taehyonnal vagy és nem sietsz helyette haza.
Kook elgondolkodik és kis híján késve, de visszavág.
- A suli miatt lazíthatok és mivel amúgyis hamar megtanulom a koreót elengedhwtek egy két alkalmat.
- Á értem, szóval lett egy kis időd, de nincs időd csajozni.
Jungkook ismét megrökönyödik és már válaszolma valamit mire Jaeboom nevetésben töt ki.
- Nyugi csak szivatlak haver. Igazából nem a főnökhelyettes küldött, hanem Taehez jöttem hogy elvigyem enni valahová.
Én egészen addig zavarban ácsorogtam és csak halgattam a beszélgetést. Egy kicsit szomorú vagyok a hallottak miatt de teljesen tiszteletben tartom, hogy nem akar magának barátnőt... Nem mintha rástartoltam volna vagy ilyesmi. Jézusom még magamban is hülyeségeket beszélek...
- Ami azt illeti..Jungkookal épp enni indultunk..
- Szuper - vág közbe Jae - Akkor hármasrandi. Menjünk abba az üzletbe ahova Te és Yooi jártok. Isteni ott a kaja - simogatja meg a pocakját. Boldogan bólintok aztán ijedten rázni kezdem a fejem. Younghae! Aigoo! Teljesen megfeledkeztem róla az utóbbi napokban. Szegény, tuti utál most minket.
- Jae, szerintem inkább nézzünk máshol kaját.. - ajánlom fel, de Jae már a kocsijában ült és int nekünk, hogy szálljunk be mi is. Mély levegőt véve indulok utána. Nagyon rosszul érzem magam Young miatt. A születésnapja óta nem is találkoztunk.
Jungkook a kocsihoz megy és kinyitja az anyósülés ajtaját, majd rám néz.
- Taeyon.
Ismét lángba borul az arcom, alig merek ránézni. Az ajkamba harapok hogy elrejtsem a mosolyom amit nem fogok tudni levakarni az arcomról. Beülök JB mellé, Jungkook pedig hátraül. Becsatoljuk az övünket, Jae pedig elindul a kocsival. Rám néz és mindentudó mosolyt villant rám mire én felhúzom a szemöldököm.
Egész úton szorongtam, hogy vajon Younghae hogyan reagál majd Jaere és Jungkookra. Istenem Jungkookot utálja a legjobban. Nem tetszik neki, hogy egy idol tetszik nekem. Ráadásul tuti nagyon haragszik rám amiért majd egy hónapja nem jelentkeztem. Bárcsak nem itt lennék.
Megköszörülöm a torkom.
- Figyelj csak Jae. - cápamosolyt villantok és próbálok a legédesebben nézni rá. - Nincs kedved máshova menni?
Felnevet - És mégis hová?
- Nem is tudom... Uu! Mondjuk elmehetnénk a Kyochon Chicken Dongdaemun-ba, vagy - Levegő után kapok izgalmamban - vagy elmehetnénk a Yeji Sikdang-ba. Oo elmehetnénk a Jonny Dumpling-be, Jungkook kedvenc.. - szó szerint befogom a szám, kerek szemekkel nézek előre. Aigoo! Bárcsak elsüllyednék szégyenemben. Jae szórakozottan néz rám majd vissza az útra, Jingkook pedig felkapja a fejét és nagyokat Pislog.
- De hiszen nem is mondtam, hogy az a kedvenc helyem. - csodálkozik.
Összeszorítom a szemem és magamban szidom azt a meggondolatlan számat. Jaebeom kuncogni kezd majd vesz egy mély levegőt.
- Yooitól tudjuk. Tudod, ő imádja a bandákat és mindent tud róluk, többek között a Got7-ről és a BTS-ről is. Akkor sem vagy kivétel ha az osztálytársa vagy - neveti el magát. Jungkook elgondolkodik a hallottakon majd vállat von és hátradől. - Fura.
- Nekem mondod?! - röhög Jae, mire a karjába boxolok a vállába.
- Ya~! Nem szabad bántani Yooit.
- Mem bántom, csak egyet értettem Kookkal.
- Nem is fura.. - mondom duzzogva és karba tett kézzel süppedek az ülésbe.
- Őm.. és akkor végül is hová is megyünk? - kérdi Jungkook. Jae gonosz mosollyal néz rám. Szememet forgatva fordulok az ablak felé és tervezem mit is mondhatnék Younghaenek.
Amikor megérkezünk, Jae nyitja ki nekem az ajtót. Felhúzott orral szállok ki - Mennyi úriember így hirtelen - mondom majd a bejárat felé indulok ügyet sem vetve arra, hogy a fiúk követnek e. Amint belépek rögtön hallom is kedves barátom megrovó hangját.
- Yoon Taeyon, azonnal magyarázd meg miért hanyagoltál el másfél hónapig! - kiált rám a pult mögül és egy fakanállal mutogat rám.
- Valójában alig volt egy hónap...- mutatok rá az igazságra, de Youngnak ez csak olaj volt a tűzre. Kijön a pultból és elém viharzik.
- Nem érdekel mennyi volt. Azonnal magyarázzátok meg, miért hanyagoltatok el ennyi ideig. Yooitól mást vártam. - néz majd meglepetten körbenéz. - Hol van Yooi?
- A barátjával randizik. - mondom a nyakamat behúzva. Kikerekedik a szeme aztán azonnal elfelhősödik az arca. - És ezek mit keresnek itt. - most elképed - És ez?! - mutat nyíltan Jungkookra mire ő is meglepődik. - Te meg mi a francot keresel itt?
Lecsapom a kezét és rámordulok.
- Younghae, viselkedj! - sziszegem a fogaim között. Jae szórakozottan nevetgél, de tekintettel Younghaere, leül Jungkookal egy boxba.
- Egy hónap kimaradás utá ezekkel állítasz be? És mond csak mióta járkálsz te a mesebeli hercegeddel éttermekbe? - kér számon Young.
- Egy hónapja vagyunk jóban, ha már ennyire kíváncsi vagy.
Elképedve néz rám. Úgy tűnik, mintha tényleg rosszul esne neki. - Ó, már mindent értek. Igazán szuper vagy. Dobtál egy ugribugri nyikorgóbékáért, igazán jól esik. És mond csak jártok is?
- Young mi a fene ütött beléd? Örülnöd kellene, mint egy normális barát. - mondom neki szomorúan. Egy fél pillanatig még lesújtóan néz rám, majd vesz egy nagy levegőt és lassan kifújja, közben orrnyergét masszírozza.
- Örülök csak...hajh. - gondterhelten rám néz. - Mit hozzak a cirkuszi gépnek.
Jungkookra nézek, majd vissza Younghaere.
- Hozz neki valami húsosat. - mondom komoran. Mielőtt elmegy, mélyen a szemembe néz, majd mindketten hátat fordítunk egymásnak. Leülök Jaebeom mellé és szinte az asztal alá csúszok.
- Utátllak - mondom Jaenek aki megállás nélkül röhög. Ő sem állhatja Younghaet ahogyan Younghae se rajong ő érte. Bárcsak ne így lenne... Annyira boldog lennék ha az összes barátom kijönne egymással.
- Öm.. Bevallom, sosem gondoltam volna hogy ennyire széleskörű ismeretséged van.. - töri meg a csendet Jungkook. Megvonom a vállam és az ujjaimat fürkészem.
- Nem is hinnéd mennyire. - Jae átkarolja a vállamat - Tudtad, hogy az unokatesója Yoon Sanha?
- Az Astro Sanha? - kérdi Jungkook meglepetten mire Jae büszkén bólogat.
- Miérg dicsekszel az életemmel?
- Mert te nem teszed. Ki ne dicsekedne azzal, hogy én vagyok a legeslegjobb barátja. - színpadiasan hátradől és beletúr a hajába, Jungkook pedig felnevet. Tizenöt perc múlva Younghae jelenik meg mellettünk, Jaenek és nekem a szokásosat hozza, Jungkooknak pedig szójaszószban pácolt marhaszeletet hozott. Úgy rakja le elénk hogy még csak rám sem néz, de azt észre vettem, hogy Jungkook tányérját szinte leejtette az asztalra és már el is megy.
- Az a jó ebben a helyben, hogy hiába bunkó a személyzet, a kaja isteni.
Oldalba könyöklöm mire ismét csak nevet. Jungkook felemeli a pálcikáját és bevesz egy falatot a szájába. Egy ideig rágja aztán undorodva nézi az ételét.
- Hát engem nem nyűgözött le. Ez baromira sós.
- Ez biztos? - kérdem homlok ráncolva - Máskor nagyon finom, lehet hogy csak az a része volt olyan.
- Mutasd csak. - emeli fel Jae is a pálcikáit és vesz egy falatot a marhából. Amint bekapja rögtön prüszkölni kezd és kiköpi egy szalvétába. - Öcsém, ez nem csupán sós, ezt megmérgezték - mondja vihogva.
- Vajon ki csinálhatta?
- Lenne egy tippem... - mondom lesújtó pillantást vetve Younghaera, aki kárörvendő mosollyal tevékenykedik. Dühöm lángra lobban és még enni sem bírok. Hogy lehet valaki ennyire gyerekes?! És miért csak Jungkook ételét? Ugyan mi oka volt erre? Mintha tett volna valamit ellene. Aish! Én szégyenlem magam helyette.
- Tae, minden rendben? - kérdi Jae mire feleszmélek a gondolataimból. Ujjaim elfehérednek ahogyan ökölbe szorítom a kezeimet. Észbe kapok és ag asztal alá rejtem, és megeresztek a fiúk felé egy gyenge mosolyt.
- Igen, jól vagyok, csak elgondolkodtam.
- Azt észre vettem. Héj Jungkook, most jut eszembe. Nam hívott mert tudta, hogy úgy is a sulihoz jövök és kérte, hogy azonnal küldjelek haza, mert a bandának valami fontos izéja lesz.
- Milyen fontos izé? - fintorodik el az említett.
- Nem tudom, de azt is mondta, hogy a menedzseretek kitekeri a nyakadat ha nem sietsz.
- Aigoo! Mi lehet ennyire fontos?
Jungkook elkezdi összekapkodni a cuccait és futólépésben elhagyja a helyszínt.
- Szerencsétlen mekkora áldozat lett miattam - mereng én pedig kérdőn nézek rá. - Namjoon ezt másfél órája mondta nekem
- És te csak most mondtad el neki? - szörnyülködöm mire ő megvonja a vállát.
- Elfelejtettem - majd bekap egy rizsgombócot.
Jungkook után nézek. Látom az ablakból, hogy a telefonjával babrál, de lemerült.
- Mi van veled Jae? - kérdem és megtámasztom a kezemmel a fejem és úgy nézek rá.
- Mi van velem? - kérdez vissza
- Ma olyan szórakozott vagy. Persze örülök, hogy jó a kedved.
- Nem tudom. Talán örülök, hogy láthatlak. Hiányoztál.
Mosolyogva hozzábújok és átölelem a derekát.
- Te is nagyon hiányoztál oppa.
Átkarolja a vállam és magához szorít.
- Amúgy... Ugye tudod, hogy Jungkook nehéz ügy?
- Mi? - nézek fel rá. Elmosolyodik.
- Nehéz dolgod lesz, ha meg akarod hódítani Jungkook szívét.
- Yaa! - csapom meg a vállát mire felnevet.
- Taeyon a vak is látja. Csoda, hogy ő maga nem szúrta ki.
- Aigoo! - a kezembe temetem az arcom. Menten elsülyedek.
- Figyelj Taeyon, ezzel nincs semmi gond. Más lányoknak is bejön.
Szúrós tekintettel nézek rá mire védekezőn felemeli mindkét kezét.
- Ezzel csak azt akartam mondani, hogy ne szégyelld magad emiatt.
- Ahj, tökmindegy - hanyatlok az asztalra - Sosem lesz ebből semmi, ez csak plátói. Mindig is az volt...- suttogom és akaratlanul is könnyek szöknek a szemembe. Jae meglepetten néz rám, majd elkezdi simogatni a hátam.
- Mióta érzel így? - kérdi finoman. Veszek egy mély levegőt. - Mióta ebbe az iskolába járok.
- Mi?! Azt ne mond hogy szerelem első látásra. - fintorodik el
- Nem, inkább csak...lassanként egyre jobban. Először csak helyes volt, aztán már tetszett végül itt kötöttem ki..
Erre nem igazán tud mit mondani, egy ideig csendben ülünk és saját gondolatainkba burkolózunk. Majd Jaebeom int egyet a személyzetnek. Minah jön ide pedig reménykedtem hogy Young fog. Jae kifizeti az ételeket majd a karomnál fogva felránt és kivonszol az utcára.
- Mi lenne ha ma nem ezen rágódnál. Lefogadom hogy mindennap ezen depizel.
- Yaa! Nem igaz! Csak néha jut eszembe, mikor látom.
Hangosan kiröhög - De hiszen mindennap találkoztok!
Karba fonom a kezem és duzzogva elfordulok tőle. - Nem is igaz. Van amikor nem jön suliba.
- Ugye tudod hogy ez baromi szánalmasan hangzott?
- Pff! Tudom! - fakadok sírva és a mellkasára borulok. - Semmi esélyem nála, ő híres idol, én meg egy szerencsétlen lány aki pont òt választotta. Csak azért figyelt fel rám, mert segítek neki a tanulmányaiban.
- Héj, héj. Biztosan nem azért kereste fel a társaságod, hogy kihasználjon. Talán tényleg kedvel téged.
- Tényleg? - nézek rá reménnyel teli szemekkel.
- Mondom talán. Ne vegyél mindent készpénznek. - nevet fel én pedig újra elbőgöm magam. Egy szerencsétlen idióta vagyok.
Jae hazavitt és még néhány órát nálunk maradt, anya és az öcsém nagyon örültek neki, anya még sütit is sütött neki amit hazavihetett. Sokat beszélgettünk és egy pillanatra minden olyan volt mint régen. Aztán el kellett mennie mert holnap korán jelenésük lesz egy csapatépítő tréningen a bandával. Én meg lezuhanyoztam és most pizsamában fekszem a takaróm alatt és a telefonom képernyőjét nézegetem. Jungkookal alszom el.

A suliban Yooi magyaráz nekem miközben én a padomra borulva pihenek.
- Younghae most átlépett egy határt. Mire fel csinál jelenetet a munkahelyén veled?! Nem lehet az embernek mindenkire ideje, főleg ha suliba jár.
- Nyugi, Yooi ma mindenképpen elsikálom a dolgot vele. Bárcsak válaszolna az üzeneteimre... - Felemelem a telefonom és sokadszorra megnézem az üzeneteimet de semmi. Becsengetnek és a tanár szinte azonnal belép a terembe. Lerakja a könyveit az asztalra és belekezd a névsorolvasásba. Azonnal észreveszem, hogy Jungkook ma nem jött suliba. Egymásra nézünk Yooival, mindketten információ hiányában megvonjuk a vállunkat majd elgondolkodva fordulunk a tanárhoz.
Óra után kedvtelenül battyogok a szekrényembe Yooi pedig velem ellentétben vidáman szökell mellettem. Kinyitom a szekrényem és kicserélem a tankönyveim, majd kissé erősebben csukom be az ajtaját, mire Yooi ijedten kapja felém a fejét. Aggódva néz rám és habozik mielőtt megszólal.
- Tae, minden rendben? - bólintok és elindulok a kővetkező órára. - Talan nem sikerült jól JBvel a találkozó?
- De, szuper volt tegnap, anya is odáig volt érte.
- Hát akkor miért lóg így az orrod?
Veszek egy mély levegőt. - Jae szerint semmi esélyem Jungkooknál....
- De hát ez..
- Yooi, tudom. Mindig is tudtam csak....haj, csak sosem akartam hangosan kimondani.
Yooi megsimogatja akarom és szomorúan néz rám. - Tae, szerintem igen is van esélyed nála. Hiszen! Mennyi esélye volt annak hogy egyáltalán barátkozni akarjon veled? Annak ellenére, hogy lány vagy. - akaratlanul is elneveti magát. - Istenem ez annyira abszurd! Jungkook tart a lányoktól.
Meglököm a vállát mosolyogva - Hagyd abba. Szegényt ne piszkáld ezzel. Megígértem neki hog, senki sem tudja meg.
- Látod , közös titkaitok vannak. Mi ez ha nem szerelem.
-Ss, Yooi hallgass, valaki még meghallja. - megfogom a csuklóját és húzni kezdem - gyere mert lekéssük az órát.

Órák után már jobb lett a kedvem, Yooival megbeszéltük, hogy benézünk Younghahez. Talán még veszek is neki egy bombont hogy bocsánatot kérjek.
- Yooi, szerinted milyen édességet vegyek Youngnak?
- Ha engem kérdezel én a mochira szavaznék. Úgy ennék már. A számban akarom érezni azt a ragacsos szexi, és édes gombócot. - mondja drámaian mire felnevetek.
- Mi az, hogy szexi? Hogy lehet egy Gombóc mochi szexi? - kérdezem nagy nevetések közepette. Yooi a kezével elkezdte megformálni egy mochi idomait és közben a száját nyalogatja. - Hagyd abba, valaki még félreérti - csapok a vállára mire ő is el kezd nevetni.
- Yooi esetében könnyű mindent félreérteni. - mondja egy mély hang mellettünk mire oda fordulunk. A falnak támaszkodva áll és mikor észrevesszük lekapja a napszemüvegét és mélyen a szemembe néz.
- Remélem nem gond, ha eljöttem elétek a sulihoz.
- Öh, nem, nem baj. Sőt! Éppen hozzád indultunk. Azt hittem még mindig haragszol..
- Igen, még haragszom.
Yooi felhorkan és karba teszi a kezét, lenézően bámulja Younghaet.
- Taeyonnak lenne oka haragudni rád amiért olyan durván kiosztottad. Ráadásul elrontottad Jungkook kajáját! Észnél vagy te?!
- Megérdemelte, és csak elmondtam Taenek hogy nem esett jól amiért így elhanyagolt... tatok.
- Ó istenem, talán egy percet sem bírsz ki nélkülünk? - mondja Yooi flegmán.
- Nem, de talán ha az embernek vannak barátai lehet hogy érdekli mi van velük és igenis rosszul esett hogy egy hónapig hanyagoltatok. Csak azért mert Taeyont észrevette egyetlen szerelme aki évekig levegőnek nézte, te meg szintén a rózsaszín felhők között repkedtél valami szuperidol miatt.
Yooi hitetlenkedve felnevet - Talán te is szerezhetnél magadnak egy barátnőt. Húsz évesen egy étteremben dolgozol és az egyetlen barátaid mi vagyunk. Ez azért kicsit sajnálatra méltó.
- Yooi! - szólok rá erélyesen mire rám néz.
- Mi van?! - kérdezi hevesen.
- Messzire mész - mondom szúrós tekintettel.
Yooi látszólag nem értett egyet de befogta a száját és durcásan félre fordítja a fejét. Younghae hitetlen tekintettel mered rá majd ő is lehorgasztja a felét és idegesen zsebre vágja a kezét.
- Rajta vagyok az ügyön..- motyogja az orra alatt, de nem igazán értem mert nagyon halkan mondta.
- Mi ütött beléd Yooi? - teremtem le mire ő csak vállat von - Velem van baja nem veled, tegnap mi ketten vesztünk össze, nem te és Younghae. Megmondtam hogy megoldom, nem kellett volna ilyeneket mondanod. - egy kicsit habozok de aztán kurtán odabököm még. - Kérj bocsánatot. - mutatok a fiú felé. Yooi elképedve néz rám aztán Youngra. Egy pillanatig csak hüledezve néz majd lassan megenyhül, végiggondolja magában a dolgokat és szomorúan összekulcsolja maga mögött a kezét.
- Ne haragudj Younghae. Én csak...
- Ugyan, hagyd, semmi gond - legyint majd elsétál. Mi csak nézünk utána fogalmunk sincs hogy ez mi is volt, a srác pedig hátrafordul és széttárja a karját. - Nem jöttök? - kérdezi majd megy tovább. Utána eredünk. .