A suliban Yooi a padjában ül és szokásától eltérően a kezén támasztja az állát és szerelmesen nézi a táblát. Azért furcsa ez tőle mert ő mindig pörög és sosincs nyugton. Mindenki ezt szokta meg tőle és most mégis ott ül csendben és szinte mozdulatlanul. Odasétálok hozzá és leülök vele szemben.
- Yooi jól vagy?
- Ahham... - válaszolja kicsit sem figyelve oda rám. Végigmérem barátnőmet majd előre fordulok és lerakom a táskám.
- Szerinted ez tényleg velem történik?
- Mi? - leengedi a karját és rám néz.
- Hogy Junior a Got7ből érdeklődik irántam. Ez agyilag felfoghatatlan. És mégis... - megragadja mindkét kezem és szorosan magához húz. Orrunk összeért, szemei iszonyatosan kitágultak. Hirtelen nem tudtam mit csináljak, azt sem hogy ő mit csinál
- Azt mondta ma találkozni akar velem......Velem! - hirtelen elenged és szinte hátra vágódik, majdnem fel is dől a székkel. - Ez annyira hihetetlen!
Elnevetem magam. - Chong Yooi a fellegekben! - mondom a fejemet rázva.Ebédidőben Yooival úgy döntöttünk, hogy a szabadban esszük meg az ennivalónkat, hisz kellemes az idő. Melegen süt a nap, hűvös szellő mozgatja meg a fák lombjait, a madarak vígan csicseregnek.
A kőasztaloknál sok diák helyet foglalt már, alig találtunk üres helyet, de végül sikerült leülnünk.
- Nagyon finom ez a csirkegombóc - nyammog Yooi. Én a gondolataimba merülve tologatom az én mochiaimat.
- Min gondolkodsz Tae?
- Semmin... - válaszolom sejtelmesen. Yooi lerakja a pálcikáit és lenézően bámul rám. - Kérlek. Ez a "majd meghalok Jungkookért" fejed.
- Yaa~! - csattanok fel, pedig tudom hogy igaza van.
- Ne vágj ilyen arcot, mindketten tudjuk, hogy most rá gondolsz.
-Tudom, idegesítő, de nem tudok ellene tenni. - elhallgatok majd ránézek és elmosolyodom - Tegnap este kaptam egy SMS-t...
Yooi azonnal a telefonom után kap és vadul tapicskolni kezdi a kijelzőt.
- Aigoo~! - kiált fel és felállva elkezd ugrándozni. - El sem hiszem, hogy bejössz neki! Jézusom, el se hiszem!
Lerogyok a kőpadra és a hasamat fogva nevetek rajta. Yooi hirtelen ledermed és az ajtó irányába néz, ezért én is megfordulok. Jungkook viharzik ki rajta és egyenesen felém tart. A gyomrom görcsbe rándul, a szívem hevesebben ver az arcom pedig lángba borul. Amikor hozzánk ér megáll előttem. Viszont a lendület miatt a kelleténél kicsit közelebb mint szeretett volna.
- Bocsánat - hátrál egy lépést és zavartan néz lefelé a cipőjére. - Bocsánat, Taehyon...öm... - Yooira nèz majd vissza rám. Zavarban van, ez nyilvánvaló. Hirtelen mozdulattal megfogja a csuklóm és kicsit arrébb húz, jelezve, hogy nem akarja, hogy más is hallja.
- Beszélhetnénk suli után? - kérdi bizonytalanul. Az arca paprikapiros és nem mer a szemembe nézni. Látszólag aggódik valami miatt.
- Persze. De miről? - kíváncsiskodom. Megvakarja a tarkóját és egy pillanatra a szemembe néz - Az SMS-ről. - jelenti ki, azzal megfordul és ugyanolyan sietősen el is tűnik. Barátnőm csak pislogott döbbenetében, én sem tudok semmit hozzá fűzni.
- Mit akart?
- Beszélni velem az üzenetről...Utolsó óra után Yooival még beállunk a büfébe venni valami édességet. Egész nap izgultam, hogy mit akarhat Jungkook. Yooi azt állította, hogy randira akar hívni, de én nem hittem ebben. Igazából reménykedem abban, hogy randira hív, de tudom, hogy sosem fog, hiszen neki egy tökéletes lány kell nem pedig egy selejtes tini lány aki nem modell alkat és főzni sem igazán tudok még. Bár van pár étel amit el tudok készíteni...mindegy.
- Tae, hidd el hogy ez csak jót jelenthet. Hiszen, kettesben akar beszélni veled! Egy fiú sosem akar egy lánnyal kettesben lenni ha nem akar semmit.
- Akar valamit tőlem - biztatom magam - kettesben akar lenni velem, tehát akar valamit tőlem. Jézusom, mi van ha randizni akar?! - pánikolok be.
- Egész nap ezt beszéltük észlény. Szedd össze magad, vegyél csokit neki, nektek és húzz ki a suli elé vagy életed végéig bánhatod, hogy a vécében maradtál. - teremt le a lábamról mindenki füle hallatára. Én behúzott nyakkal fordulok a büfés nénihez és kérek egy táblacsokit és Yooival együtt a bejárat felé vesszük az irányt.
Amint kiérünk Yooi karon ragad és maga elé húz. Értetlenül forgolódok hátra fele, hogy a lányra nézzek, de aztán meghallom Junior hangját.
- Sziasztok csajok! Milyen volt a suli? Kitárom a karom és szorosan megölelem.
- Csak a szokásos uncsi órák plusz egy-két tinilány izgalom - nevetek kínosan.
- Csak nem a havi...
- Dehogyis! - vágom kupán az öklömmel - Hova gondolsz Park Jinyoung! Különben sem tartozik rád az ilyesmi.
A fiú elneveti magát majd megborzolja a hajam amire felháborodottan ütöm félre a kezét.
- Nem baj ha ellopom Yooit mára? Esküszöm, hogy vigyázok rá, épségben haza viszem. - ígéri. Mosolyogva bólintok - Nem gond, de ne maradjatok sokáig mert az anyja kiakad. - nevetek fel, mire Yooi oldalba bök az ujjával. Junior és Yooi elsétálnak és beszállnak az idol autójába majd elhajtanak, barátnőm pedig hevesen integet. Elmosolyodom a gondolatra, hogy ez a két tökkelütött ma randizni fog. Mindketten nagyon félénkek ha a másik nemről van szó, épp ezért hihetetlen, hogy Jinyoung elhívta a barátnőmet. Veszek egy mély levegőt és elindulok Jungkook felkutatására a parkolóban. Meg is látom őt a kőből lett virágágyásnak támaszkodva, telefonnal a kezében. Kb. öt lépésnyire vagyok tőle amikor pittyen a telefonom. Előveszem és látom hogy SMS-em jött:
YOU ARE READING
Vágyom rád
FanfictionMilyen szép is, mikor az ember szerelmes valakibe, aki még csak nem is tudja hogy létezel. Yoon Taeyon ezt gondolta egészen addig amíg a már-már piedesztálra emelt Jungkook egy szép napon meg nem szólítja őt. Taeyonnak döntenie kell. Hagyja, hogy J...