PΛЯΛZłТΛ - By: Pepsi

12. Epizód: Világvége 2.0

ʍɛʀʟ

Merl Johnson aznap kurva szarul érezte magát. Fájt a feje, és, mint aki halálán van vergődött az ágyában. Különböző módszereket próbált ki, hogy csillapítsa: lefürdött tűzforró vízben, jéghidegben és aztán amikor megfontolta, hogy kipróbálja langyossal is, úgy gondolta nem ez lesz a megfelelő kikúrálási kísérlet sorozat a fejfájására. Megpillantott egy gyógyszeres dobozt, amire már nem emlékezett, hogy miért írták fel neki, és a címkéjén lévő "Kalystradil" feliratból sem tudta, hogy mi fán terem, sőt mi több elsőnek ki se bírta ejteni. Be vett belőle kettőt, és reménykedett a legjobbakban, ha pedig hatni fog akkor megmondja a házi orvosának, hogy máskor is írjon fel neki ebből a "Kalystradatitoninból" vagy miből, mert az embermegpróbáltató fejfájásokkal is képes végezni akár percek alatt. Ezek a gyógyszer reklámok egyébként is agyára mentek Merl-nek, főleg azok amikben hangosan kiemelték a legvégén, hogy "Akár 99%-ban is hat". Válon veregette magát, hogy már legalább 2009 óta rájött arra, hogy az-az 1% azért van, hogy, ha bárkinek panasza lenne a termékkel, akkor rádobják a "Bocsi, te az 1%-ot húztad, nincs visszatérítés!" kártyát, köretnek egy kis "Baszódjon meg, és jöjjön máskor is!" mondattal. Alig hatvan másodperc alatt krákogni kezdett, és felköhögött pár csepp vért, hihetetlenül érdes volt számára ez a fémes íz, ami a torkát mardosta, egészen addig átkozta a Kalystradil-t amíg a tenyerére nem vett még egy pillantást a fejfájásának közepén. A vére lila volt.

ʄɨռռɛas

Valahol az épületen belül volt egy külön részleg ágyakkal megpakolva, és mint akár egy szálloda lett volna, itt is volt ami kétágyas volt, és volt ahová egy egész csoport is beférhetett. Symonds, Korhell kérésére egy hasonló, ám lepukkantabb kétágyas szobát adott ki Finneasnek, és Hudsonnak, ami pontosan úgy nézett ki, mintha eredetileg egy raktár lett volna, aztán a tudtukon kívűl egy rádióadóvevőbe szóltak, hogy ezt a raktárt alakítsák át kétágyas szobává, majd magukra hagyta őket. Finneas, már-már illegálisnak érezte azt, hogy felkínálják neki az alvás lehetőségét, eddig a fejéhez kapott adrenalin, meg a helyenként anyósüléseken, vagy Hudson által kínált kávé tartotta őt életben, de már ő is érezte, hogy nem bírja tovább. Kissé emlékeztette ez őt a gyerekkorára, ahol ha a biológiai órája eltolódott akkor, akár reggeli hatig fenn mmaradt mire álmosnak érezte magát, és ekkor a fiatal Dr. Hazben kitalálta, hogy egész nap nem alszik, és majd így 21 órakkor, vagy legkésőbb 22kor visszaállítja az óráját az eredeti kerékvágásába. Ez kellett volna, hogy történjen, de helyette már 13kor elaludt, mert a fiatal szervezet úgy könyörgött a nyolc óra alvásért, mint most a felnőtt szervezet a kávéért. Lehet ezért nem látja át a dolgokat már, mert nem hagyja pihentetni azokat a gondolatokat, amikkel normál emberek rémálmukból csapódnának fel. Eddig megtehette volna, hogy alszik, mondjuk Sasha vállán, amikor az aluljáróban mesélt neki, de most, hogy gyakorlatilag egy gyilkossági ügyhöz kötötték, megakarják ölni, és felrobbantották a szeme láttára azt a helyet, aminek nemhogy az egész múltjára, de az életére kellett volna hatással lennie. Rettegett az alvástól. Nem is igazándiból az alvástól, hanem attól, hogy nem aludhat. Ez volt az első szabálya legalább három éve. Nem aludhat, úgy hogy a kislánya nincs a karjaiban, nem aludhat úgy, hogy a felesége nincs mellette, nem aludhat úgy, hogy ő ártatlan, nem aludhat úgy, hogy ő egy kórházban dolgozik, mert egyik sem létezett, s egy álomként érződtek, tátongott az űr a fejében, mintha egy radírral sikálták volna véresre a gondolatait. Finneas félt aludni, mert attól tartott, ha elalszik akkor nem tud megmenteni senkit, mert túl késő lesz, és egy ártatlan lélek miatta fog meghalni. Forgolódott az ágyában, felverte a párnájának egyik oldalát, meg is fordította, de hiába. Immunins lett az alvásra, mégha érezte is, hogy szét szakad a feje, és úgy könyörög egy rémálomért is, mint egy forró feketéért. Arra kellett gondoljon, hogy tíz percet aludhasson, hogy ennél egy rémálom már csak jobb lehet, mert bármilyen elborult dolgot is alkosson az elméjének a legmélyebb része, az továbbra sem lesz valóságos. Keserves forgolódás sorozat után elaludt, és ekkor tudta meg, hogy Hudson az irritáló álmában horkoló fajta, de abban az esetben az sem tudta felkölteni.