Mérgező szenvedély

Tizenötödik rész

Nem kellet sokat várni hogy Emilyi felvegye a telefont.

-Szia Emilyi most én kérnék tőled egy kis segítséget-montam neki idegesen a telefonba.

-Szia Lili igen miről lenne szó?Mi történt?-kérdezet érdeklődően miközben én fel alá járkáltam a fürdőszobában.

-Két nap mulva szülinapom és eljegyzés segítened kéne ruhát venni mert még nincs.Mikor érsz rá?-kérdeztem meg tőle hogy el tud-e jönni velem habár úgyis mindíg benne van.

-Ezaz megyünk vásárolni-kiáltott fel a telefonba majdnem megsüketültem.

-Oké akkor holnap reggel 10 óra fele?-Megyek érted kocsival-montam és már nyitottam ki az ajtót. De végül becsuktam.

-Jó akkor várlak-és ezzel letette a telefont.

Megnyugodtam egy kicsit de nem teljesen hisz a szülinapal nincs semmi baj na de az eljegyzés attól frászt kapok.Nem szeretnék feleségül menni egy olyan emberhez akit nem szeretek igazán és még nagyon fiatalnak érzem magam a házassághoz.Félek attól hogy neki kell adnom magam hisz még szűz vagyok.Félek hogy csalódnom kell majd benne.Hisz amikor részegen jött haza és azt monta idézem"te csak egy üzlet vagy semmi több,,na ez fájt a legjobban csalódtam benne nem is kicsit fáj hogy amit mondott az az igazság hisz nem lehet köztünk semmi.Ezeken gondolkozva kibuggyant egy könycsep a szememböl de csorsan letörültem és kiléptem az ajtón.Véletlen nekimentem Antoniónak.

-Mimden rendben?Csak mert olyan gyorsan elszaladtál-kérdezte Antonio miközben megfogta az egyik kezével a karomat a másikkal meg az állam alá nyult hogy felemelje.

-Igen minden.Holnap Emilyivel elmegyek vásárolni olyan 10 óra fele-montam miközben a szemébe néztem.

-Oke menyetek érezzétek jól magatok de csak egyfeltétellel.-monta és odahajolt a fülemhez.

-Igen és mi lenne az?-kérdeztem rá mert fogalmam sem volt hogy mit szeretne.

-Ha hozzád érhetek ott ahhol én akarok-monta egy perverz mosolyal én meg olyan vörös lehettem mint egy paradicsom.

-Bisztos hogy nem azt hiszed hogy mivel tegnap segítettél és levitted a lázamat és a fejfájásomat meg hogy hívtál egy orvost szerinted ezzel megbocsátottam neked?Hát elárulom hogy nem és ne kérj ijeneket mégegyszer tőlem.Hatalmasat csalódtam benned és nem akarom hogy a közelemben legyél.Hagy békén!És semmi bele szólásod sincs abba hogy én hova megyek és kivel.-montam neki már erélyesebb  hangon.Nekilököt az ajtónak és rámfogott.

-De igen is van beleszólásom hogy hova és kivel mész mert a mennyaszonyom leszel és hidd el hogy azt amit két napja montam nagyon megbántam.De tudod mit holnap nem mehetsz el sehova.Megértetted?-kérdezte már ő is erőteljesebb hangon.Azt kérdeztem megértetted?-kérdezte most már kiabálva.

-Igen-kiabáltam már rá mert nagyon fájt a csuklóm a szorításától.

-Helyes-ezzel kiviharzott a szobából.
Ezz nem normális ennek bisztos lesz nyoma holnap a csuklómon.Ha erre képes volt akkor bisztos hogy képes lenne kezet emelni rám.Ezeken gondolkozva lementem a lépcsőn be a konyhába töltöttem magamnak egy kis vizet és indultam is ki a teraszra folytatni az amit elkeztem.

......

Este nyolc órakor elmentem gyorsan fürödni és utána lementem vacsorázni szerencsére Antonió még nincs itthon és nem kell látnom őt.Most még jobban gyűlölöm őt mint régebben.Képes lett volna kezet emelni rám.Az ijet nem tekintem férfinak.Hogy egy nála alacsonyabb embere kezet emelhet nem mintha megtatte volna de még meg teheti bármi lehet ezért vigyáznom kell.Holnapra van is egy tervem hogy mehetek el innen.Gyorsan beágyaztam és lefeküdtem és felraktam tölteni a telefonom de mielőtt elalutam volna arra jutottam hogy kirakom párnával a falat hogy ne érhessen hozzám.

......

Autó parkolásra ébredtem és hallottam hogy becsukódik a bejárati ajtó hangos léptekkel szelik át a lépcsőfokokat.Antonió benyit halkan a szobába csak az a kis fény volt ami az ajtón szűrődött be.Bement a fürdőbe és rá kb. tíz percre ki is jött és oda jött az ágy széléhez én eközben alvást tetettem.

-Anyira sajnálom amit ma tettem  és amit montam neked nem szeretnék fájdalmat okozni-suttogta halkan miközben a hajamat elhúzta a szememről.-Szeretlek Liliana-súgta még és a homlokomra nyomot egy puszit.Ez bisztos hogy nem normális el ment az esze hisz most monta hogy szeret ami számunkra tiltott szónak kéne lennie.És még meg is puszilta a homlokom.Hát erre a tettére már nem tudom mit mondjak vagy tegyek.Akkor tán az ő szemszőgéből ez nem is kényszerházassá?Ezen és még jó  pár ehez hasonló kérdés kavargott a fejembe mikorra már el tudtam aludni.

Ha tetszet ez a rész is akkor nyomj egy csilaggot🥰🥰