Mérgező szenvedély

Huszonnegyedik rész

Szótlanul ülünk a kocsiban kifelé bámulva a kocsi ablakából Antonió meg az útra öszpontosítja a figyelmét de olyan mintha kínos csönd lenne köztünk feszengek a kocsiban nem tudom hogy mivel törjem meg ezt a csendet de ekkor Antonió telefonja megcsörrent bekel mennie az egyik bárba mert valami fontos papírt alákel írnia.

-Hazaviszlek és utána bekel mennem egy papírt intézni a bárba nem fog sokáig tartani.

-Most is bemehetünk együtt is a bárba utána meg  haza mehetnénk.

-Inkább haza viszlek mert ebbe a ruhába túl szexy vagy  nehéz vissza fognom magam nem még másnak.-rárakta a kezét a combomra és rászorított egy kicsit.Az nem kifejezés hogy megdöbbentem azon amit mondott de rendesen égett az arcom annyira zavarba hozzot.

-Én be akarok menni veled a bárba így legalább kimozdulok egy kicsit otthonról.-rámkapta a tekintetét összehúzta a szemöldökét és úgy nézet rám olyan mintha mérges lenne de nem érdekelt én ki akarok szakadni abból a házból legalább csak egy órát.

-Bisztos hogy nem.

-Kérlek nem szeretnék haza menni.-néztem rá boci szemekkel.

-Nem haza viszlek és kész.-én nem adom fel akkor is elmegyek vele

-Kérlek nem fogok semmi rosszat csinálni veled maradok csak had mennyek veled.Léci Antonió nem akarok egyedül lenni.-rámnézet és láttam hogy vacilál egy kicsit.

-Jó rendben gyere.De végig velem fogsz maradni.

-Megbeszéltük.

Negyed óra alatt oda is  értünk kiszáltunk a kocsiból és elindultunk az ajtó felé Antonió magához préselte a testemet az övéhez úgy hogy a derekamat átölete a kezével melegség töltötte el a testem amikor a bisztonsagiőr meglátta Antoniót már nyitotta is ki az ajtót.

-Jónapot uram. Antonió csak biccentett egyet és már be is léptünk a hejre. Ez valami elképesztő hely nagy bárpult sok kis asztalok saját boxok és rudak volta némelyík asztalnál.Van egy emelet is gondolom az a vip rész ott szokták az üzleteket bonyolítani  onnan tudom ezt mert én is csináltam amikor apám épp mással volt elfoglalva.Antónióval felmentünk az emeletre és bementünk az irodályába nagy asztala tele volt papírral van egy nagy szekrény is amiben gondolom fontos papírok és iratok vannak és van egy üveg szekrény tele fegyverekkel.Az asztala előt van két fotel ahova leültem Antonió az asztalra kiksszített mappát elvette és leült az asztalhoz.Őt figyelem már vagy 15 perce és már unatkoztam így feláltam és sétálgatni keztem.

-Ha unatkozol az egyik emberem haza vihet.

-Nem veled akarok haza menni.-felemelte a papírról a fejét.

-Akkor még várnod kell.-ezel visza is fordult a mappájához.Hat ez kedves volt az bisztos.

-Szomjas vagyok kérhetünk valahonnan vizet?

-Igen mindjárt.-ezzel felkapta a telefont és valakit megkért hogy  hozzanak vizet.
Egyik idő után felhoztak nekem a vizet.
Miután megittam újra feláltam és sétálgatni keztem oda fetáltam Antonió háta mögé na most húzni fogom az agyát.Hátulról átöleltem és közzel bújtam hozzá amennyire csak tudtam.

-Fejezd be.-hangjából hallani lehet a feszültséget.

-De nem is csinálok semmit.

-Méghogy nem.-hangjából hallani lehet hogy alig birja türtőztetni magát.Kezemmel lassan végig símítok a mellkasán és egy erős sóhaj jött ki a száján.

-Hagyd abba mert te jársz rosszul ha kell itt fogom letépni azt a semmi ruhát rólad baby.

-Akkor tépd le.-súgtam a fülébe.Nem is kellett több felált a helyéről és felültettet az asztalára megfogta a derekamat és a lábaim közé állt aligha kaptam levegőt annyira meglepődtem arra amit tett.

-Most még le tudok állni de később már nem.-vágytól fűtött a hangja érzem hogy alig bír már türtőztetni magán.Visza akart ülni de én nem hagytam hogy elmenjen lábamat körülfontam a combjánál és visza húztam magamhoz.

-Ne állj le.-kijelentésemre felkapta a fejét  és olyan volt mintha bekapcsoltam volna rajta valami gombot.Ostromolni kezdte a nyakam és a nyakamtól lejjebb vándorolt a mellemig.

-Szólj ha valamit nem szeretnél.-bóllogattam és rátapadt az ajka az enyémre. Szinte faltuk egymást annyira hogy már szinte alig kaptunk levegőt.Lassan elvált aszámtól és újra a nyakamhoz tért vissza hatradöltöttem a fejem és úgy élveztem tovább Antónió kényeztetését. A nyakamat néhol nyálas puszikal vagy szívásokal töltötte el aztán a melkasomhoz tért és ott is végig puszilgatott mikor a melemhez ért volna gyorsan felkaptam a fejem.

-Szét ne tépd a ruhát-erre elmosolyodot ahogy én is.

-Ennyire nem lehet fontos ez a ruha.

-De nagyon szeretem ezt a ruhát úgyhogy ne tépd szét. Leült a székbe és magára húzzot megfogta a derekamat és elkezdett mozgatni.

-Szólj ha abba hagyam.

-Oké.-nem tudom mi van velem csak egyszerűen érezni akarom őt mindenem el.Lassan levándorol a keze a fenekére és belemarkolt felnyögött egyet.

-Kicsinálsz Liliána.-erre mosolyogni kezdtem.

- nem érdekelt most  semmi és senki csak minél messzebb legyek Antoniótól és ettől a hejtől lefutottam a lépcsőn és kiértem az ajtón a friss levegő  megcsapott aztán elkezdtem futni úgy ahogy csak tudtam ahogy a magassarkúm engedte.Aztán ahogy befordultam a másikutcába megáltam és sétálni kezdtem.Azon gondolkoztam hogy a faszba cseszhettem így el  most bisztos hogy egy utolsó kis kúrvanak tart de hisz még nem is szexeltem nem bírom ezt az érzés fáj hogy ilyen könnyen odaadtam magam neki hisz gyűlölnöm kéne őt de nem megy gyengéd hozzám már amikor  és nem akarja kettéroppantani a csuklómat.Bárcsak vissza tekerhetném az ídőt hogy inkább vitt volna haza és  ez ne fordult volna meg. Lassan könyezni kezdett a szemem és aligha  bírtam volna abba hagyni most nem ment.

Antonió szemszöge**

Amikor a nyakamba rakta a kezét már akkor alig  bírtam magam vissza fogni nemhogy még akkor amikor már az asztalon és az ölemben volt de nem akarom hogy egy ilyen mocskos helyen érjek hozzá először hogy itt élvezzen el ezért abba kelet hogy hagyam.

-Bármennyire is folytatnám de nem szeretném hogy az első élvezeted ebben az irodában történne kicsim.-belepusziltam a hajába és elengedtem a testét.

-Tudom és bocsás meg én nem akartam.-ezzel gyorsan lemászott  rólam  és kirohant az irodából.A kúrva  életbe belerúgtam a székbe és felkaptam a mappát és Liliána után mentem.Kibaszot ideges és mérges is vagyok éphogy hozzá érhettem már el is tűnt.Odalent már nem volt ezért megkérdeztem az ört hogy látta-e Liliánat elrohanni szerencsére a kinti biztonságiőr látta hogy kiszaladt egy lány és azt is megmonta hogy merre így gyorsan beültem a kocsiba és amilyen gyorsan csak tudtam mentem is utána.

Liliána szemszöge**

Már egy kis ideje sétálok kibaszott hosszú ez az út és kezd sötétedni annyira elegem van már ebből a sírástól már fáradt is vagyok valahogy haza kéne menni de otthon meg Antoniótól fogok kapni.De inkább folytattam az utat remélem ma valami módon meghalok hogy ne keljen tovább szenvednem.Lassan mögöttem halottam egy kocsit gyorsan hátra néztem de fel ismertem ez Antónió kocsija gyorsan vissza is fordultam.Mikor már közel volt akkor leált a motor és kiszalt a kocsiból elkezdet felém szinte rohanni. Amikor elém ért azt hittem hogy akkora pofont fog lekeverni hogy itt ájulok el az utcán annyira megijedtem hogy gyorsan behunytam a szemem  de más volt akarjaiba zárta a testem ami szinte már reszketett annyira gyengének éreztem magam hogyha Antonió nem tartotta volna a testem itt terülök szét a betonon.
Lassan megfogta az arcomat és végignézet rajtam hogy nincs-e valami bajom aztán újra megölelt.

-Ilyet mégegyszer ne csinálj hogy elrohansz.

-Jó de most már vigyél haza nagyon fardt vagyok.-bólintott és beszáltunk a kocsiba és már indultunk is haza.

Boldog Új évet mindenkinek!Tudom hogy volt egy legalább egy hónapos kimaradásom de amint tudom hozni a részeket hozom.🥰❤️❤️