KIM TAEHYUNG FF. (BTS)

♡3.♡

Nevettünk és még sírtunk is együtt, az ajtón való kopogtatás zavart meg minket.

- Srácok, gyertek, kész a vacsora... Ohh, hello, kisebb Namjoon! - kukucskált be az ajtón egy kb Taehyung korabeli srác, akinek több piercingje volt, mint amire számítottam. Lilára festett tincsei a szemébe lógtak, mosolya egy nyusziéhoz hasonlítottak.

- Az én lennék? - húztam össze a szemöldökömet.

- Igen, mert hogy... A húga vagy... Érted... - motyogott összezavarodva, elnevettem magamat.

- Megyünk Kookie, addig tálaljatok! - válaszolt Namjoon helyettem is, az ajtó becsukódott.

- Köszönöm, hogy bevállalltál... - mosolyogtam Namjoonra, majd szorosan hozzábújtam.

- Te meg ne haragudj... Nem szabadott volna ezt tennem veled... - sóhajtott és a hátamat simogatta.

- Megértem... Fiatal voltál te is... De legalább mostmár együtt vagyunk újra! - engedtem el, aztán elindultunk. Nem tudtam az utat, szóval csak bátyámat követve mentem a jó illatok irányába.

- Hmm... Ramen illat van! Szereted? - állapította meg, és csillogó szemekkel nézett le rám.

- Hát... 3 napja kb alig ettem, azt is mindent kihánytam, szóval... Bármi kaja szerű jó lesz. - vontam meg a vállamat, mire elénk ugrott egy srác akivel nem találkoztam még itt.

- HOGY MICSODA??? Három napja éhezik a szervezeted?! Azonnal ülj le és egyél! - lépett mögém és az asztalhoz tolt a vállaimnál fogva. Elmosolyodtam a kis gesztusán, leültem és a gőzölgő ételt néztem. Brutálisan jól nézett ki.

- Jóétvágyat, kislány - vágódott a bal oldalamra Taehyung és enni kezdte a saját adagját.

- Amm... Meg foglak így lökni... - motyogtam magam elé.

- Te is bal kezes vagy, mint Tae? - kuncogott egy rózsaszínre festett hajú, majd beült az előttem lévő helyre.

- Nyugi, így is lökdöshetlek, ha szeretnéd - nevetett Taehyung, amit én sem bírtam nevetés nélkül.

- Srácok, be se mutatkoztunk neki! Hoseok vagyok, örvendek! - csattant fel a srác, aki az előbb az asztalhoz tolt.

- Én is örvendek, Roksanne! - mutatkoztam be én is és úgy ahogy sikerült, meghajoltam az asztal előtt ülve.

- Jimin vagyok! - mosolygott az előttem ülő rózsaszín hajú.

- Yoongi vagyok, de elég ha Suganak hívsz. - intett egy sötétzöld hajú srác az asztal széléről.

- Jungkook, szolgálatára, Kim Hercegnő! - vigyorgott a fiú, aki bejött szólni nekem meg Namjoonnak nemrég.

- Jin vagyok, World Wide Handsome. - nézett rám egoistán az utolsó, akit nem ismertem. A bizonyos angol kifejezést, amit mondott, olyan tájszólással ejtette ki, hogy azt hittem elsírom magam a neveléstől.

- Én pedig Taehyung, de engem már ismersz... - kacsintott rám a mellettem ülő. Ekkor ült le a másik oldalamra Namjoon, aki szúrós szemmel nézett Taehyungra.

- Tudom ám, mit hallgattattál a kishúgommal!

- Jaj már, ő választotta ki... - forgatta a szemét Taehyung.

- Szólhattál volna neki...

- Mit hallgattatok? - érdeklődött Jimin rám nézve.

- Expensive Girl - morogta Namjoon.

- Ufff... Reméljük nem tud angolul... - motyogott Jungkook.

- Kifejezetten jobban tud, mint ti 6an összerakva... - nevetett Namjoon.

- Sajnálom az ártatlan kis fejedet - nevetett Suga is.

- Amm... Köszi... - kuncogtam.

- Hagyjátok már enni szegényt! Gyerünk, kóstold meg! - nyúlt a kezemért Hoseok és bíztatóan rátette az övét. Lesüt róla, hogy meleg, úgyhogy nem félek, hogy pedó lenne. Fogtam a pálcikákat és enni kezdtem. Isteni volt! Szerintem évek óta nem ettem ilyen finomat. Mind azt figyelték, ahogy eszek. Bekönnyeztem. Emlékek ezrei jöttek fel bennem, amint anyu főztjét ettük vele, apuval és Namjoonnal. Mint egy igazi család...

- Minden okés...? - nézett rám aggódva Jimin.

- Hé, Namjoon, sír! - hallottam Jungkook suttogását.

- Ahj kicsim... Nyugi... Minden rendben most már, oké? - karolta át a vállamat, mire teljes sírásba fakadtam ki. Olyan jól esett, hogy vigyáznak rám... Hogy foglalkoznak velem... Egyszerűen meghatott az egész.

- Köszi srácok... Tényleg... - töröltem le a könnyeimet és szépen lassan megnyugodtam. Elmosolyodtam és újra enni kezdtem, immár a többiek is neki álltak.

- Mesélj magadról, Roksanne! - bámult rám Jimin csillogó szemekkel.

- Hát... Kérdezzetek, ami érdekel... - pirultam el kicsit.

- Suliba jársz? - Jin

- Tudsz más nyelven is? - Suga

- Tudsz énekelni? - Jimin

- Van barátod? - Taehyung

- Szűz vagy? - Jungkook

- Mi a fasz Jungkoook?! - dermedt le Namjoon, velem együtt.

- Ugyan olyan fejet vágnak de cuki - nevetett Jimin rajtam és Namjoonon.

- Azt mondta azt kérdezzem ami érdekel... - vonta meg a vállát, jogosan.

- Fuu... Amm... Oké... Szóval... Jin, igen, sulizok, Suga, kóreai, magyar, angol, német, orosz, Jimin, hát... nem tudom, majd meglátjátok, Taehyung... nem, nincs, és Jungkook... nem. - hadartam el gyorsan, majd a meglepett reakciókat néztem.

- ÖT NYELVEN TUDSZ?! - akadt ki Jimin.

- Uuu, fogsz nekünk énekelni? - vigyorgott Suga.

- Hogy nincs barátja ilyen jó nőnek?? - lepődött meg Hoseok.

- Komolyan, meg se halljátok, hogy nem szűz?! - húzta össze a szemöldökét Taehyung.

- ELÉG! Basszus, lebombázzátok szerencsétlent! Nincs barátja, mert a sulin kívül kb börtönben élt, és nem, nem szűz, mert megerőszakolta az a nyomorék aki a nevelőapja volt... De erről ennyit. Nem beszélünk többet erről a témáról. - csapott az asztalra Namjoon, és ezért most igazán hálás voltam neki. Legalább nem nekem kellett beszámolnom erről...

A továbbiakban csendben evett mindenki, már-már kínos csendben. Elég gyorsan elpusztítottam tányérom tartalmát, aminek köszönhetően durva kaja kómám lett.

- Én amm... Hol fogok aludni? Mert tudnék... - nevettem kínosan.

- Hát... A vendégszoba lesz a tiéd, de most az tele van még a mi szarainkkal, szóval... majd kipakoljuk. De addig is, akivel akarsz azzal alszol. - mosolygott rám Namjoon, én meg agyalni kezdtem. Mégis melyikkel aludjak...?