♡9.♡

118 5 0
                                    

- És mit szeretnél? Menjek oda Namjoonhoz és mondjam meg neki, hogy az első nap megkúrtam a húgát? Hogy hiába vagy Jungkookal, mert arra vágysz, hogy velem legyél, csak fel kell vállalnom előttük? Őszintén, mit várnál el tőlem? - húzódott el kicsit.

- Én... Nem tudom... - nyeltem egy nagyot.

- Akkor meg? Csak csináld amit akarsz. Ne kötelezd el magad. - mosolyodott el, én meg agyalni kezdtem. Tudom én egyáltalán, hogy mit akarok?

Átölelt. Óvatosan magához húzott és a nyakamhoz nyomta a fejét. Ugyan így tettem, és magamba szívtam az illatát. Eper és cigi szag keveredett rajta, valahogy mégis bejött ez nekem. Valószínűleg megérezte, hogy remegek, mert elhúzódott és rám adta a kabátját.

- Köszi... - motyogtam halkan, megfogta az arcomat és lágyan megcsókolt. Borzasztó volt. Nem erre vágytam.

- Ne csináld... Nem jó... - húzódtam el.

- Miért? - lepődött meg.

- Mert... Durván jobb... - hajtottam le kicsit a fejemet. Csalódtam magamban.

- Hé, nyugi... Minden rendben lesz. - nyomott puszit a számra, majd lejjebb ment a nyakamhoz. Végig nyalt egy hosszabb felületen, majd csókolgatni kezdte azt a részt, ezzel engem teljesen megőrítve. Halk sóhajok hagyták el a számat, beletúrtam szőke hajába és úgy élveztem minden érintését.

- Előbb bemész te, ha nincs senki a folyosón, a szobámba mész, ha vannak akkor a tiétekbe és kijössz később... Oké? - suttogta az ajkaimra, én csak bólintottam, de nem moccantam egy lépést se.

- Mi az? Nem mész? - simított végig az arcomon.

- Most jó itt egy picit... - bújtam újra hozzá és csak feküdtem rajta.

- Menj... Gyanakodni fognak... - simított végig a fenekemen egy jó 5 perc múlva, bólintottam és felálltam volna, de lesmárolt. Rendesen. Kim Taehyung módra. Természetesen azonnal viszonoztam. Amikor elengedett felálltam, vissza adtam a kabátot, hogy ne lássanak abban a többiek és bementem a jó melegbe.

A nappaliba beérve kíváncsi tekintetekkel találkoztam, pontosabban 3-al. Hoseok, Namjoon és Suga ott ültek a TV előtt.

- Mi tartott ilyen sokáig? - húzta el a száját Namjoon.

- Csak elmeséltem neki, milyen jó volt Jungkookal. Meg ugye a cigi... - motyogtam a végét.

- Elszívtad? - sóhajtott.

- Hát... Igen. - böktem ki, hisz túl nagy mennyiségben érezték volna rajtam Taehyung miatt, ahhoz képest, hogy csak egy szívás volt.

- Nem kéne rászoknod. Nem egészséges, mondtam már neki is... - rázta meg a fejét Namjoon.

- Igyekszem... - bólintottam, erre Jungkook érkezett be a nappaliba.

- Sziaaa Hercegnőm! Hogy vagy? Nem vagy éhes? - lépett közelebb, megölelt, majd telibe szájon puszilt, amit kicsit dermedten néztem. Csak így lekap a többiek előtt...?

- Hé... Mi ez a szag? Taehyungal voltál...? - húzta össze a szemöldökét.

- Hát... Adott cigit, jah. Ennyi. - vontam meg a vállamat.

- Nem is tudtam, hogy cigizel... - vágott meglepődött fejet.

- Eddig én se - nevettem el magamat. Nyílt a bejárati ajtó, Tae ledobta a cipőjét, majd a kabátját és bejött a nappaliba.

- Azt mondtad mész aludni, nem? - nézett rám semleges tekintettel.

- De, mindjárt, csak még elköszönök... - motyogtam, kezem megremegett, hogy nehogy valamivel lebukjunk.

- Te tudod... - vonta meg a vállát és felment, gondolom a szobájába.

- Máris mész...? Azt hittem beszélgetünk még kicsit... - szomorodott el Jungkook.

- Jaa, meséljetek már, milyen volt! - tapsolt Hoseok.

- Bocsi srácok, de nagyon fáradt vagyok... Holnap mesélek, oké? Addig Jungkook majd mesél... - mosolyogtam halványan, majd mindenkit megöleltem, elköszöntem és felmentem.

A folyosón hirtelen senki nem volt, viszont ahogy elindultam Tae szobája felé Jin lépett ki a sajátjából.

- Roksanne! Mész aludni? Milyen volt a randi? - kacsintott rám, én meg kb 6 imát mondtam el, hogy ne tűnjön fel neki, merre indultam.

- Szia Jin, igen, megyek... Nagyon jó volt, Jungkook lent mesél, ha érdekel... - kuncogtam.

- Ohh, úgy is arra indultam... Akkor jóéjt! - ölelt meg.

- Neked is! - mosolyogtam majd elindultam a mi szobánk felé.

- Szioooka Jimin! - estem az ágyra.

- Szia. - köszönt kifejezéstelen arccal.

- Mi a baj...? - ijedtem meg kicsit.

- Mindent hallottam. - mutatott a nyitott ablakra.

- Jimin én... - kezdtem, de beleszólt.

- Azt mondtad, hogy kihasznált, és, hogy ez bánt! Erre másnap vissza mész hozzá? Figyelj, én nem ítéllek el, nagylány vagy már, ugyan úgy elmondhatod nekem, ha valami zavar, de ez akkor sem volt jó döntés most! Jungkook majd szét esik, úgy teper érted... És ez a cigi ügy is... Mostmár azt fogod mondani, hogy cigizel, azért, hogy Taehyungal lehess közben? - sóhajtott egy nagyot a végén.

- Tudom Jimin... Igazad van... Ne haragudj... De... Nem tehetek róla! Megbolondulok érte...! - könnyeztem be.

- Hé, nyugi... Nem lebaszni akartalak... Csak... Tudd, hogy mit csinálsz... - ölelt át.

- Jó... Bocsi... - sírtam el magamat.

- Hékás! Nincs sírás, Kisasszony! Szedd össze magadat, oké? Menj ahhoz a baromhoz, ha úgy akarod... - sóhajtott és utamra engedett.

- Köszi köszi kösziii, imádlak! - öleltem meg szorosan, majd az ajtóhoz mentem. Kinéztem, senki nem volt a folyosón. Elmentem a lépcsőig, ott sem volt senki, szóval tovább mentem és beestem kb. Tae szobájába.

- Neked is szia... - nevetett a kis jelenetemen, az ágyán ült. Fejével intett, hogy menjek oda hozzá. Gondosan bezártam az ajtót, hogy ha mégis oda jönne valaki legyen időnk kitalálni valamit.

- Szia... - ültem le mellé.

- Mizu? Történt valami érdekes? - tette a kezét a combomra.

- Nem sok. Jimin mindent hallott ami kint volt, vigyáznunk kell... Jin is itt volt fent a szobájában végig, remélem nem ha... - magyaráztam, mire lesmárolt.

- Túl sokat dumálsz, Kislány... Tartogasd másra azt a pici szádat... - kuncogott amikor elengedett és magára húzott. Hátra dőlt az ágyon velem együtt és végig simított ajkaimon.

- Mit csináljunk...? - motyogtam magam elé.

- Szép lassan együtt megyünk a pokolra... - mondta teljesen komoly tekintettel.

- És ha én nem akarok? - nyeltem egy nagyot.

KIM TAEHYUNG FF. (BTS)Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang