Jungkook♡
13:06 Ne szólj hozzám egyhamar.Nem válaszoltam neki, csak kiléptem a Messengerből és Jiminhez fordultam.
- Mit csináljunk? - mosolyogtam rá, mintha mi sem történt volna. Belül teljesen össze voltam törve a sok szartól.
- Eszünk!
- Jön a kajás? - hajoltam át Jimin előtt és úgy leskelődtem előre. Valóban felénk tartott egy középkorú hölgy, a kocsi amit tolt tele volt szinte mindenféle kajával. Megállt, mivel a Hyungjaink kb. a fél kocsit lerabolták.
- Hagyjatok nekünk is! - kiabált oda Jimin nevetve.
- Jó - kuncogott Namjoon, majd beszélt valamit a nőnek.
Lassan közelített hozzánk, Jiminnel egyből nézelődtünk, hogy mit ennénk szívesen. Nasinak azonnal kiszúrtam egy tányér nutellás palacsintát, kajának valamilyen paradicsomos sajtos tésztát láttam kecsegtetőnek.
- Mit adhatok? - mosolygott előbb rám és Jiminre.
- Mit kérsz? - nézett rám Jimin.
- Azt a paradicsomos sajtos tésztát, a palacsintát, meg talán narancslevet... - mutogattam Jiminnek, és óvatosan elvette nekem a kért cuccaimat. Lenyitottam a tálca részt az előttem lévő ülésről, és ráhelyeztem mindent.
- Köszönöm szépen - mosolyogtam, majd Jimin is elvette azokat, amiket ő nézett ki magának. Rendes kajának rántotthúst és sültkrumplit vett, nasinak mochit (mik vannak), innivalónak pedig két üveg pezsgőt és két poharat.
- Minek az? - néztem rá hülyén, majd elvett egy kisebb torta szerűséget is. Csokis volt, igazából csak egy hatalmas brownie darab.
- Mert most szépen szülinapozunk egyet, mielőtt oda érünk. Már nem lesz szülinapod az ottani idő szerint, szóval most ünneplünk! - vigyorodott el, mire kissé elérzékenyültem.
- Jimiiin, jaaaj! Köszönöm szépen!- öleltem át a nyakát, kicsit talán be is könnyeztem.
- Ugyan már... Na ebédeljünk, aztán nasi! A palacsintát tedd el későbbre, előbb a browniet esszük majd!
- Rendben! - és szép nyugisan enni kezdtünk. Úgy egy óra alatt minden elfogyott, csak a két nasi maradt meg.
Azt mondtam volna, hogy minden? Igen. A pezsgők is.
Enyhén illuminált állapotban beszélgettünk Jiminnel a továbbiakban, nem törődve a többi utassal, vagy a mellettünk ülő Jungkookkal és Taehyungal.
- Teh most akkohr melyiket akarod? - utalt Jimin a két fiúra, és rájuk is mutatott.
- Thaheyungot, ki mást - nevettem és nekidőltem Jiminnek.
- Najó, de mivahn ha Jungkooknak nagyohhb? - nevetett.
- Nemm nemmm nemmmm!!! Nehm akarom tudni! Hagyjál hagyjál! - lökdöstem nevetve.
- Jó nah, haggyá má! Amúgyh, rám is rám fohsz mászni? - kuncogott ördögien.
- Máhr rád vagyokh - paskoltam meg az arcát, erre Taehyung felnézett ránk. Valamiért nem tetszett neki a téma.
- Srácok hagyjátok ezt abba! Aludjatok inkább, kérlek! - állt mellénk Namjoon, kissé idegesen, illetve szégyenkezve a többi utassal szemben a viselkedésünk miatt.
- Bocshii, majd halkabbak leszünkh - kuncogott Jimin, és amint Joon visszament a helyére folytattuk a beszélgetést, csak halkan.
- Szóval nagy neki? - vigyorodott el.
- Mih? Kinek?? - nevettem halkan.
- Hát Taehyungnaaak, te butus! Nem is láttad még Jungkookie-ét - boxolt a vállamba.
- Jaaa! Hát of course, hogy nagy I would not use it otherwise... - nevettem magamnak.
- Miva? - nézett rám hülyén.
- Nem hallasz?
- De hallakh, csak azt nem értem mit brekegsz - emelte fel kezét és nyomkodni kezdte az arcomat ujjával. Enyhén részeg.
- Ahzt mondtam, nem hahsználnámh ha nem lenne nagyh - vigyorogtam, mire meglepett arcot vágott.
- Te kihs perverz! Nem a méret számíht minden lány azt mondja! - hitetlenkedett.
- Ha már csinálom, akkor azt jól csinaljahm... - kuncogtam.
- Ahha értem... - nevetett - Te hallod én kezdek álmos lenni...
- Én is, aludjunk - és el is aludtunk.
~4 órával később~
- Gumimaci~ ébresztő! - suttogott fülembe valaki, nevezetesen Taehyung.
- Mmmh... - morogtam magam elé félálomban. A fejem hasogott, és fogalmam sem volt róla, hogy mi történt.
- Roksanne, ébresztő van! Lemaradtál egy egész délutánról! - sóhajtott, majd csak azt éreztem, hogy mellém dől az ágyon. Várjunk... Milyen ágy? Hol vagyok?
YOU ARE READING
KIM TAEHYUNG FF. (BTS)
Fanfiction~Mindig vártam, hogy eljöjjön értem a szőke hercegem a fehér lovon, hogy kimentsen ebből a pokolból...~ . . . - Tudod te mi a legnagyobb bajod, Kim Taehyung? - mosolyogtam elkeseredve. - Na mi? - Az, hogy mindig azt akarod, ami nem lehet a tiéd. - h...