♡18.♡

46 3 2
                                    

Nagy könyvmoly vagyok, így természetesen találkoztam már a könyvvel korábban, de arra semmiképp nem számítottam, hogy pont Jungkooktól kapom meg valaha.

Kemény pornó. Rossz fiú, jó kislány. Ennyit tudtam róla, mégis, ahogy felidéztem magamban a tulajdonomban lévő információkat, Taehyung jutott eszembe. Ő volt az én rossz fiúm...

- Remélem jó könyv, a könyvesboltos ezt ajánlotta neked, azt mondta, hogy a te korosztályod imádja ezt... - motyogott Jungkook, amit alig értettem, mert agyaltam. Nyeltem egy bazi nagyot, és ránéztem.

- Köszönöm. Mindent... - mutattam az ajándékokra, még mindig kissé sokkolt állapotban.

- Szívesen tettem... Nem kell megköszönni... - ölelt át, amit esetlenül viszonoztam.

Jungkook válla felett újra Taehyungot néztem, nem tudta mire gondolok, csak azt, hogy valami változott, és rá gondolok. Sötét íriszei még sötétebbnek tűntek, már ha ez lehetséges volt.

Érezte, hogy valami nem stimmel, és mintha a gondolataimban járt volna egyszer csak felállt, és át szenvedte magát Jimin előtt.

- Hova mész? - kérdezte Jimin meglepetten.

- Húgyozni, mert? Tartani akarod a tökömet nekem, vagy mi? - szólt be Jiminnek, aki inkább csöndben maradt ez után. Ott ültem egy kicsit még, és nézegettem a könyvet, a nyuszit, a pulcsit, és a nyakláncot.

Hiába volt a sok ajándék, ha pénzzel nem lehet szeretetet venni..

- Basszus Kookie... - motyogtam fájdalmasan, kezeimet a hasamnak nyomva.

- Mi az? Mi a baj??? - nézett rám aggódva, és nem tudta, mi bajom lehet.

- Asszem megjött... Ki kell mennem... - mutattam az elől lévő mosdók felé.

- Jó, menj... Segítsek valamit?

- Nem kell, megleszek - erőltetetten rá mosolyogtam, és fogva a pici táskámat (amiben a lányos cuccaim voltak) kimentem Jungkook mellett.

Igyekeztem nem rohanni, hogy ne tűnjön úgy, valakihez megyek, de azért visszanéztem Jiminre. Tudta miért megyek, egyértelmű volt neki. Jungkookra is rá néztem, de ő épp a nyuszikkal játszott szerencsémre.

Ahogy a többiekre néztem észre sem vettem, hogy odaértem a függönyhöz, ami elzárta a mosdó ajtókat a kabintól, így neki mentem valakinek, aki mögötte állt. Tudtam ki az, éreztem még a függönyön át is, hogy ő az. Elhúzta az anyagot előlem, hogy be tudjak menni, de ő nem lett látható ettől. Bementem, ő pedig mellettem állt.

- Mi van azzal a könyvvel? - tért egyből a tárgyra, nem kímélve engem.

- Tömény pornó, rossz fiú, jó lány. - böktem ki.

- És neked egyből én jutottam eszedbe, de aranyos... - nevetett halkan, de ha elmondtam volna, hogy így van, az egóját az egekbe emeltem volna. Mondjuk ott is voltunk...

- Véletlenül sem. Itt essen rám egy zongora, ha eszembe jutottál! Csak azért jöttem, mert megjött. - ahogy ezt kimondtam, a repülő mozogni kezdett alattunk, a pilóta mondani kezdte, hogy mindenki csatoja be az övét, de mi rohadtul nem ott voltunk.

Pillanatok alatt Taehyung karjaiban találtam magamat, ahogy a földre rántott a gép oldalához, és neki támaszkodott. Rémülten bújtam hozzá, és azonnal elsírtam magamat. A rázkódás ellenére Taehyung nyugtatni kezdett, az egyik kezével a hátamat, a másikkal a kezemet simogatta.

- Nincs semmi baj, itt vagyok, jó? - súgta a hajamba, és teljesen megnyugtatott.

- Taehyung mi lesz...? Meg fogunk halni...? - motyogtam magam elé rémülten, de már nem sírva.

- Dehogy halunk meg... Vigyázok rád. - ígérte meg, és továbbra is simogatott. A gép mozgása lassan abba maradt, mi pedig nyugodtabban ültünk ott valamivel.

- Minden oké?! - rontott be Jimin, amint figyelmeztette a pilóta az embereket, hogy kiköthetik az övet.

- Vigyáztam rá, nincs para. - tette fel védekezően a kezét Tae.

- Kössz... - vetette oda Jimin az előttem lévőnek, majd mindketten felálltunk. Jimin visszament a helyére, mi meg ott maradtunk kettesben. A kínos csöndet, amit szerettem volna kialakítani, szinte másodpercek alatt rombolt le.

- Mi lesz veled, hah? Jungkook sugar daddyt játszik, azt hiszi vele leszel, de nem, mert tündérmesében élsz, amiben én vagyok a herceged. És te is tudod, hogy ez nem fog változni. - simított végig az arcomon, és fájdalmasan mosolygott rám, mint aki sajnál.

- Nem kell a sajnálatod. Jungkookkal leszek, mert szeretem. - jelentettem ki, de kicsit sem ezt gondoltam.

- Ugyan már! 25 éves, és azt játsza két nyuszi plüssel, hogy puszilkodnak. Szerinted mennyire beteg ez? Még a te korodban elnézném neked, de már az is nagyon ciki lenne... - rázta meg a fejét nevetve, én pedig agyaltam.

- Miért kéne mindenkinek megfelelni ilyen elvárásoknak? Mindenkinek van valami hibája, és inkább játszon nyuszikkal, minthogy megkúr, aztán kijelenti, hogy amúgy csak szexet akar! Nem vagyok a kurvád, Taehyung, hogy bármikor felhívhass a szobádba! - löktem le magamról a kezeit, és felálltam.

- Nem akarom, hogy a kurvám legyél, oké? Semmi ilyenről nincs szó. Egyszerűen fosok a többiektől, hogy kiakadnak rám ha megtudják, és nem akarok szarba lenni Namjoonnal. A banda nekem a legfontosabb dolog az életemben, és nem akarom egy lány miatt elveszteni... - morgott és idegesen nekinyomott a falnak.

- Elnézést, van valami probléma? - lépett mellénk egy nő, légi utaskísérő ruházatban.

- Nincs semmi, elmehet. - mordult rá Taehyung, mire kicsit tarkón vágtam a tahósága miatt.

- Minden rendben, köszönjük. Mindjárt visszamegyünk. - mosolyogtam a nőre, és elnézést kérően meghajoltam. Bólintott és az utasokhoz ment.

- Fejezd be ezt a bunkóságot másokkal! Mit képzelsz magadról?! - akadtam ki az előttem állóra.

- Hagyjál már! A te hibád! Felidegesítesz a nyávogásoddal!

- Persze, egyszerűbb a hibást keresni! Idióta!

- Srácok takarodjatok vissza a helyetekre. MOST. - lépett be Namjoon a függönyön.

- Ch... - morgott Taehyung, és duzzogva visszament a helyére.

- Mi ez az egész, ha? Mondtam, hogy ne veszekedjetek nem? Erre pont a nyamvadt repülőn vitáztok? - állt mellém Namjoon, és idegesen kioktatott, de amint meglátta, hogy majdnem sírok, higgadtabban nézett rám.

- Ne haragudj... Nem akarlak bántani... Csak nyugit szeretnék... Neked is, meg magunknak is... Gyere ide... - húzott magához, én meg újra elsírtam magam és karjai közé bújtam.

Végre úgy éreztem, van valaki akire tényleg számíthatok. Magamnak okoztam a bajt, ahogy Jungkook is mondta, vállalnom kell a felelősséget és pontot tenni ennek a végére. Nem bánthatom tovább Jungkookot, Taehyung pedig nem teheti ezt velem, akármilyen jó is, amikor kedves. Azt viszont nem tudom még, mit kezdjek a bizonyos kis terhességi ügyemmel...

KIM TAEHYUNG FF. (BTS)Where stories live. Discover now