Végre úgy éreztem, van valaki akire tényleg számíthatok. Magamnak okoztam a bajt, ahogy Jungkook is mondta, vállalnom kell a felelősséget és pontot tenni ennek a végére. Nem bánthatom tovább Jungkookot, Taehyung pedig nem teheti ezt velem, akármilyen jó is, amikor kedves. Azt viszont nem tudom még, mit kezdjek a bizonyos kis terhességi ügyemmel...
- Nyugi... Mindent meg fogunk oldani oké? Most próbálj szerintem kicsit távol maradni tőlük... Elég zűrösen kezdődött az új életed... Szeretném, ha jól éreznéd magad mellettünk... - fogta két keze közé az arcomat, ezzel kényszerítve, hogy a szemébe nézzek.
- Jó... Befejezem ezt az egészet... Sajnálom, hogy ennyi gondot okozok neked... - néztem fel rá, könnyeim szabályosan folytak. Elmosolyodott, az arcomat simogatta, őszinte szeretet és aggódás áradt szemeiből. Utoljára 10 éve éreztem ezt, mielőtt a szüleink meghaltak.
- Megértelek... Bekerültél hét jó pasi közé, nem csodálom, hogy nem tudsz megülni a seggeden... - nevetett halkan, és én is kuncogtam egyet ezen.
- Na gyerünk. Tessék megnyugodni, kis szülinapos... - nyomott puszit a homlokomra, majd a kezemet megfogva indult volna vissza az utastérbe, de én megálltam.
- Mindjárt jövök, csak elmegyek mosdóba, asszem tényleg megjött... - motyogtam alig érthetően.
- Jó. De siess, mindjárt jönnek a kajás nénik - nevetett és kiment. Bementem a mosdó fülkébe, csak egy függöny választott el az előző helyiségtől. Gyorsan elvégeztem a dolgomat, szerencsére csak vaklárma volt, nem jött meg. A következő gondolatom az volt, hogy bárcsak inkább megjött volna.
- Roksanne? Te vagy bent? - szólt be valaki kintről, hirtelen nem tudtam hova tenni.
- Igen...? - motyogtam magam elé.
- Yoongi vagyok, egy slozi van a repülőn, sokáig tart? - hallottam, ahogy nekidőlt a gép falának.
- Ne... Nem, már jövök - dadogtam kicsit a kínos téma miatt, majd abban a pillanatban le is húztam a Wc-t és gyors kézmosás után elhúztam a függönyt. Kiléptem a fülkéből és megálltam Suga előtt.
- Minden oké? - nézett végig rajtam kicsit aggódva.
- Amm... Hát... Attól függ milyen értelemben.
- Joon azt mondta megjött, gondoltam fáj itt-ott, nem? - vonta meg a vállát.
- Jaaa... Igen, kicsit. Nem vészes. - mosolyogtam halványan, mert jól esett az aggódása.
- Akkor jó... Mindjárt visszamegyek ha Joon kérdezné. - ment be a fülkébe, miután bólintottam, és elmentem az utastérbe.
- Mi tartott ennyi ideig? - kért számon Jungkook, amint meglátott.
- Hát... Tudod amikor megjön sok idő elrendezni magamat... - vontam meg a vállam, a következő pillanatban pedig valaki a vállamra tette a kezét. Megfordultam és Suga állt velem szembe, a kis táskámmal a kezében.
- Ezt bent hagytad - mosolygott halványan, és felém nyújtotta.
- Ohh, köszi, életmentő vagy - vettem el és gyors megöleltem, majd megfordultam és ledobtam a helyemre a táskát. Suga visszament a helyére, én pedig beültem Jungkook mellé.
- Nincs semmi mondanivalód? - morgott Jungkook maga elé.
- Amm... Mire gondolsz? Most nem tettem semmit... - sóhajtottam feladva kb az életemet.
- Taehyungal voltál ott, utána meg Yoongival... Már nem elég, hogy Taeval csalsz? - nézett rám végre, én meg teljesen ledöbbentem.
- Ezt most kurvára benézted! Taehyunggal nem csináltam semmit, Yoongi meg csak mosdóba jött! Komolyan, mostmár ilyenekkel fogsz vádolni?! - kiabáltam suttogva, legszívesebben pofán vágtam volna. Bár rám is rám fért volna néha...
- Még te vagy kiakadva?! Azok után, hogy vagy 4x megcsaltál 2 nap alatt?!
- Igen baszki, mivel nem is veled voltam előbb hanem vele! Pontosan, hogy te zavartál be! Yoongi meg aztán pláne nem csinált semmit! - morogtam halkan, hogy ne zavarjam a többi utast.
- Szóval még én vagyok a hibás, amiért egy k... - kezdte, de a következő pillanatban Taehyung felrántotta a helyéről és a csuklóját erősen szorítva nézett az arcába 10 centiről. (nem, nem TaeKook jön)
- Be ne merd fejezni. - csikorgatta a fogait Tae, erei kidagadtak a nyakán és a karján, Jungkook kicsit meglepetten, de állta a sarat.
- Jimin, ülj át Roksanne mellé - utasította a rózsaszín hajút, aki szó nélkül át ült mellém. Kicsit aggódva nézett rám, majd mindketten újra a két kis kakast néztük.
- Nem ülök melléd! - nézett Jungkook lenézően Taehyungra.
- De igen, oda leülsz és befogod végre a pofád. Hagyd őt békén, a saját érdekedben legalább. - szorította még erősebben a karját, és kényszerítette, hogy leüljön mellé. Mindkettő duzzogott és telefonozni kezdtek. Elővettem én is a telómat, kb 80 üzenetem jött Messengeren.
Bátyó♡
12:23 Minden oké? Rég bent vagytok...
12:26 Komolyan ott veszekedtek?! Gyertek vissza, feltűnőek vagytok!
12:48 Yoonginak is kell siess!Csak egy szívet küldtem, aztán léptem a kövi chatre.
Jiminsshi♡
12:15 Basszus gyertek vissza! Be kell kötni az öveket!!!
12:18 Minden oké??? Nem sérültetek meg??? Megyek!
12:25 Namjoon kezd ideges lenni! Be fog menni! Gyertek már! T_T
12:59 Megvagy...? Nem fáj a hasad...?
Én
13:02 Nem vészes, megmaradok♡Suga♡
12:45 Sokáig vagy? :^( Bepipilek
12:52 Itt hagytál valami kis izét
12:52 Miez
12:53 Táska cucc
12:54 Odaviszem
Én
13:05 Köszi mégegyszer♡
Suga♡
13:05 Szívesen》☆《Taehyung♡
12:10 Gyere csak ki szépen, mondd meg mi van abban a könyvben!
13:05 Megjött?
Én
13:06 Nem.
Taehyung♡
13:06 Csinálj tesztet pár nap múlva, ha nem jönne meg továbbra sem!
Én
13:07 Honnan szüljek neked tesztet?
Taehyung♡
13:08 Vettem indulás előtt 2-t. Majd oda adom, ha odaérünk.
Én
13:08 Jó... :/Jungkook♡
12:21 Komolyan azt hitted, hogy nem tűnik fel, ha utána mész? -_-
12:48 Már még Yoongi is? Szánalmas vagy =/
13:06 Ne szólj hozzám egyhamar.Nem válaszoltam neki, csak kiléptem a Messengerből és Jiminhez fordultam.
- Mit csináljunk? - mosolyogtam rá, mintha mi sem történt volna. Belül teljesen össze voltam törve a sok szartól.
- Eszünk!
YOU ARE READING
KIM TAEHYUNG FF. (BTS)
Fanfiction~Mindig vártam, hogy eljöjjön értem a szőke hercegem a fehér lovon, hogy kimentsen ebből a pokolból...~ . . . - Tudod te mi a legnagyobb bajod, Kim Taehyung? - mosolyogtam elkeseredve. - Na mi? - Az, hogy mindig azt akarod, ami nem lehet a tiéd. - h...